Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-06-19 / 25. szám
CSALÁDI KOR tk utóbbi időben az allergikus megbetege dések előfordulása egyre gyakoribb, ezért egészségügyünk is mind több figyelmet fordít a megelőzésükre és gyógyításukra. Különféle tanulmányokon és felméréseken alapuló becslések egyes országokban a lakosságnak nem kevesebb, mint 17 százaléka szenved túlérzékenységben (például az Amerikai Egyesült Államokban). Hazánkban a túlérzékenység különféle formái a lakosság mintegy 10 százalékánál fordulnak elő. Mindenekelőtt ide tartozik a légcső asztma, az idényjellegű és más allergikus nátha, a bőrkiütések, a gyógyszerekre, élelmiszerekre, bogárcsípésre való túlérzékenység. Az allergikus megbetegedések közül épp a szénanátha a leggyakoribb. Öröklött hajlam és a környezet hatásai Az allergia szót a görög nyelvből vettük át (allos ergos — másképp reagálni). Az allergikus — túlérzé kény — egyén a környezetben előforduló anyagokra (allergénekre) másképp reagál, mint az egészséges ember. Az allergének és a túlérzékenységben szenve dö egyén szervezetében jelenlevő ellenanyagok (az ún. reagínok — IgE) hatására egyes sejtekből ún mediátorok, vagyis közvetítő anyagok szabadulnak fel. E mediátorok hatására jelentkeznek az allergikus megbetegedések tünetei a nyálkahártyán, az ereken, a sima izomzaton vagy a bőrön. Ha az ún. sokkolt szerv a légcső, akkor légcsöasztma keletkezik. Ha .i tünetek a szem, az orr nyálkahártyáján jelentkeznek, virágpor-nátháról beszélünk. A bőrön viszont csalán kiütések vagy gyulladásos kiütések (ekcéma) kelet keznek. Az allergikus reagálási képesség lehet öröklött hajlam, de kedvezőtlen külső hatások nélkül megnyil vánulása nem szükségszerű. Az ipari országok légköri szennyeződése, az élelmiszerek kemizálása. a terme szetes fonalak műszállal való helyettesítése mind kihatással lehet az allergikus megbetegedésekre. Az a tény, hogy az anyák egyre kevesebbet szoptatták csecsemőiket, és az emberi szervezet korán kapcso latba kerül az élelmiszerekben mind nagyobb mennyi ségben előforduló vegyi anyagokkal, az allergikus megbetegedések nagyarányú áttolódását okozza gyermekeink legfiatalabb korcsoportjaiba. Károsan hat a légzöszervi fertőzések (vírusos megbetegedések) gyakori ismétlődése is a gyermeki közösségekben, bölcsődékben és óvodákban. Épp az allergikus gyermekeknek kisebb a védelmi képességük a vírusos fertőzésekkel szemben. S az ö esetükben zárul be a bűvös kör: allergia — fertőzés — allergia, aminek nagyon kedvezőtlen a gyermekre gyakorolt hatása. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy ez oknál fogva főképp az első években nem ajánlatos az allergikus gyermek bölcsödében, óvodában való elhelyezése. A kritikus időszak: május — június A virágpor-nátha az egyik leggyakoribb allergikus megbetegedés. Feltehetően a lakosság 3—7 százalékát sújtja. Az első tünetek gyakran már a 2—3 éves gyermekeknél észlelhetők. A tavaszi és nyári hónapokban, de leginkább májusban, júniusban különféle formában jelentkezik: szem-, orr-, szájpadlásviszketés, görcsszerű tüsszögés és könnyezés. A gyermek orreldugulást érez, ami ellen jellegzetes mozdulattal védekezik: tenyerével orrhegyét felfelé és oldalsó irányba nyomja (allergikus szalutáció). Idővel az orron harántránc keletkezik, ami a dagadt szemhéjjal, a szem alatti sötét karikával és az orron át való légzéssel együtt e betegség jellegzetes tünete. Az orrban keletkező híg váladék és a könnyezés megkeserítik a beteg életét. Gyakori tünet a fáradtság, álmosság és ingerültség is. Gyakori szövődmény a fülfájás, illetve a középfültőgyulladás, amit az orr nyálkahártyájának allergikus megduzzadása és a középfület a szájüreggel összekötő fülkürt (Eustachkürt) bejáratának eldugulása okoz. Ez hallászavarokat és a kisebb gyermekeknél beszédzavarokat idézhet elő. Hasonlóképp keletkezik az orrtáji üregek gyulladása, ami fejfájást és höemelkedést idéz elő. A virágpor-nátha legkellemetlenebb szövődménye a légcsőszűkület (bronchospazmus), ami virágpor-asztmát válthat ki. Száraz köhögés, köhögési inger és nehéz légzés formájában jelentkezhet. Sokszor csak a tüdő funkciójának alapos vizsgálatával állapítható meg e veszélyes tünet már a betegség lappangó stádiumában. A leggyakoribb kórokozók: a virágok, fák, füvek A szénanátha kóroktani tényezői a különféle virágporok allergénjei. Földrajzi fekvésünknek megfelelően nálunk a leggyakoribb allergén a különféle füvek, főképp a perjefélék virágpora Némelyik füféle csak augusztusban