Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-04-24 / 17. szám
A májusi naptárt lapozva Pongrác, Szerváé, Bonifác, a „fagyosszentek'', majd Zsófia és Orbán nevén akad fenn a szemünk. Éghajlatunk oalatt az időjárás ezeken a napokon rendszeresen úgy alakul, hogy a hőmérséklet közvetlenül a nap felkelte előtt fagypont alá süllyedhet. E késő tavaszi fagyok a gyümölcsösben, de főleg a szőlőben és a fóliásokban nagy károkat okozhatnak. A fagyok ellen a termelők már jó ideje úgy védekeznek, hogy a kertben, szőlőben több helyen tüzet raknak, és még a fagy beállta előtt kerti hulladékot, gumiabroncsot, gumianyagot, nedves gyomot és lehullott lombot tüzelnek el. Tehát főleg olyan anyagokat, melyek égése közben sok füst és pára keletkezik. Újabban öntözéssel, illetve a víz ködszerű porlasztásával tartják a hőmérsékletet a fagy ellen megvédendő növények közvetlen, fagypont fölött. Nehéz munka ez, de főleg sok virrasztást kíván a termelőktől. Ma a megfigyelések alapján már tudjuk, hogy a hőmérséklet fagypont alá süllyedésében döntő szerepe van a levegő 18 órakor mért hőmérsékletének és relatív páratartalmának. Ezekből kiszámítható a harmatpont. A harmatpont olyan hőmérséklet, amelynél a levegő abszolút páratartalma egyenlő a levegő maximális páratartalmával. Ha ilyenkor a hőmérséklet tovább süllyed, a levegőből a pára harmatként csapódik ki, mely leadja környezetének a halmazállapot megváltozásánál felszabaduló energiát. Ez az energia oly nagy, hogy meggátolja a hőmérséklet további csökkenését. Ez viszont azt jelenti, hogy a harmatpontot tarthatjuk normális körülmények, közt a legmélyebb éjszakai hőmérsékletnek. Az elmondottakból most már tisztán látjuk, hogy akkor áll fönn a fagyveszély, amikor a levegő relatív páratartalma alacsony. A harmatpont kiszámítása egész egyszerű a következő táblázat alapján. Kiindulópontul a 18 órakor mért hőmérséklet és a levegő relatív páratartalma szükséges. A hőmérsékletet természetesen árnyékban kell mérnünk. A levegő páratartalmát, azaz nedvességét higrométerrel mérjük. A levegő maximális páratartalma (E torr.), adott hőmérsékleten (t °C), harmatpont (E torr.) t°C E torr. t°C E torr. t°C E torr. t°C E torr. t°C E torr.-27 0,389-17 1.03-7 2,54 3 5,68 13 11,23-26 0,430-16 1,13-6 2,76 4 6,10 14 11,99-25 0,476-15 1,24-5 3,01 5 6,54 15 12,79-24 0,526-14 1,36-4 3,28 6 7.01 16 13,63-23 0,580-13 1.49-3 3,57 7 7.51 17 14.53-22 0,640-12 1.63-2 3,88 8 8,04 18 15,48-21 0,705-11 1,78-1 4,22 9 8,61 19 16,48-20 0,776-10 1,95 0 4,58 10 9,21 20 17,53-19 0,85- 9 2,13 +1 4,93 11 9,84 21 18,65-18 0,94- 8 2,33 2 5,29 12 10,52 22 19,83 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% torr KORSZERŰ HÁZTARTÁS r Terítéken a rebarbara Akinek kertje van, ismeri, akinek nincs, felhívjuk figyelmét a piacon kora tavaszszal megjelenő, étlapunkat gazdagító növényre, a rebarbarára. Gazdag ásványisó- és oxálsavtartalma miatt igen értékes, még foszfor, mész és magnézium is található benne, s ezért fogyasztása