Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-17 / 3. szám

1689. I. 18-án született Mon­­tesguieu francia író, filozófus. 1809. január 19-én született Edgar Allan Poe amerikai költő és novellaíró. 1839. január 19-én született Paul Cézanne francia festőmű­vész. Január 21-én emlékezünk meg Vlagyimir lljics Lenin halálának évfordulójáról. KÖNYV Tözsér — szlovákul Természetszerűen örül az ember, ha olyat tud alkotni, amire saját „családi körén" kívül mások is odafi­gyelnek, amit mások is szívesen fo­­gad(ná)nak be önmaguk gyarapodá­sára. Ilyen, önbizalmat és önbecsü­lést erősítő örömben eddig nem na­gyon volt része a csehszlovákiai maT gyár irodalomnak, különösképpen nem a lírának, amely még a közvet­len, sőt, a vele egy társadalmi való­ságot élő szomszéd irodalmába, a szlovákba is mindössze kétszer, két antológiában jutott el, nem számítva a néhány sajtóközlést. Költő, önálló kötettel, egyszer sem az elmúlt há­rom évtized alatt. Ennek oka azon­ban nemcsak a szomszéd részéről bevallottan is megnyilvánuló érdek­telenség (volt), egyebek között, im­már a mi berkeinkben, annak hiánya ugyancsak, amit irodalmi diplomáci­ának hívunk. Verseskönyvek lettek volna. ÁRPÁD ® TÖZSÉR Na brehu 1729. január 22-én született a neves német drámaíró és esz­téta, G. E. Les­sing. 1849. január 22-én született August Strind­berg svég költő és drámaíró. 250 éve, 1734. január 23-án szü­letett Kempelen Farkas mechani­kus, és termé­szetbúvár, a XVIII. század je­lentős magyar természettudósa. Nemrégiben végre megtört a jég. De ez önmagában, a vázolt késés­­után, már nem nagyon adna különö­sebb örömre okot. Hogy mégis, az annak köszönhető, hogy első „önálló külképviselönk" nem akármilyen kö­tet. Tözsér Árpádnak a Na brehu papiéra címmel — a Slovensky spi­­sovatef gondozásában, Vojtech Kondrót, Marta Podhradská és Mila Haugová fordításában, Lubomír Fel­­dek szép előszavával — megjelent szlovák nyelvű válogatása ugyanis mind tartalmát, mind szerkezetét, mind kiállítását tekintve olyan könyv, amely nemcsak a költőt és költésze­tünket, hanem egész irodalmunkat magas fokon reprezentálja a szlovák irodalmi közvélemény előtt. Ezen az — egyébiránt a szlovák szakmai körökből származó vissz­hangok által már igazolt — állításon mit sem változtat, hogy a Genezis­hez hasonlóan „időben visszafelé épülő" (1980—1956), bár a Gene­zisnél szükebb válogatás némely da­rabjának a fordítása kevésbé sikerült (például: Valete, A polai amfiteát­rumban, Fájdalom); nem tudja hozni a poéta doctus Tözsért, akinél nem­csak az nem mindegy, hogy milyen időben szerepel a mondat, van-e alanya vagy nincs — feszes vers­szerkezeteiben pontos funkciója kö­vetkezésképpen: jelentése van min­den ragnak, pontnak. Tudva ezt, Vojtech Kondrót javított is néhány, korábban már publikált Tőzsér-for­­dításán. Bodnár Gyula Azt mondom: JAZZ Fél kezünkön megszámolhatnánk a jazzel foglalkozó magyarországi könyvek számát. Az úttörő szerep Pernye Andrásé, majd Gonda János három európai színvonalú könyve folytatta a sort. E két zeneszakértő a jazz világtörténetével és zenei elem­zésével foglalkozott, a magyar jazzt nem tárgyalták bővebben. Ez utóbbi témával foglalkozik Túri Gábor inter­júkötete (Azt mondom: JAZZ), mely­ben élvonalbeli magyar jazzmuzsi­­kusokkal beszélget helyzetükről és a magyar jazzről. Legtöbbjüknek nem volt sok alkal­ma nyilvánosság előtt kifejteni néze­teit, célkitűzéseit és gondjait. A jazz nem tartozik a jól jövedelmező, sike­res zenei irányzatok közé, művelői nem állnak a figyelem középpontjá­ban. Ez fokozottan érvényes a ma­gyar jazzre. Nem alakulhattak ki sztárallűrjeik, nem rutinos nyilatko­zók, akik húsz percig képesek be­szélni a semmiről, ahogy azt néhány popsztár szinte a tökéletességig fej­lesztette. Az egyes beszélgetéseket áthatja a helyzettudatosítással járó őszinte­ség, a jazzbe vetett hit. Nem pózol­nak, nem játszanak szerepet, valós problémáikról beszélnek, természe­tesen saját szemszögükből. A lát­szólag ellentmondó nézetek valójá­ban ugyanazon dolog, a magyar jazz helyzetének több szempontból való