Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-10-11 / 42. szám

Az anyagra helyezés a 2. ábra szerint ágezhető el. A duplaszéles 70 X 0 cm (tehát 140 X 70 cm) -es anyag ét szélét egymással szembe hajtjuk a zoknya szélességéhez igazodva. A zíntelen oldalra dolgozunk, mindkét 3sz középvonala egybeesik az anyag­­ajtással, ezért itt nem szabad elvágni a elmét. A szűkítő varrásokat sem sza­­>ad felvágni. A szoknya hosszán i—6 cm, az oldalvonal mentén 2 cm, a derékvonal mentén —1 cm a hajtás. A maradék anyagból észitjük a derékövet, melynek széles­­ége 7 cm, hossza pedig DB + 8 cm 72 + 8 = 80 cm). A varrás menetét a szoknya hosszá­­íak, oldalvonalának, hajtásának férce­­ésével kezdjük, így válnak láthatóvá a tarrásvonalak a duplaszéles anyagon. Először a szűkítő varrásokat varrjuk ösz­­>ze, és oldalra vasaljuk őket. Ezután az oldalvonalak összevarrása következik. Vtunka közben helyezzük a bal oldal­­/arrásba a villámzárat, ezt is szétvasal­­uk, eltisztázzuk a hajtást. Utána a szok­nya hosszát hajtjuk fel, összevasaljuk, a najtás szélét eltisztázzuk, és levarrjuk. A szoknyaövet felvarrjuk a derékvonalra, gombbal és gomblyukkal látjuk el. A két oldalvarrásba akasztókat varrunk az öv belső részébe. Végül a szoknyát vizes vasalóruhán keresztül készre vasaljuk. A kisváros utcáin bolyongva tévedünk egy ipari termelőszövetkezet (ITSZ) készruha­­boltja elé. Ismerősömmel ráérősen nézeget­ve a kirakatot, egy férfira leszünk figyelme­sek, aki a szolgálati személygépkocsiból két köteg kordbársony nadrágot visz befelé. Ruhatárunknak egy újabb darabbal való felfrissítése reményében lépünk be a pár perces áruátvétel (?) után még mindig tárva levő ajtón az üzlethelyiségbe. „Elnök elvtárs, elnök elvtárs". Gondolko­dóba ejt ez a fülembe csengő megszólítás. A szó és a tett ellentéte hitetlentamáskodva kel bennem életre. Nem fura, hogy az ITSZ elnöke fuvarozza, méghozzá eléggé kis tétel­ben, az egyébként kelendő portékát? Nem vitatom, megteheti, miért ne; attól még nem esik le fejéről a korona ... Mielőtt továbbrobogna, az elárusító, egy idősebb hölgy, még felfedi az autóban ülő másik személy kilétét is (az üzletben tartóz­kodó ismerőse előtt): — Bratislavából jött, bizonyára ismét ellenőrző körútra készül. Pár hete, mikor legutóbb erre járt hozzám csak éppen benézve mondta, tudja, hogy nálam mindent a legnagyobb rendben találna. — A csevegő üzletes „kedves”, öndicsérö mono­lógjából pillanatokon belül érthetővé válik a „legnagyobb rendben" sajátos tartalma, az ő talpraesettsége, ügyessége. — A múltkoriban például pillanatok alatt eladtam azokat a 2400 koronás irhabundá­kat is, melyeket más üzletekből hoztak át hozzám. ' Ügyes reklám az ismerősök között, villan fel bennem, miközben ö monológjának sajá­tos kiegészítéseként hozzáteszi: — Az egyik árufajtából most is félre kellett tennem hét darabot. — És önök mit parancsolnak? — fordul felénk. — Kordbársony nadrágot szeretnénk — adjuk elő szerény óhajunkat, egyben annak ára felől is érdeklődve. Alighogy ezt kimond­juk, megváltozott hangon pörög az elárusító­nő — ezúttal nekünk címzett — monológja: — Háromszáz-háromszázhúsz korona, mit tudom én, nem az ára szerint vettem át, csak darabra! Különben is, mit keresnek itt, mikor áruátvétel van ?! Egyébként tudják meg, hogy én is megéheztem. Majd egy óra múlva jöjjenek vissza! Tudtuk, értelmetlenség megfogadni vásár­lási szándékunk idejét módosító tanácsát, előre ismerve majdani szűkszavú válaszát: — Elfogyott! Mi több, a kordbársony nadrágok „elfo­gyásának" módját is.-borzi-Csilla édesanyjával a postára mént Szép, Mickey-egeres trikóját látva a postás néni megkérdezi tőle: — Mi van a trikódra festve. Csilla? — Szán dókán — feleli a kétéves gyermek boldogan.-f-XXX Péter hasra esett Kicsit megütötte magát és a térdéből is szivárog a vér, de nem komoly a dolog. Péter azonban bömböl, ahogy csak a torkán kifér. Nagyanyuék persze azonnal ke­zelésbe veszik a család szemefényét Csókol­gatják, könnyeit törölgetik, majd fertőtlenítik az alig vérző horzsolást A fiú ettől még jobban ordít úgy, hogy a szomszéd néni is beáll a vigasztalók sorába. Csak Apu nem veszíti el a hidegvérét és „katona korára majd meggyó­gyul" mondással napirendre tér a baleset fölött. Péter azonban tovább visít és ez már Aput is kihozza a sodrából. — Ugyan, hagyjátok azt az ebadtát! — szól idegesen. — Majd csak megunja a bömbölést! És Péter néhány perc múlva valóban elcsen­desedik. — Nem megmondtam! — néz körül diadal­ittasan Apu. — A gyerekhez érteni kell. Látjátok, már nem sír. —■ Sírok én — nyögi ki két csuklás között Péter —, csak most éppen pihenek... FÁBIÁN JÓZSEF O Egy elmaradott kis falu né­hány lakója egyszer a közeli Arezzóba utazott, hogy a temp­lom részére feszületet vásárol­jon. Felkerestek egy fafaragót, aki ilyesmivel foglalkozott. — Aztán milyen anyagból legyen a feszület, élőből vagy holtból? — kérdezte tőlük a kézműves, látva tanácstalansá­gukat. A falusiak egymásra pislog­tak, jeleket váltottak, végül az egyik kibökte: — Élőből. — Miért? — kíváncsiskodott a mester. Válaszukat rejtvényünkben fejthetik meg. Készítette: L. L. A 40-es keresztrejtvény he­lyes megfejtése: — Ez tényleg szamár felelet volt, hiszen a szeptember csak harmincnapos. A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban része­sül: Bartalos M.. Izsap (I2op). Godány O., Sárosfa (Blatná n/O.), Szaniszló V., Csécs (Ce­­éejovce). Fürstenzeller J.-né, Marcelháza (Marceiová), Ju­hász l.-né. Tornaija (Safáriko­­vo), Haraszti Gy., Bratislava, Varga K.-né, Lédec (Ladíce), Viszkocs B.-né, Eperjes (Jahod­­ná). Illés G„ Serke (Sirkovce), Radies 1., Párkány (Stúrovo). Csejtey M.-né, Dunaszerdaheb (Dun. Streda). (nő/ 42)

Next

/
Oldalképek
Tartalom