Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-31 / 5. szám

tgyszer, a legzimankósabb tél derekán gondolt egyet a kis sün. Elövette féltve őrizgetett kincsét, a hatlamas úritokot, befu tótte a kemencét . . . A sült tök Ínycsiklandó illatára azután odasereglettek a sűrű erdő kiéhezett, elgyötört állatai, és nagy lakomát csaptak így őrizzük emlékeinkben nagy anyánk meséjét. A másikat, az igazit, hogy sokszor a sutotok segített nekik átvészelni a telet, hogy néha napokig ez volt az egyetlen meleg étet, mely gyomrukba került, már elfeledtük De a töksütés még ma, nekünk is különös téli szertartás. Szinte ünnep. Mert a tenyeret égető illatos sült tokkel mintha a régi kemencék emberi melegéből is átszívárogna belénk valami . . .