értékeléséből születnek. A kisebb­­nagyobb objektivitású nézetek ösz­­szességéböl azonban pontos képet nyerhetünk a jazz magyarországi helyzetéről. A zenészek közül kiemelem Pege Aladárt, aki kíméletlen őszinteséggel tapint rá a világszínvonal hiányának okaira, valamint Szabados György figyelemre méltó fejtegetését zené­jének összetevőiről és művészi cél­kitűzéseiről. A kitűnő könyv színvo­nalában fontos szerepet játszik Túri Gábor, aki lényegretörő, hozzáértés­ről tanúskodó kérdéseivel feltűnés nélkül irányítja a beszélgetések me­netét. Gyurovszky László ( PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A CSEMADOK Központi Bizottsága a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kulturális Szövetsége megalakulásának 35. évfordulója tiszteletére pályázatot hirdet. PÁLYÁZNI LEHET: 1. a CSEMADOK helyi szervezete megalakulásának körülményeit feldolgozó munkával; 2. a helyi szervezet egy-egy (lehetőleg legeredményesebb) munka­­szakasza történetének feldolgozásával (színjátszás, táncmozgalom, iro­dalmi színpad stb.); 3. a CSEMADOK helyi szervezetének a falu szocialista átalakításában (szövetkezetesítés, iskola- és kultúrházépítés stb.) való részvételének feldolgozásával; 4. a helyi szervezetek helyi tömeg- és gazdasági szervezetekkel való együttműködésének feldolgozásával. A feldolgozott anyagot a pályázók korabeli fényképdokumentumokkal is illusztrálhatják. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK — a pályamunkáknak helyszíni kutatáson kell alapulniuk és eredeti ismeretanyagot kell tartalmazniuk; — a pályázaton még nem publikált, ill. még el nem bírált munkával minden csehszlovák állampolgár részt vehet; — a pályamű szövegi része legfeljebb 30 gépelt oldal lehet. A PÁLYAMŰVEK DÍJAZÁSA: I. díj 3 000.— Kős II. díj 2 000,- Kős III. díj 1 000,- Kős A CSEMADOK KB fenntartja magának a jogot a díjak megosztására, ill. visszatartására. A nem díjazott, de értékes pályaműveket tárgyi jutalomban részesíti. A nyertes és az értékes munkákat a HÉT közölni fogja. A pályázók a CSEMADOK Központi Bizottságától írásbeli, ill. szóbeli felvilágosítást kérhetnek. A pályaművek beküldési határideje 1984. november 30. A pályaműveket két példányban, a pályázó nevének és pontos címének feltüntetésével a CSEMADOK KB művelődési osztályára (Nám. 1. mája é. 10, 815 57 Bratislava) kell beküldeni. A pályázat eredményhirdetése 1985. február 1 -én lesz. A CSEMADOK Központi Bizottsága a Szlovák Nemzeti Felkelés 40. és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége megalakulásá­nak 35. évfordulója tiszteletére országos irodalmi-történelmi vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja, hogy az SZNF eseményeinek és történelmi jelentő­ségének felidézésével, a haladó forradalmi hagyományok feltárásával tovább erősítsük a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elvének érvényesítését a lakosság körében, s egyben megismerkédjünk a CSEMADOK-nak a CSKP kultúrpolitikája megvalósításában elért eredményeivel. A VETÉLKEDŐ FELTÉTELEI: 1. A vetélkedőn részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki az e célra kiadott jelentkezési lapot 1984. január 31-ig kitöltve beküldi a CSEMADOK illetékes járási bizottságára. 2. A jelentkezési lapok a CSEMADOK járási bizottságain szerezhetők be. 3. A versenyben háromtagú csoportok vehetnek részt. A VETÉLKEDŐ LEBONYOLÍTÁSA: 1. A háromfordulós vetélkedőt (járási forduló, országos elődöntő, orszá­gos döntő) a CSEMADOK KB 1984. március 1.—1984. május 9. között rendezi. 2. A vetélkedő kérdéseit a CSEMADOK KB állítja össze. Az egyes fordulókban elért pontszámok a következő fordulóban érvényüket vesztik. 3. A versenyzők részére a CSEMADOK KB tájékoztatót készít a felké­szüléshez, amelyet a jelentkező csoportok a CSEMADOK járási bizott­ságain kaphatnak meg. 4. Az országos döntőben helyezést elért csoportok tagjai értékes tárgyi jutalomban, az országos elődöntőben részt vevő csoportok tagjai könyvjutalomban részesülnek, a vetélkedő valamennyi résztvevője okle­velet kap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom