Nő, 1984 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1984-01-31 / 5. szám

SZÉP OTTHON

t

Az építészet és kertművészet sok rokon vonása közül egyik legfontosabb a téralkotás.

Sajnos, többségünk otthonában éppen a terekkel van baj, régebbi városi lakásban és új, lakótelepi háztömbben élőknek egyaránt. A 19—20. században a történelmi városmagokban — épült lakások — amelyeket örököltünk, és ma is használunk — gazdaságtalan kialakításúak, nagy a belmagasságuk, és aránytalanul nagyok a közlekedőterek (előszoba, hall), rossz az alaprajzi elrendezésük. A most épülő lakásokban a térarányok az alacsony belmagasság miatt kedvezőek, a közlekedőterületek a minimálisra csökkentek, egy dologban azonban hasonlóak a régiekhez: merev, mozdíthatatlan falakkal épülnek.

Az ember pedig másra vágyik. A felgyorsult élettempó egyfajta elzárkózást, megpihenést, elkülönülési igényel. Azt. hogy mindenkinek külön kis szobája lehessen, ahova elvonulhat olvasni, pihenni. De legyen egy nagyobb is, ahol a család összegyűlhet, ahol lehet beszélgetni, játszani, zenét hallgatni. Az effajta törekvésekre néhány, magánerőből épült családi házban, lakásban már láthatunk példát, az építészeket, belsőépítészeket az igények mindenképpen ebbe az irányba ösztönzik.

A változtatható belső térarányok a család életének adott időszakában fennálló funkcionális igényeit jól elégítik ki. Mert az ember igényli a változatosságot, sőt ízlése, szemlélete is változik. A rugalmasan változó lakással ezek az igények teljes egészében kielégíthetők. A jövő lakásában a belső válaszfalak változtathatók.

De mit tegyünk addig, míg a jövő lakásába nem költözheTérelválasztó növények

tünk? Mit tegyünk merev térbeosztású otthonunkkal, miközben családunk szerkezete folyvást változik, a kicsiny gyermekekből egykettőre nagyok lesznek, külön szobába zárkózó kamaszok, csökken, esetleg gyarapszik családunk létszáma stb.

Addig szükség van továbbra is ötleteinkre, barkácsoló készségünkre — ha van — térelválasztóként is használható bútorainkra — elemesek ebben a tekintetben is előnyben! —. térelválasztó falakra és szobanövényeinkre, amelyekből szükség esetén falat is emelhetünk.

A növények ebben a munkában nagy segítségünkre lehelnek. Megfelelő elhelyezésükkel megteremthetjük az átmenetet a lakás különböző részei között. Ügyes tervezéssel a növény a térkapcsolásnak lehet az eszköze. Ám nem mindegy, hogy ennek a szerepnek a betöltéséhez milyen virág- és növénytartókat választunk hozzájuk, mert a tartók szerkezete és formai megjelenése is belejátszik otthonunk összképébe. Anyagukban, színükben illeszkedjenek a lakás stílusához, bútoraihoz, amellett természetesen, hogy a növénynek is megfelelő helyet biztosítsanak.

Sajnos, a térelválasztóként és növénytartóként is funkcionáló szerkezetek boltjainkban, gyári kivitelben nem kaphatók. Aki ilyet szeretne, magának kell elkészítenie. A rácsos falakat legcélszerűbb fából esetleg erős hálóból, a vitrineket, szobai télikerteket könnyű, fémvázas szerkezetből, üveglapokból. Aki azonban idegenkedik a fémtől, vagy lakásába nem illik, az fémbetéttel erősített keretet készíthet. Elegáns megoldás a keret nélküli, ragasztott vitrin is.

A polcok, falak, vitrinek, télikertek előnye, hogy bármikor áthelyezhetők a lakásban, a változó igényeknek megfelelően, az ebédlő-, a pihenősarkot vagy a lakás egyéb részeit különítve el ezzel a többitől. Laza. fényt áteresztő szerkezetük mellett a leválasztott rész sem borul sötétbe, s a növények is elegendő fényt kaphatnak helyük jó megválasztásival. Ha azonban a természetes fény kevés, gondoskodnunk kell mesterséges megvilágításról, fénycsövet vagy profil izzót kell szerelnünk a vitrin vagy szekrény felső részébe. Ezután már akár sötét előszobába is állíthatjuk, növényeink nem pusztulnak el. S ha az üvegfallal körülvett térben, a növényvitrinben vagy a szobai télikertben a megfelelő páratartalomról is gondoskodunk, igényes növényeket is nevelhetünk lakásunkban.-mó-