Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1984-11-13 / 46. szám
november 13-a a vakok világnapja 1909. november 14-én született Anatolij Ivanovics Malcev Lenin-dijas szovjet matematikus 1859. november 16-án született Noric Cernil neves cseh képzőművész, pedagógus november 17-e nemzetközi diáknap 1924. november 19-én született Jan Otcenásek cseh író KÖNYV A pszichológus válaszol Több próbálkozás történt már serdülő- és ifjúkornak szexuális felvilágosítására, de azt hiszem. Szilágyi Vilmos nemrég megjelent könyve — a Gondolat Kiadó gondozásában — egyike a legsikerültebbeknek. Óriási előnye, hogy valóban tudja, mi érdekli a fiatalokat, hiszen öt éven keresztül az olvasók ezreinek adott tanácsokat a Világ Ifjúsága c. lapban a „Pszichológus válaszol" rovatban, részben pedig levélben, így igen nagy anyag állt rendelkezésére a serdülök és ifjúkornak érdeklődési körének meghatározására, melyet könyvében 24 kisebb fejezet formájában tárgyal. Felmérésekből, a fiatalokkal foglalkozó szakemberek tapasztalataiból tudjuk. hogy a serdülő és ifjú számára milyen nagy gondot jelent ez a válságokkal teli időszak a szexualitás és a szerelem szempontjából. Egyrészt belülről, a szervezetből fakadó biológiai és pszichológiai változások miatt, másrészt kívülről, a környezetből fakadó merev hagyományok, különböző előítéletek, félreértések miatt jönnek létre konfliktusok, melyek gyakran megváltoztatják negatív formában a serdülő, vagy ifjú életének későbbi alakulását. Az így kialakuló útvesztőben nagy segítséget nyújt Szilágyi Vilmos könyve, megfelelő irányban formálva a fiatalok szexualitásról és a párkapcsolatokról kialakult szemléletét. A több ezres levélanyagból kiválogatott levelek (melyek a legjellemzőbb problémákat tartalmazták) és azok könyvbeli bemutatása lehetővé teszi, hogy a legtöbb fiatal megtalálja az öt legjobban érdeklő kérdéseket és válaszokat magánéletével kapcsolatban, így a serdülőkori testi problémáktól kezdődően a szerelmen, a nemi kapcsolatokon keresztül a párválasztásig és a házasságig tárgyal problémákat, kérdéseket — képviselve a két nem egyenrangúságának és egyenlőségének értékeit. A könyv utolsó fejezeteiben foglalkozik szexuális zavarokkal és azok kezelésének gyakorlati lehetőségeivel. E könyv mindenki számára érthető, mentes mindenféle pszichológiai „tudományoskodástól", és nem feltételez orvosi, vagy pszichológiai előismereteket. Ajánlani lehet nemcsak fiatalok részére, hanem elsősorban szülőknek, pedagógusoknak, orvosoknak, pszichológusoknak és mindazoknak, akik serdülök és ifjúkornak problémái megoldásán fáradoznak. Bordás Sándor Variációk színekre és formákra A komáromi (Komámo) Dunamenti Múzeum két földszinti terme november végéig eléggé szokatlan — de a maga nemében igen vonzó és figyelemreméltó — kiállítással várja látogatóit. A Hurbanovói Pedagógiai Középiskola diákjainak képzőművészeti alkotásai örvendeztetnek meg gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Felemelő érzés látni, hogy csöppségeink milyen magabiztosan mozognak ebben a világban. Könynyen megértenek mindent, mint értelmi szintjükhöz és lelkivilágukhoz legközelebb álló jelbeszédet. Nem is kell itt fegyelmezni őket, csak hagyni, hogy a látottakat befogadhassák, őszintén és önfeledten kitárulkozhassanak. S miután mindent láttak, elszórakozhassanak a kiállítást kiegészítő bábjátékon. „E kiállítás — írja Bőgi Béla igazgató — bepillantást