Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-05-29 / 22. szám

1. Több hónapja tart a vita az új iskolarendszer tervezetéről 2. Baráti eszmecsere a Szovjet Újságírószövetség székházában 3. Az utóbbi évtizedekben Szovjetunió-szerte épülnek hasonlóan szép lakóte­lepek (női) Mire jut még idő? — mérlegeltük a Rabót -nyica fényes-----impozáns ünnepsége után, amelyen nemcsak a hetvenéves, első nő­­munkáslap érdemeit méltatták, hanem a meghívott munkatársakat, munkáslevelezö­­ket, vendégeket esztrádmüsorral is szóra­koztatták. Emlékezetünk rögzítette a Szovjet Újságírószövetség székházában tiszteletünk­re elmondottakat, s az SZKP KB-n hallott tájékoztatást... Jó lett volna színházba menni, de vendéglátóink megmagyarázták, hogy most van a tavaszi szünet, minden színház a gyerekeknek játszik. — Nézelődjetek, pihenjetek, érdeklődje­tek, beszélgessetek, hiszen most annyi min­den új történik nálunk. A hideg, szürke köd — sokáig tart mostanában ez a tavasz előtti idő, mert sok a levegőben a szennyeződés, hiába, ez nagyvárosi betegség, magyarázták — szintén arra biztatott, amire kísérőnk. Kapcsolgattuk a rádiót, váltogattuk a tévé­­csatornákat, beleolvastunk az újságokba, és szóba álltunk áruházban, úton-útfélen az emberekkel. Amiről beszélnek: a lakosság igényeinek kielégítése A mi ott-tartózkodásunkkal egyidöben tar­tották Moszkvában azt az országos tanács­kozást, amelyen az 1990-ig szóló élelmi­szerprogram végrehajtását vitatták meg. Er­ről beszélnek most a legtöbbet a Szovjetuni­óban, ez foglalkoztatja az embereket első­sorban, s mindaz, ami ezzel szorosan össze­függ. Az ésszerűbb gazdaságirányítás, a ter­melés hatékonyságának fokozása, a munka­erő-tartalékok és a munkaidő jobb kihaszná­lása. A gazdaság irányításának átalakítása nem újkeletű feladat. Az iparban az idén két ágazatban országosan, valamint három köz­­társasági minisztérium vállalatainál jóval na­gyobb döntési önállóságot biztosít ezeknek a vállalatoknak eszközeik felhasználásában, elosztásában, a termelés megszervezésében. A mezőgazdaságban egy évvel ezelőtt kezd­ték meg az agráripari komplexumok szerve­zését, amelyek elsősorban koordináló és ér­dekegyeztető szerepet töltenek be. Az eddigi tapasztalatok alapján eredményesnek ítélik az új irányítási rendszert. Nőtt a mezőgazda­sági termelés, valamelyest csökkent a bürok­ratizmus, s a jövedelmek ezeken a helyeken közvetlenül a munkától függnek. Ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy még távolról sem kellő hatékonyságú ez az irányítási rendszer, számos vezető még nem tudott szakítani a korábbi, ma már nem megfelelő módszerekkel. Éppen ezért további erőfeszí­téseket tartanak szükségesnek a mezőgaz­daság irányítási és ösztönzési rendszerének javítására, figyelembe véve a legfőbb célt, a lakosság és az ipar igényeinek minél maga­sabb szintű kielégítését. A közszükségleti cikkekkel való ellátottság és a lakossági szolgáltatások javítása ma szintén súlyponti kérdés a Szovjetunióban. A korszerűbb termékek gyártásának meggyor­sítását hivatott elősegíteni a nagyszabású árleszállítás is: ürüljenek a raktárak, legyen hely az újabb, korszerűbb termékeknek. Az üzleteket járva úgy láttak, ez a termék­­váltás a textiliparban már jócskán megindult, szebbnél szebb, jobbnál jobb ruhaanyagok

Next

/
Oldalképek
Tartalom