Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-21 / 8. szám

ÜGYES KEZEK m .UK *5§ T Ti' • « * WWWWW.’iVWAVíVMVrtWrtWiVVVWAWWWVWWiVWW/^ • - a a a. * ^* a «. « v « ■A« A»* > -j> a ' m a!a— &lid WVAWiWAVVWiWWiWAVAWAVWAV/AWWiWiWViWVW (nŐ2i) Annyit beszéltünk már ezeken az oldalakon szövésről, szőttes min­tákról teljesen fölöslegesen, mert ki tud manapság szőni, kinek van szö­vőszéke?! — mondhatná a kedves olvasó. Rég letűnt az a világ, amikor a selypegő leánygyermek már a gu­­zsaly, az orsó körül forgolódott, hogy leánysága végére készen áll­jon a házat, családot felöltöztető gyapjú- és vászonszöttesek sokasá­ga. Természetesen eszünkbe sem jut azt ajánlani, hogy négy-öt nyüstös szőttes termeléséhez lássunk hoz­zá, hogy a mai lányok maguk szőtte kelengyével menjenek férjhez. Erre nincs szükség, de lehetőség se. Ám valamelyest érteni a szövéshez, tudni néhány alapvető sajátosságot, nem megvetendő dolog. Öv a dere­kunkra, hajdísz, tarisznya, guba némi ismerettel a ma beszerezhető alapanyagokból is elkészíthető, rá­adásul szövőszék nélkül. Hogy mi­vel? Szövés Csókos Györgyi szövés Például gyalogszövőszékkel, amelyet homokos vízparton vagy füves, tiszta helyen magunk is ösz­­szeállíthatunk ágasfákból, rudakból. Ha jó nagy a helyünk, egész hosszú szőttest is készíthetünk rajta. Vagy szádfával, amely viszont egészen egyszerű, arasznyi fatábla, lyukak­kal, résekkel. A szövés ősi eszköze, szalagok, madzagok, övék szövésé­re alkalmas. Ezt a nagyon okos kis szerszámot sem lehet boltban meg­vásárolni. Alkalmas kis fatáblából magunk kifaraghatjuk, kifúrjuk és csiszoljuk. Mindig is így csinálták. „A régiek egyszerű eszközökkel dolgoztak. Orsóval fontak, fésűkkel, fatáblákkal, bordákkal, csontla­pocskákkal szőttek. Fákra, ágakra aggatott fonalakból botok, csépek, csont- és fatűk segítségével gyö­nyörű szőtteseket tudtak csinálni. Leleményesen szarkesztettek olyan szövőszékeket, amelyeken szinte mindent tudtak szőni, amit a ké­sőbbi takácsos szövőszéken vagy a mai bonyolult szövőgépeken gyor­sabban és könnyebben termelnek. Nem tudjuk, hogy melyik szövőszék, melyik szerszám volt az első. Azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy melyik nép találmánya a mad­zagszövő táblácska, vagy a nehezé­­kes, függőleges szövőszék. Régi énekek, mondák emlegetik például a hun leányok aranyos szőtteseit, az ékes öveket, amelyeket szalagszövő táblákon szőttek Attila idejében." Ezeket a régi egyszerű szerszámo­kat, egyszerű technikákat rekonst­ruálja Csókos Györgyi gyerekek köz­reműködésével, elsősorban nekik, a gyerekeknek ajánlva munkáját a Csináld velünk sorozat Szövés c. könyvecskéjében (Móra 1978). Kedvet kapunk fübabák és zöld ágból bújtatott függönyök, övék, szalagok, bábuk, gubák készítésé­hez e könyv nyomán? Az ízléses ajánlatok, fotók és magyarázó ábrák közt lapozgatva úgy gondoljuk, igen, megpróbálkozhatunk e szép, ősi mesterség alapjainak az elsajá­tításával mi is. Sőt, Csókos Györgyi nyomán elindulva, tapasztalt szövő­asszony vagy szakkörvezetö segít­ségére is támaszkodva esetleg iga­zi, nagy szőttesek készítésére is vállalkozhatunk majdan. Kocsis Aranka SsSSiMi

Next

/
Oldalképek
Tartalom