Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-08-28 / 35. szám

héttel ezelőtt még be volt fagy­va. Most olyan a vize, mint a kristály, meg se rezzen. Fél óra múlva már a láncoknál vagyok. Itt már a meredek, nedves szik­lafal is biztonságos. A következő szakaszon már egy kicsit félni is szabad. Különösen azoknak, akik ritkán járnak eféle ösvényen: az ösvény egyik szélén égig érő ma­gas sziklafal, a másikon semmi, azaz ijesztően meredek, feneket- Jen mélység. Csehszlovákia legmagasabban fekvő menedékháza környékén, 2250 m magasban, nagy a sür­gés-forgás. Éhes, szomjas, már majdnem fáradt túrázók jönnek s mennek a hozzá vezető úton. A stopper szerint két óra harminc­kilenc percet haladtam eddig, de itt megállók. Rövid pihenő, egy forró tea, egy kis tere-fere, s aztán folytatódik az út. Hatal- . más hómezőn haladok keresztül. Tizennyolc perc telik el, és már a nyergen vagyok. Itt ámulok el először a szépségtől. A lengyel oldalon tejfehér köd, belőle, mint szögek a zsákból bújnak elő a fekete csúcsok. Felettük a kék­ség végtelen... Három és fél óra után végre átveszem a RYSY megmászását igazoló jelvényt, bár a csúcsot innen még nem is látni. 3:50:18,01-kor állítom meg az órát. Itt van számomra a neto­vább. És itt az írást is abba kelle­ne hagynom. A vad szépség lecö­­vekeli a lábam, s megköti a ke­zem még így a visszaemlékezés során is. Ilyennek látta a Magas Tátrát Lenin is? Ittjárta óta — emlékére — az idén huszonnyol­cadszor rendezték meg a nem­zetközi RYSY-túrát. Eddig össze­sen több mint 145 ezer fiatal gyalogolta végig a Rysy ösvé­nyeit lábuk alatt a szépséges Tátra pillanatonként változó pa­norámájában gyönyörködve. A RYSY-túra az ország legaktí­vabb SZISZ-tagjainak találkozó­ja, jutalom, szórakozás, sport, no és minden évben nagytakarítás is, hogy a Tátrai Nemzeti Park valóban a nemzet parkja legyen s maradhasson legalább még egymilliárd évig. Kép és szöveg: NAGY LÁSZLÓ (nős) '

Next

/
Oldalképek
Tartalom