Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-08-21 / 34. szám
KUCKÓ Sosem jártam én még Pesten: egész nap a lyukat lestem — nem mondhatnám, hogy épp resten belefáradt éhes testem. Karmaim közt azt álmodtam: tűz a szárnya, huss! Hegyes bajszom lángot kapott, ' illa-berek, fuss! (Siettemben majdnem egy tejkútba estem.) Röpcsigépen a macskerok utolértek, kerek erdő közepében — ahol szárnyas egerek köröznek — a fejemre arany esőt mértek. KENDI MÁRIA MIÓKA MESÉJE Száz erkélyen alighogy a gyantás hajnal hasadt, 99 ordító, farkaséhes bajtársam akadt. (Dobhártyám is majd beszakadt.) A századikon egyszál magam áztam-fáztam. Perzselt bajszom hegyiről tövire rágtam. (nőié) Tűlevélen tüzet raktam. Tűbe fűztem hosszú farkam, s jómagam a levegő nyakába varrtam, amíg a levélre rámacskakapartam: „Hékás! Ki cipelje helyetted a létrát? Küldhetnél egy vékát, nem aranyat, nem is békát, hanem: aranypirinyókot, amelyik úgy szól, hogy pirinyó-kukk! S kalitkába zárva, párja eipirinyolja: kukk! (aztán azt sem mondhatja: nyekk! mert gyorsan bekapom, hamm!), hogy ne legyek ilyen árva, komisz, éhes kandúrgyerek, ha örökre lukba bújtak az egerek." * * Szélnek eresztettem a levelet, * 9 s a szél szárnyán érkezett a felelet: „Gyere haza, Mióka! Fogtam neked egeret: itt tartom a fiókba." , f „Lógok a levegőben, nem mehetek. Most mit együnk: fejjel lefelé nem is ehetek!" — • .1 A szállt az újabb üzenet. „Most mit tegyünk, Mióka? * * ' Nyissunk egy tejüzemet? Röptében elkaptam egy legyet, gyorsan megmásztam az üveghegyet^— farkam hegye a fenyőtűhegyen odalett —, átúsztam az óperenciát — hogy farkamnak vége s hossza legyen —: kérek egy kis egerenciát! Mi jó! Mióóó! BARAK LÁSZLÓ Fától fábbig szaladtam, aranyosan ágról ágra szakadtam, fenyőtoboz-fogadóba szálltam, pirkadatig fa-falon mászkáltam. HÉTKÖZNAPI * * . tea -ESET Tavasz volt, szellő játszott, a kaptafa kivirágzott. Mit csinálhatott a cipész — lett belőle vándorszínész. Bejárt ő sok sáros utat, míg cipője ki nem lyukadt. Vissza kellett térnie hát. Szerzett egy másik kaptafát, a cipőjét megtalpalta, a sarkát jól megvasalta. Sutba vágta kaptafáját, megtöltötte tarisznyáját; nem törődött eztán mással, csupán a komédiával...
