Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-12-11 / 50. szám

Az egyik oldalon az emberekhez, a másikon pedig a földekhez. Az emberekhez is meg kell találni a megfelelő, helyes utat. Vagyis igyekezni kell munkájukat megkönnyíteni, megbecsülni, gondoskodni kell róluk; lakásról, üdültetésük­ről, kulturális igényeik kielégítéséről, s csak ezek után várha­tunk jó teljesítményeket, eredményeket. — Mind a határban, mind a gazdasági udvarokon szüksé­gesek a portalanított, jó utak. Mi minden évben 4—5 kilométer kövezett vagy aszfaltozott utat építünk a szántó­földjeinkhez. Jelenleg több mint 20 kilométer ilyen út szeli át a szövetkezet határát. Talán mondanom sem kell, milyen előnyök származnak az utakból, hogyan teszik hatékonyabbá munkánkat. Csak egy példát említenék; három kombájntól csak két traktor, 2-2 pótkocsival szállítja a kukoricát. A kombájnosok, gépkezelők pedig munkavégeztével néhány perc alatt hazaérnek a legtávolabb eső parcelláról is. 20 óráig, ez nagyon jó, csak minden második nap kell korán kelni, és van egy szabad nap is —, a családot, a kertet jobban el lehet látni. Kígler Piroskával is uzsonna közben találkoztunk. Ő az, aki családjával együtt augusztusban jött Perénybe az ország másik végéről, Sorhorjáról. Miért? — Férjemmel együtt szerettünk volna munkahelyet változ­tatni, a lakás is döntő ok volt. Az újságban olvastunk a szövetkezetről és ajánlatáról, eljöttünk, körülnéztünk, a fela­jánlott lakás nagyon tetszett, no meg a gazdaság is olyan jó benyomást keltett bennünk, szimpatikusnak tűnt a hely, az emberek is, első látásra. Nemsokára már költözködtünk is. A szociális épület közelében új, korszerű istálló készül, 200 fejőstehén részére. A régieket fokozatosan felújítják, még tíz istállót kell átépíteniük a trágya konténeres szállítá­sára. Ezek után a fizikai munka jóval csökken majd. A perényi gazdasági udvar bejárati kapujától az istállóig, a raktárakhoz, a gépparkhoz, gépjavító műhelyekhez, egyszó­val mindenhová aszfaltozott utak és járdák vezetnek. A járdákat virágágyások szegélyezik. „Ez bizony az asszonyokat dicséri" — jegyezte meg egy bácsika. Megnyugtató érzés ezen az udvaron végigmenni. Itt az istállók közelében sincs bűz. Trágyatelepek már több mint tíz éve nincsenek az udvaron. A munkakörülmények javítása csaknem minden vezetőségi gyűlés napirendi témája. Szociális épületek építésére, a gazdasági udvarok portalanítására, utak, járdák építésére, a régi istállók és más gazdasági épületek korszerűsítésére évente egymilliónál is többet költenek. Minden részlegnek saját szociális épülete van. Jól felsze­relt öltözőkkel, zuhanyozóval, tágas tanácsteremmel, ahol tízóraijukat, uzsonnájukat is fogyasztják. A műszaki részleg szociális épületét most építik. Délután négyet mutat az óra. Az egyes számú állattenyész­tési részleg szociális épületéhez minden irányból érkeznek az asszonyok. Itt-ott néhány férfi is felbukkan. Az állattenyész­tésben százan dolgoznak, köztük 77 nő. Az átlagéletkor nem kedvező, akkor sem, ha összehasonlítva az előző évekkel sokat javult, 44 állatgondozó már betöltötte az ötvenedik életévét. A hatos istállóból vödrökkel, hosszú nyelű meszelőkkel kerül elő négy asszony: Oceák Irén, Soltész Anna, Baran Margit és Vinter Mária. Az itt dolgozó ezüstérmes szocialista brigád „egyik fele", a délutáni műszakosok. A brigád vezető­je, Referovic Mária. 174 tehenet gondoznak és fejnek. — A hatos istállót nézzék meg, ott tisztaság van, és a tehenek szőre is fénylik — tanácsolták a kapunál. Meggyő­ződtünk róla, hogy így igaz. — Igyekszünk, amennyire csak tölünk telik — mondta uzsonna közben Soltész Anna. Míg kihűl a kávé, bekapnak egy-két falatot, mert este nyolc óráig még van mit tenniük. — Nagyon sokáig nem üldögélhetünk — mondta Vinter Mária, miközben uzsonnáját melegítette —, mert nemsokára kezdődik a fejés ideje. De mióta két műszakban dogozhatunk — egyik nap hajnali 4-től 11 óráig, a másikon pedig 11 -töl A műszaki részleg szociális épülete most készül Délben megtelik az étterem. A csípős ősz meglátszik az arcokon, de a meleg leves oldottabbá, vidámabbá teszi az embereket. Az üzemi konyhán naponta 95— 100-an étkez­nek. A kertészetbe és a hími gazdasági udvarra kocsival hordják ki az ebédet. Milyen az ebéd? — Finom, mindig ízletes, jól főznek a szakácsnőink — hangzanak a válaszok. — Szinte sosem fordul elő, hogy panaszkodnának, Trem­­becky Margit és Kalinács Mária jó szakácsnők — mondta a konyha vezetője, Vinter Mária. — Szeretnénk, ha még többen ebédelnének itt, 120—130 ebédet is képesek lennénk elké­szíteni. A nyugdíjasok is étkezhetnek nálunk, de többségük­nek nehezére esik a faluból kijönni a szövetkezetbe, így csak 2—3 bácsinak hordják az unokáik tőlünk az ebédet. A szövetkezet vezetősége a nyugdíjasokról sem feledkezik meg. Októberben találkozót szerveztek. A szövetkezet elnöke ismertette az eddig elért eredményeket, beszélt a tagság gondjairól is. Ajándékot is adtak a nyugdíjasoknak, az alapító tagoknak. — Évente 50 000 koronát fordítunk nyugdijkiegészitésre, s természetesen, a szövetkezeti kirándulásokon is részt vehetnek, még külföldi vagy hazai üdüléseken is — mondta Baran Anna, a pártszervezet elnöke. — S hozzá kell még tennem, hogy idén először a szövetkezeti üdülések teljesen ingyenesek voltak. Munkaruhákra és védőeszközökre idén 140 000 koronát költöttek, és már üzemi orvos kezelte a szövetkezet betegeit itt, Perényben. A szövetkezet nyereségéből 420 000 korona jutott a kulturális és szociális alapra. A tagok részére rendszeresen vásárolnak színház- és mozijegyeket. Egynapos autóbusz-kirándulásokat szinte mindegyik szocialista brigád szervez Mindent felsorolni persze lehetetlen, mert számokban, méterekben csak a szántóföldekhez vezető utak mérhetők. Az emberekhez vezető utak a sok számadat tükrében is csak viszonylagosak. Bennük a legtöbb összetevő számokkal kife­­jezhetetlen ... MILICKY JOLÁN A legújabb tíz lakás A Pálfi család augusztusban költözött ide A fejőnők az öltözők elé is virágokat ültetnek KÖNÖZSI ISTVÁN felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom