Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-10-25 / 44. szám
o * o Alexej KraSőeniC illusztrációja Négyen voltak jó barátok: egy barna kutyus, egy fehér cica, egy szürke nyuszi és egy pelyhes varjúfióka. A kutyus egy kosárban lakott, bent a nagyszobában, és esténként pislogva nézte a kandallóban pattogó tüzet. A cica a fáskamrában lakott, a fáskamra sarkában volt egy halom szalma, esténként abba bújt bele, és nagyon szerette hallgatni a szalma zizegését A szürke’nyuszi a kertben lakott, egy bokor alatt ásott lyukat magának, éjszakánként ott aludt, és nagyon szerette a sötét kertet A varjúfióka a nyárfán lakott egy csinos varjúfészekben, és nagyobb szerette a susogó lombokat. A négy barát jobbnál jobb játékokat talált ki: a kutyus pamutgombolyagot hozott ki a nagyszobából, s a BARTÓCZ ILONA Nem ér a nevem! cicával yabdázott; a nyulacska versenyt ugrált a varjúfiókával. Esténként elbúcsúztak egymástól, s ki-ki ment a helyére aludni. — Valami új játékot kellene kitalálni — mondta egyik reggel a kutyus. — De mit? — kérdezte a cica, a varjúfióka meg a nyuszi. — Gondolkozzunk! — mondta a kutyus. És akkor gondolkoztak. Egyszer csak a kutyus fölkiáltott. — Kitaláltam! Játsszuk azt, hogy ma éjszakára helyet cserélünk! — Ezt nem értjük! — mondták a többiek. —- Pedig egyszerű! — mondta a kutyus, és elmagyarázta nekik, hogyan kell helyet cserélni. Este így is történt. A kutyus a varjúfészekbe ment, a cica a bokor alá a lyukba, a varjúfióka a fáskamrába, a szalma közé, a nyuszi meg a nagyszobába, a kutyus kosarába. Aztán leszállt az éjszaka. Föltámadt a szél, szitált az eső, és a hold néha kikukkantott a felhők közül. A nyuszi nem tudott elaludni. Pattogott a tűz, lobbant a láng, a nyuszi reszketett. A kutyus nem tudott elaludni. Zúgtak a lombok, fütyült a szél, a kutyus reszketett A cica nem tudott elaludni. Nedves volt a lyuk, az eső dobolt a bokrok levelein, a cica reszketett. A varjúfióka nem tudott elaludni. Zizegett a szalma, a fáskamra ajtaja nyikorgóit a szélben, a varjúfióka reszketett. „Nem ér a nevem" — gondolták egyszerre mind a négyen. A hold ismét kikukkantott a felhők közül, és mit látott? A sötét udvaron összetalálkozott a barna kutyus, a fehér cica, a szürke nyuszi és a pelyhes varjúfióka. Csak nézték egymást. Aztán a kutyus megszólalt: — Ez nem volt jó játék! Menjünk mindnyájan a helyünkre aludni, aztán reggel, majd ha kisüt a nap, fogócskázunk! És négyen négyfelé szaladtak, hogy ki-ki a helyére kerüljön. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel Szerkeszti: Ág Tibor Fogócska A játék módját gyakran a körülmények és a lehetőségek is megváltoztatták. Más szabályok kínálkoztak a játékosoknak kinn a réten, a tarlón vagy esetleg az udvarban. A játékszabályokkal együtt a játék neve is megváltozott, pedig a játék lényege a fogócska maradt. Egyes esetekben a fogó szerepét nehezítették meg. a gyerekek, azzal, hogy a fogó csak a kijelölt helyen (pályán) vagy csak a kijelölt módon mozoghatott, („fél lábon”) A következő játékok dallam nélkül kerültek elő, de mivel a fogócskának nagyon értékes és érdekes változatai, ezért ismertetünk belőlük néhányat. Sánta róka A játékhoz a gyerekek egy nagy kört rajzolnak a földre. Ebben a körben mindenki egyenrangú, a róka is ugyanúgy szaladhat mint az „egerek”. A menekülőknek viszont könnyebséget jelentett ha a körön kívülre szaladnak, mert itt a róka csak ..fél lábon” (ugrálva) kergethette őket tovább. Ez felért egy menedékkel is. Ha a róka ügyes volt, és megfogott valakit, akkor helyet cseréltek. ▲ Kacskaringó — rajcsúros A játék több néven is ismert. A tarlón játszották. Egy pályát jelöltek ki a tarlón', felszagatták a tarlót vagy legyúrták, s mindenki csak ezen a pályán szaladhatott. A menekülőknek menedéket jelentett a pálya „útelágazása”. Ha ide álltak a fogó nem foghatta meg őket. Az ilyen esetben a fogó nem tehetett mást, minthogy valamilyen csellel kicsalogatta a menedékből a gyerekeket. Megegyezés szerint játszhattak úgy is, hogy a menedékbe bújt játékosokat a fogó háromszor felszólította: „Egér, egér. ki a házból!”, s ha nem jött ki. akkor ő lett a fogó. Azonban, ha a fogó lusta, akkor a többiek csúfolták, „Ilyen cica mellett. . vagy esetenként meg is büntették. Vakmacskázni Ajáték módja megegyezik az ismert szembekötösdi játékkal. A fogó szemét bekötötték, s így kellett valakit megfognia, közben a többiek gyakran hanggal hívták fel magukra a figyelmet, pl.: „Erre csörög a dió!” Ne cipellő A fogó egy oszloppal szemben áll és kiáltja: „Ne cipellő, ne harisnya, nézzetek föl mi van ott a!” A többiek felelnek: „Ne nézzetek, mer elkap a sas!” A fogónak az oszlop utolsó tagját kell megfognia, de a munkáját nehezíti, hogy az oszlopban állók az utolsót segítik. Ha sikerül megfognia, szerepet cserélnek. Az adatközlők: (sorrendben) MNT I. kötet (játékrend) Alsószeli, Ágh Lajosné Pék Rozália 61 (1981) 1981 Jóka. Oros Ignác 1896 1980 Somoija, Bodó Józsefné Derzsi Margit 58 éves. KEDVES GYEREKEK! Minden meghatározásnak csak egyetlen betű a megfejtése. Ezt az ábrának valamenynyi olyan négyzetébe be kell írni, amelynek a száma azonos a meghatározás után közölt számokkal. A rejtvény kitöltése után egy magyar közmondás olvasható össze. Meghatározások: Névelő: 7,17,19. Fizikai képletekben az idő jele: 6, 8, 11, 16, 32, 34, 35. A fluor jele: 1. Mutatószó: 5, 26. Liter: 3, 10, 13. Hidrogén: 4. Észak: 2, 9. Személyes névmás: 12. Kálium jele: 14, 22. Olaszország autójelzése: 15. Római öt: 18. Szekundum: 20. Zoltán: 21. Nulla: 23. í-J 4 j ' 9 IC 11 í-13 14 TT~ l6 IV lb ‘ 2Ü *- t~ j ) 24 25 <LÍ> '-j 2d 29 JC Jl Ji 34 77" Rádiusz: 24. A nitrogén jele: 25. Méter: 27. Gramm: 28. Ipszilon: 29. Zűr közepe: 30. János :31. Ödön: 33. Megfejtéseiteket küldjétek be címünkre: a Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava Martanoviíova 20.
