Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-06-19 / 25. szám

TUDÓSÍTÁSOK Nyolc pontban A darnyai (Drna) nőszervezet hagyományos gyer­meknapi kirándulása, amelyet gulyásfözéssel kötöttek egybe, az idén is jól sikerült. Jól kezdtük tehát a nyarat, s reméljük az év elkövetkező felére kitűzött feladatainkat is eredményesen teljesítjük majd. Hogy melyek ezek a feladatok? Darnyán és Simonyiban (Simonovce) meghirdettük a már hagyományos „Legszebb virágoskert, legtisz­tább udvar" című versenyt, melyet évente kétszer, júliusban és októberben értékelünk. A nyerteseket a falu hangszóróján keresztül sugározott zenével kö­szöntjük. Igyekszik is mindenki! S az eredmény: falunk egész évben tiszta és rendezett. A posta előtti virágoskertet a nőszervezet gondozza egész évben. Az SZNF 40. évfordulójának tiszteletére kirándulást szervezünk Banská Bystricába. ahol ellátogatunk az SZNF múzeumába is. Segítünk a szövetkezetnek a cukorrépa kapálásá­ban, a zöldbab és a széna betakarításában. Az óvoda konyhája részére zöldségféléket termesz­tünk, az óvodakertet pedig egész évben gondozzuk. Az olvasómozgalom keretében beszámolókat ren­dezünk az előirt könyvekből. Tagságunk nagyon ked­veli ezeket a rendezvényeket. Három évvel ezelőtt az SZNSZ KB elismerő oklevéllel jutalmazta szervezetün­ket és az olvasókör minden egyes tagját. A falunkban működő többi tömegszervezettel kar­öltve nyugdíjasnapot szervezünk, s apró figyelmes­séggel kedveskedünk majd falunk öregjeinek. Az őszi. téli és kora tavaszi hónapokban hetente kétszer jövünk össze, hogy Pogány Mária, egészség­­ügyi nővér vezetésével tomagyakorlatokat végezzünk. Nyáron nincs időnk, hiszen sok a munka, de reméljük, fáradozásunknak azért így is lesz eredményei Juhász Mária Vendégünk: Dénes György Az apácaszakállasi (Opatovsky Sokolec) nőszerve­zet olvasóköre árusítással egybekötött könyvkiállítást rendezett a közelmúltban. A jól sikerült rendezvényt író-olvasó találkozó követte, melyen Dénes György költőt láttuk vendégül. A nyugdíjasok klubja szinte zsúfolásig megtelt az irodalomkedvelőkkel. Nagy örömünkre idősebbek és fiatalok is jöttek, hogy meghallgassák, mit mesél a költő pályájáról, eddigi életéről, majd dedikáltassák a már előre megvásárolt Dénes-kötetet. Emlékezetes délutánt töltöttünk így együtt. A talál­kozó sikeres megszervezésében közreműködőknek — a könyvtár vezetőjének és a CSEMADOK-nak — ezúton is szeretnénk köszönetét mondani. Tamásy Olga Hogyan tovább? Az SZNSZ galántai (Galanta) járási bizottsága már kidolgozta a kongresszust követő időszak legfőbb feladatainak tervét. Továbbra is több területen tevé­kenykedünk majd. Szeretnénk, ha minél több fiatal lány és asszony venne részt a szocialista versenyben, s minél többen lennének tagjai az ipari és mezőgaz­dasági üzemekben létrejött, az SZNSZ nevét viselő szocialista brigádoknak. Természetesen további új brigádokra is szükség van, s ezeket a felsőszeli (Horné Saliby), nagyfödémesi (Verké Úrany) és a Pusté Sady-i szövetkezetekben, a sládkovicovói cukorgyárban, a galántai (Galanta) Milex tejfeldolgozó üzemben és a galántai közszolgáltatási vállalaton belül szeretnénk létrehozni. A