szívbetegeknek, csecsemőknek, gyerekeknek, szellemi munkát végzőknek különösen ajánlható. Kedvező hatásán kívül vitathatatlanul az is növeli értékét, hogy kora tavasszal szedhető, amikor más zöldségféle még alig van, illetve nagyon drága. Rebarbarából készíthetünk levest, körítést. mártást, krémet, dzsemet, rétest és gyümölcslevet is. A növénynek csak a hosszú szárát használjuk fel úgy, hogy miután megmostuk, a végét bemetszve húzzuk le róla a vékony hártyát. A főzéssel vigyázzunk, mert a növény a forrástól számítva 4—5 perc alatt szétfő. Az ételek készítésekor ne feledkezzünk meg arról, hogy a rebarbara íze savanykás! Krémleves Hozzávalók: személyenként 1/2dl tejszín vagy egy tojássárgája, kevés citromhéj, cukor, esetleg egy mokkáskanálnyi liszt. Ízesíthető édesköménnyel és ánizzsal. A rebarbaranyelet ujjnyi vastagra szeleteljük, a citromhéjjal együtt forró vízbe dobjuk, és szétfozzük. Turmixban a citromhéj nélkül elkeveijük a tejszínnel vagy a tojássárgájával, a csapott mokkáskanál édesköménnyel, az ánizzsal és a liszttel. Édesítjük, majd a tűzre téve felforraljuk. Ha kész, lehűtjük, és csészében tálaljuk. Bébiételnek is alkalmas. Pároltan, köretnek Hozzávalók: személyenként 1—3 rebarbaranyél. egy kis gerezd fokhagyma, só. zsír, kevés porcukor vagy glukonon. A rebarbarát 6—8 cm hosszúra vágjuk, a fokhagymával együtt langyos zsírban áttetszőre pároljuk. Akkor kész. amikor a villa már beleszúrható. Miután a fokhagymát kidobtuk, megsózzuk, és ha savanyúnak találjuk, meghintjük kevés édesítővel. Vigyázzunk, nem szabad nagyon édesnek lennie! Tálra téve citromkarikákkal, tojással, piros retekkel díszíthetjük. Tojásos rebarbara Hozzávalók: 1 tojáshoz 1 db rebarbaranyél. 2 dkg sajt, só, zsír. A növényt a párolt rebarbaránál leírt módon készítjük el. Teflon edényben vagy serpenyőben kevés zsíron megsütünk egy felvert tojást kevés sóval. Tányérra csúsztatjuk, közepébe rakjuk a párolt rebarbarát, meghintjük a reszelt sajt felével, összetekerjük, és a tetejét meghintjük sajttal. Meleg előételként, vacsoraételként, kerti eledelként kínálható. Nagyon alkalmas arra. hogy a család vagy a vendégek előtt készítsük el. Amikor egy-egy adag elkészül, azonnal tálaljuk. Rebarbara pongyolában Hozzávalók: rebarbaranyél, cukor vagy más édesítő, vaníliacukor, fahéj, szegfűszeg, ánizs, tojás, tej, szódavíz, vaj vagy margarin, zsír. sütőpor és liszt. A rebarbaranyelet 8—10 cm hosszúra vágjuk, és megforgatjuk fűszerkeverékkel, vagy a hozzávalóknál felsorolt fűszerek valamelyikével elkevert cukorban. A lisztben elvegyítjük a parányi sütőport, az olvasztott vajat vagy margarint, és tojással, tejjel, szódavízzel sűrű palacsintatésztát készítünk. Beleforgatjuk a rebarbaranyeleket, langyos zsírban, fedő alatt, alacsony hőfokon 5—6 percig sütjük. Ha a tésztát túl hígra készítettük, és lefolyna a rebarbaráról, csurgassunk újból egy keveset a tetejére. Pirítsuk világos zsemleszínűre, csepegtessük le róla a zsírt. Az elkészült ételt laza kazalként