nyújt iskolánk életébe. Elvezet bennünket azokra a területekre, amelyeken igyekszünk biztosítani diákjaink magas fokú felkészültségét, megvalósítani a kommunista nevelés fontos összetevőit, és lerakni az alkotó jellegű oktató-nevelő munka alapjait. Szeretnénk bemutatni a tanítási folyamatban és a tanításon kívüli tevékenység során végzett eszmei, politikai, erkölcsi és esztétikai nevelés ötvözetét, a munkához való szocialista viszony kialakításának egyes lehetőségeit, valamint a környezetvédelemhez való helyes viszonyulást." A kiállítás, melyet a múzeummal együttműködve az iskola tanárai. Darázs Rozália szobrászművész és Magda Serbáková képzőművész, illetve maguk a diáklányok rendeztek, mindvégig hatást gyakorol a látogatóra. Szép és hasznos dolgokat lehet alkotni, ha van egy jól irányított és kellően felszerelt iskola, összeszokott, tehetséges tanári kar, és hozzá olyan ügyes lányok, mint az óvónőképzőben. A kiállított anyag az első pillanatban kissé zsúfoltnak látszik, mégsem hat zavaróan, mert hamar ráébredünk: a diákok hozzászoktak a szorgalmas munkához, sokat akarnak nyújtani a közönségnek, majdani óvónőkként pedig az óvodáknak. A látnivaló olyan sokrétű, hogy felsorolására nem is vállalkozhatunk. Vannak itt rajzok, játékok a vonallal, ponttal, folttal, fénnyel és árnyékkal, színfolt-játékok természeti formák lenyomataival stb. A tárgyak közül leginkább a bábok, illetve textiljátékok tűnnek ki, de érdekesek a sokszínű kötött batikok, textilminiatűrök, ékszerminták és a papírmozaikok is. A hajlított és lyukasztott papírformák, az üvegfestmények és a kerámia-variációk is hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot. A plakát-tervezetek is szépek: ízléses felhívások a környezetvédelemre. A munkák azt sugallják, hogy ebben a középiskolában jó a képzőművészeti oktatás színvonala, s ezt minden látogató megelégedéssel nyugtázhatja. Főképpen pedig azok örülhetnek, akik az oktatást szívügyüknek tekintik. Ők tudják a legjobban: jövőbeli pedagógusaink munkájának sikere nagymértékben attól is függ, milyen ismereteket szereztek a felkészítő iskolában. Ha az itt bemutatkozó lányok tudásuk legjavát elviszik az óvodákba, a jövőben bizonyára még népesebb lesz a művészetek művelőinek és pártolóinak tábora. Tok Béla A gondolat és anyag harmóniája Aki az utóbbi években figyelemmel kísérte a csehszlovákiai magyar amatőr képzőművészek munkáját, egy-egy csoportos kiállításon már volt alkalma találkozni Dobis Márta nevével, gondos és pontos munkára valló falikárpitjaival, textilgrafikáival. De felfigyelhettek a nevére a kisszínpadi mozgalmunkban tájékozottabbak is: az újjáalakult komáromi (Komárno) Petőfi Irodalmi Színpad Juhász Ferenc- és La Fontaine-műsorának díszletei is az ő nevéhez fűződnek. Sokatmondó és amatőrök között elég szoktalan az a mértéktartás és igényesség, amely Dobis Mártát jellemzi: a közös kiállításokon eddig általában csak egy-egy munkával szerepelt, ám ezek rendszerint a szóban forgó tárlatok legizgalmasabb és sokáig emlékezetes élményt jelentő vállalkozásai közé tartoztak. A közelmúltban Hurbanovóban megrendezett első önálló tárlatát sem a méretei, hanem a mélységei jellemzik. Az itt kiállított tízegynéhány munkája alapján, úgy vélem, joggal mondható el róla, hogy az ö neve mellett szereplő „amatőr" jelző csupán státust jelez, s nem az ún. „hivatásosak" munkáinál alacsonyabb mércével mérendő minőséget. Dobis