már jól bevált és nagyon népszerű „Kis családi iskola" és „Lányok klubja" elnevezésű előadássoroza­tainkat továbbra is folytatjuk majd, ezúttal Tesedíko­­vóban, Alsószelíben (Dőlné Saliby), Vágfarkasdon (Vlcany), Patán és Ábrahámban. Továbbra is szeretnénk együttműködni képviselő­inkkel, főleg a jnb képviselőivel, s ugyanezt elvárjuk az alapszervezetektől is. A képviselők évente egyszer, az SZNSZ járási bizottságának ülésén számolnak majd be tevékenységükről s annak eredményéről. Ami a szervezési feladatokat illeti, továbbra is szükséges a helyi szervezetek aktivistáival való együttműködés. Az ö munkájukat negyedévenként fogjuk értékelni. Tisztelet emlékének Bodrogszerdahely (Stre­­da nad Bodrogom) lakosai nemrég búcsúztak el örök­re Éles Iréntől, mindannyi­unk Ica nénijétől, akit het­venhét esztendős korában hirtelen ragadott el a halál. Ica néni a legelsők között szervezte meg a Vöröske­reszt és a nöszövetség helyi szervezetét községünk­ben, s több éven keresztül elnöki tisztségben és más funkciókban tevékenykedett. Az óvoda igazgatónője­­ként ment nyugdíjba. Egészen haláláig a nyugdíjasok klubját vezette, de a fiatalokkal sem szakadt meg a kapcsolata. Logopédusként a helyes beszéd kialakítá­sán fáradozott. Mindig készen állt a segítségre, az idősebbek és fiatalok bizalommal fordulhattak hozzá munkahelyi és családi gondjaikkal. Ica néni nevét a Nő régebbi olvasói jól ismerik, hiszen hosszú ideig egyike volt a legmegbízhatóbb tudósítóknak. S ez a név, valamint Ica néni emléke még sokáig él majd lakosaink emlékezetében. Danko Ferencné Freriák Valéria Ötvenen vannak A losonci (Lucenec) járás északi részén jó munkát végez az ötven tagot számláló podkriváni nőszerve­zet. Tavaly több mint 900 órát dolgoztak társadalmi munkában. Ebből 660 órát a közterületek rendben tartására és az új ravatalozó építésére fordítottak, de a szövetkezetnek nyújtandó segítségről sem feledkez­tek meg, amit a földeken és réteken ledolgozott 240 óra is bizonyít. Jelentős munkát végeztek a tömegpo­litikai nevelés terén. Előadásokat szerveztek és szer­veznek továbbra is, melyek az időszerű gazdasági és társadalmi kérdéseket boncolgatják. Színvonalasak polgári szertartásaik. Nagy figyelmet fordítanak kulturális és művelődési tevékenységre, s többször vettek részt egynapos kiránduláson. Dorók Erzsébet Látogatás a gyermekotthonban A bogyai (Bodza) nőszervezet néhány tagja nemré­giben ellátogatott a gútai (Kolárovo) gyermekotthon­ba. Nagyon nehéz volt napirendre térni nem is a látottak — hiszen a környezet kellemes—, hanem a gyermekek vallomásai felett. Mert szomorú a valóság : hosszú hónapokat töltenek itt anélkül, hogy a szüleik meglátogatnák őket, pedig az itt lakó 150 hat-tizen­négy esztendős korú gyermek közül csak egy árva, a többinek élnek a szülei. Nevelönöjük társaságában fogadott bennünket egy tizenöt főből álló csoport. Nőszervezetünk ajándéka­ként színes labdákkal leptük meg őket, s természete­sen süteményt is vittünk nekik. A játszó gyerekeket nézve eszünkbe jutottak azok a szülök, akik gyerme­küket sosem szorítják magukhoz. Nagyné Kulcsár Margit íM''^ liWiSiifiB iff

Next

/
Oldalképek
Tartalom