Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-02-21 / 8. szám

Mindig is üzlet volt e falak között — emlékszik a rimaszombati (Rimavská So­­bota) könyvesbolt vezetője, Szitánková Au­réllá, azaz Aranka néni, ahogy a kolléganői és a törzsvevők hívják. Igaz, valamikor élel­miszert árultak itt; ma szellemi táplálékot kínálnak a polcok. Példás rend mindenütt. Feliratok segítik a tájékozódást, így mindenki azonnal tudja, hol keresse a politikai irodalom örök érvé­nyű köteteit, merre találja a nyelvtudo­mánnyal foglalkozó müveket, hol sorakoz­nak a mezőgazdasági, műszaki kiadványok vagy éppen az egészségüggyel foglalkozó könyvek, s természetesen mód van a szép­­irodalmi kötetek közötti böngészésre is. Ha netán tanácstalan a vásárló, máris segítsé­gére siet a mindig derűs eladók valamelyi­ke, Erdős Mária, Duzíková Anna, Klímová Milena vagy Uhorskaiová Marianna. Maga az üzletvezető is szívesen árulja a könyveket. A zsúfolt, sőt talán túlzsúfolt raktár-irodában beszélgetünk. Gyerekko­romban a „mi leszek, ha nagy leszek" korszak idején a cirkuszos és tanárnő vari­áció mellett felvetődött bennem a köny­vesbolti eladó lehetősége is, megkérdezem hát, ö hogyan került a könyvesbolt élére. Nem is nagyon csodálkozom, amikor kide­rül : a katedra mellől. Revúcában volt taní­tó, s hivatásából adódott, hogy olykor könyveket is árusított. Kislánya születése­kor végleg becsukta az osztálykönyvet. Ám a revúcai illetékesek emlékeztek, milyen jól fogytak keze alatt a könyvek, s felajánlot­ták: vegye át a helyi boltot. A rimaszombati könyvkereskedésbe 1965-ben került; 1972 óta üzletvezető. Az elmúlt másfél évtized alatt ötszörösére nőtt a forgalom, ám az eladók száma változatlan. Nőttön nő a raktárkészlet is, és csak üdvözölni lehet a tervet: a könyves­bolt egy része másik épületbe költözik. Ám ez a megoldás még egy darabig várat magára ... Nagyon is valóságos azonban a múlt néhány szép eredménye. A siker titka: a politikai irodalom kiváló terjesztése. A fel­tételek teljesítése odaadó munkát kíván, s l nem véletlen, hogy az SZLKP Közép-szlo­vákiai Kerületi Bizottságának vándorzászla­ja immár háromszor volt az üzlet dolgo­zóinak birtokában. Nagyon sikeresnek mondható a karácso­nyi vásár. A 2 millió 140 ezer koronás tervet 17 ezer koronával teljesítették túl. Ez jó választók nélkül elképzelhetetlen. Bár jócskán fogytak a detektívregények, sze­rencsére, az igazi irodalmi értékekből s a jól megírt szakkönyvekböl is sok gazdára talált. Szitánková Aurélia szerénységét mutat­ja, hogy a világért sem dicsekedne okleve­leivel. Pedig megkapta már „A vállalat érdemes dolgozója", ill. „A vállalat példás • dolgozója" címet is. Az utóbbit a Sloven­­ská kniha könyvkereskedelmi vállalat mű­ködésének 30. évfordulója alkalmából. A frissítő fekete mellett szó esik erről-ar­­ról. Hogy bizony nem csupán legenda a szírire, darabszámra vásároló vevő, s az olyan sem, aki Hernádi Drakuláját csak a szexbetétekért keresi kilencedszer is, észre sem véve a mély filozófiai gondolatokat. Igaz, van ellenpélda is. Egyszerű falusi nénike, újsághirdetést szorongatva, Tacitus könyvét keresi. Fogynak a könyvek. Aranka néni öröm­mel újságolja, hogy a Madách kiadványo­kat nemcsak mi, csehszlovákiai magyarok várjuk érdeklődéssel, a magyarországi ve­vők is keresik. Külön öröm, hogy egyre több világirodalmi művet is megjelentét a Madách. így válhatott pl. megvásárolható­vá Kesey: Száll a kakukk fészkére c. műve, Prust Fáraója, így költözhetett gyerekeink könyvespolcára Milne Micimackója. Válto­zatlanul népszerűek Mécs József, Duba Gyula, Kovács Magda stb. művei. Gál Sán­dor Bájos mesekönyvével, a Mese a Hét­pettyes házikóról című kötettel lopta be magát a gyerekek szívébe. A szlovák kiadványok közül legnagyobb sikere Cajak: Zajati na Holicskom hrade, ill. Dzvoník: Tetanus c. művének volt. Természetesen cseh és orosz könyvek is sorakoznak a polcokon. Igaz, az orosz nyel­vű könyveknek a többszöröse fogyhatna el, hiszen a városban élő szovjet katonák és hozzátartozóik gyakran betérnek az üzlet­be. Megfelelő áruellátás híján legtöbbször hiába. Lehetőség van viszont lemezvásárlásra s ha valaki szobája falát képekkel kívánja díszíteni, itt azt is találhat. Bár a most kapható reprodukciók talán keveseket gyö­nyörködtetnek. Már az atolsó fotók készülnek, amikor megtudom, hogy a könyvterjesztés — ter­mészetesen — nem marad kizárólag a bolt falain belül. Gyakran rendeznek kiállításo­kat az iskolában, üzemekben is, ahol a lelkes irodalomterjesztök árulják a könyve­ket. A könyvhónap mindig hoz valami új­donságot, s több a vevő is ilyenkor. Hogy az őszi Gömöri Vásáron vajon felbukkan-e majd a könyvsátor, még nincs eldöntve. A régebbi tapasztalatok szerint eddig nem járt túl nagy eredménnyel az utcai árusítás, ám ha akadna vállalkozó, akár a kurineci üdülőközpont területén is állhatna egy könyvsátor... Igény bizonyára lenne, hiszen nagyon helytálló Móricz Zsigmondnak az a mondá­sa, miszerint: „A jól megírt könyvek bizto­sabb adatokat adnak az életről, mint maga az élet". BÖDNÉ KOVÁCS ILDIKÓ Borzi László felvételei (nő 17)

Next

/
Oldalképek
Tartalom