Márta eredendően lírai alkat, de munkái nem nélkülözik az általánosabb értelmezésükre és tágabb összefüggésekbe helyezésükre kiválóan alkalmas filozófiai mélységeket sem. Bizonyos bensőségességet, meghittséget szolgáló alkalmazott textília-tervei szilárd alapokon nyugvó forma- és színkompozíciójukkal. textilgrafikái elsősorban absztraktságukkal, a gondolat és anyag harmóniájával vetik fel a filozófiai általánosítás lehetőségét. Ám Dobis Márta eddigi útjának mindenekelőtt az olyan egyéni látásmódról, sajátos világszemléletről tanúskodó munkák a meghatározó állomásai, mint az Ének azokról, akik nem születtek meg, a Furcsa világ, a Tűz, a Holdtölte, A különkiadás és hírmagyarázata, végezetül pedig a ... mint a madár. Ez utóbbi a „szabadság" és „meghatározottság", az Ének azokról, akik nem születtek meg a „mindenség" és a „semmi", a „teljesség" és a „hiány" ellentétpárjai közt vibráló feszültséget ragadja meg költői érzékenységgel. A Tűz színeinek lobogásával, a Furcsa világ sejtelemszerűségével. A különkiadás ... pedig fanyar iróniájával „szólítja meg" a tárlatlátogatót. Aki még odahaza is hosszan eltöpreng azon, amit Dobis Márta tárlatán látott. És hirtelen úgy érzi, vissza kellene mennie a művelődési házba, és még egyszer szemügyre vennie az ott kiállított munkákat.“De ez a kiállítás időközben már bezárta kapuit. így nem marad más hátra, mint türelmesen várni ennek az érzékeny lelkületű alkotónak az újabb tárlatát. Tóth László Karakum — 45° árnyékban Az ember már nagyon régen úrrá lett a természet erőin, mi több, kiválóan felhasználja őket saját javára. Ám a tudományos-műszaki fejlődésnek magas foka ellenére is tartogat még a természet meglepetést és veszélyt. A türkmén Hodzsakuli Narlijev filmje ma, a Karakumban gázvezetéket építő munkások körében játszódik. Ebben a sivatagi forróságban már a munkakörülmények nem mindennapi helytállást kívánnak férfiaktól, nőktől egyaránt. Szuhorebnij szövegkönyve alapján még a meghibásodott vezetékből feltörő gáz égő poklával is meg kell birkózniuk. Egytől egyig hősies harcot vívnak a természet erőivel. Már-már úgy tűnik, hogy sikerült megfékezni a pusztítást, amikor még nagyobb erővel és több helyen előtör a gáz. A helyszínre érkező szakemberek közül egy vezető pozícióban levő asszony irányítja a tűzoltást. a mentési munkálatokat. Nemcsak egy vezetőtipust formál meg, hanem jelképe is a régi és új váltásának. A helybelieket — ő maga is innen származik, szülei még mindig itt élnek — neki kell meggyőznie a kitelepítés elkerülhetetlenségéről. A filmet szemlélve betekintést nyerünk a türkmének világába, az ember és a természet elválaszthatatlan egységét tudatosíthatjuk ismét, hiszen a tűzzel folytatott harc ezekkel a képekkel váltakozik. Narlijev filmje kalandfilmnek és erkölcsöt formáló, magatartásmintákat szolgáltató tanmesének — külön-külön — kevés. Kalandfilmnek azért, mert van ugyan feszültségteremtö ereje — különösen a tűzzel-gázzal való viaskodáskor —, mégis felfigyelünk a sok üresjáratra, leginkább a film elején. Az emberek összefogására ugyan jó példa, csak éppen lehetett volna színesebb, plasztikusabb is, s ezáltal gazdagabb. Az alkotók csak a vezető asszonynak és apjának megformálására fordítottak nagyobb gondot. Az öreg türkmén a leghitelesebb és legteljesebb figura a filmben. Különben a szereplők többségének nem nyílik alkalma életet, hitelt vinni egy-egy alakba. Friedrich Magda