szeptemberben vált ki nehézségeket. nekből készült szérumokkal (Allpyral, Pollinex, Pollagen és a hazai gyártmányú Desalerga A, Desalerga B) rendelkezünk, de vannak ún. „méretre szabott" szérumok is. ritkábban előforduló virágporra való túlérzékenység esetére (SDV, Allava S). Kisebb gyermekek számára előnyös a cseppfolyós (szájon keresztüli) adagolás (ilyen a hazai gyártmányú Desalerga E), s újabban az orrba történő helyi alkalmazás is. A szénanátha okozta kellemetlenséget enyhítik a licencben nálunk gyártott megelőző készítmények — a Zaditen és az Intal. Ezeknek az anyagoknak általános (a Zaditen tablettában) vagy helyi (az Intalnak a légcsőbe, a szembe, orrba) adagolása az allergénnel való érintkezés után megakadályozza az aktív anyagok kiválását a sejtekből, s ezzel megelőzhetők a túlérzékenység tünetei. A tünetek megjelenése után már tüneti gyógykezelés, vagyis az összeszűkülő légcső kitágítása szükséges. Mitől O náthás? Az utóbbi időben a virágpor okozta túlérzékenységgel kapcsolatban egyre gyakrabban emlegetik a termesztett rozsot (Secale cereale). Gyakran a fekete nyárt (populus niger) vélik a szénanátha okozójának. Ez azon a szubjektív érzésen alapszik, hogy a túlérzékenységben szenvedők legnagyobb nehézségei egybeesnek a nyár magvainak (vattájának) szállingózásával. Az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy a nyárfa már februárban virágzik, az ún. vatta már nem a virágport, hanem az érett magokat tartalmazza. A legtöbb nehézséget okozó virágpor nem látható. Így a nyár „gyanúsítása" nem egészen indokolt, mert a túlérzékenység kiváltásában csak csekély százalékarányban vesz részt. A nehézségeket kiváltó egyes allergéneket egyszerű bőrteszttel vagy bonyolult laboratóriumi eljárással állapíthatjuk meg. Mind a két esetben a sajátos ellenanyagok — reagínok jelenlétének megállapításáról van szó a beteg bőrében vagy vérében. Mielőbb elkezdeni a gyógyítást A virágpor-nátha gyógyítását idejében és komplex módon kell megkezdeni. Mindenekelőtt sajátos immunoterápiát alkalmazunk. Ennek lényege az érzékenységnek oltás segítségével történő csökkentése. A páciens szervezetébe fokozatosan mind nagyobb mennyiségű allergént (virágpor-kivonatot) juttatunk, amelyek bizonyos toleranciát biztosítanak a nehézségeket kiváltó allergénnel szemben. E gyógykezelésre jobbára az „idény" kezdetén, vagyis a tavaszi virágzást megelőző időszakban kerül sor, s néhány éven át azt megismételjük. Többnyire kész. virágpor-allergé-Megelőzés, gyógyítás, életmód A gyógykezelés fontos része az életmód bizonyos elveinek betartása, főképp a virágpor-idény idején. Egészen természetes, hogy a leghatásosabb megelőzés az ok megszüntetése, vagyis a túlérzékenységben szenvedő páciens környezetéből a virágpor eltávolítása lenne, ami azonban egyszerűen kivitelezhetetlen. Minél rövidebb ideig szabad csak tehát a betegnek a természetben tartózkodnia, a nyíló virágokat el kell távolítani a lakásból. Súlyosabb esetekben ajánlatos a környezetváltoztatás, nagyobb tengerszint feletti magasságba, ahol a virágpor-idény néhány hónappal később kezdődik. Ajánlatos a szemet szemüveggel óvni. Egyes országokban elektrosztatikus szűrőket helyeznek az orrba vagy átlátszó sisakot viselnek, ami megakadályozza a virágpor szervezetbe jutását. A virágpor nagy mennyiségben ráragad a hajra is, ezért célszerűbb a lehető legrövidebb hajviselet. Hazatérve le kell zuhanyozni, a hajat is le kell mosni, a szemet, orrot kiöblíteni, ‘s így eltávolítani az oda tapadt virágport. Mosdás után át kell öltözni. A virágpor szóródása legnagyobb hajnali 3—4 óra tájban, ilyenkor ajánlatos az ablakot becsukni. Virágpor — szerviz Néhány ország tömegtájékoztató eszközei bevezették a virágpor-szervizt. Ennek keretében az érdekeltek megtudhatják, melyik időszakban mely növényfajták virágzanak, milyen a virágpor koncentrációja a levegőben, tekintettel az időjárási viszonyokra. Ez a tájékoztatás jobbára néhány napi előrejelzés formájában történik. A páciens ennek alapján választhatja meg a legalkalmasabb helyet a hétvége és a szabadsága idejére. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a virágpor-nátha állandó terjedése és kellemetlen tünetei ellenére gyógyítható megbetegedés. A gyógykezelést azonban idejében kell megkezdeni, komplex módon és hoszszabb távon, a páciens segítségével hozzájárulásával kell megvalósítani. Csak így számithatunk sikerre, és Így előzhetjük meg a kellemetlen szövődményeket, főképp a virágpor-asztmát. I. HRUSKOVIC - H. KAYSEROVÁ
