Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-26 / 31. szám

MIKSZÁTH KÁLMÁN \ Különös házasság i ■■a « Televízióra ZSURZS ÉVA » alkalmazta SZÁNTÓ ERIKA I "t. SaaMBaaaaiBifliöBÄHBs Auditor: Fürge nyelveddel ne hordj össze hetet-havat. és ne kalandozz Tolnában, Bara­nyában, hanem felelj igennel, nemmel, értel­mesen. Igaz-e az, hogy a kezét, midőn a lelkész össze akará tenni, kitépte a menny­asszonyéból? Szimcsákné:. Sőt úgy volt a kezök. kérem alássan. mint mikor két madárka összeteszi a csőrét. Auditor: Igaz-e, hogy nektek, a tanúknak, a füleitekben vatta volt? Szimcsikné: Igenis láttam vattát a Gergely hajdú egyik fülében, minthogy szaggatása vala. Auditor: Hogyan van az. te asszonyszemély, hogy Varga Gergely hajdú meg azt vallotta, miszerint a te füledben volt vatla, mert neked volt fúlszaggatásod? Szimcsákné: Hogy az én fülemben? Nem emlékszem már, kezét-lábát csókolom. Csak azt tudom, hogy valamelyikünknek fülszag­gatása volt. és vattát tett a fülébe. De hogy az én fülem fájt-e vagy Gergelyé, azt most már bizonyosan nem tudom. Kanonok: Ista persona diabolica aberrat a via recta. (Ez az ördöngős személy letér az igaz útról.) II. Kanonok: Az ördög botlott meg benne. III. Kanonok: Vigyázz amice, mert hozzád találja vágni a kantálját. Auditor: Valid meg, igaz hitedre és a boldog­­ságos Szűz Máriára, ki vett rá arra. hogy így tanúskodjál? Szimcsákné: Senki. (A nagyvendéglőben két párt jól elkülönülve egymástól eszik-iszik. A felszolgálók szalad­gálnak.) 1. Vendég: 100 forint 50 ellen, hogy Buttler győz. Szónok: A pör szerencsés kimenetelére. Éljen Döry báró! Szónok: A Fischer érsek egészségére! Egy férfi: Egy kis előleg sose árt a papoknak. Többen: Buttler János sokáig éljen! Éljen Horváth Piroska! (Fáy házában a városban is folyik a nagy trakta. A hosszú asztal körül töltögetnek. Esznek-isznak.) Szónok: Emelem poharam arra. aki innen hiányzik. Mert minden megvan e főúri ház­ban. csak egy liliom hiányzik az asztalfőről. Egy liliom, aki most egy bomóci kertben sóhajtozik, illatozik, és váija a napfényt, melyet fellegek takarnak el. De a napot, uraim, elsikkasztani nem lehet. Egy úr: Éljen Horváth Piroska! (Buttler szomorúan ül az asztalion.) (Tárgyalóterem folyosóján Buttler a bezárt teremajtót nézi.) Buttler: Soká tart ennek a sátánnak a kihall­gatása. Barát: Csak a hívottak .. . Méltóságos uram. (Bent a tárgyalóteremben Döry áll az emelvé­nyen.) Döry: Az én számból csak a tiszta igazság szól. tisztelt szentszék. Soha nem hittem volna . . Húsz csatában voltam, nsztelt szentszék, tizen­hét seb van a testemen, melyet a császárért és a hazáért kaptam, de egyik sem fáj úgy. mint a üzennyolcadik. amit ez a nyafka ifjú úr ütött rajtam, ki tisztán egy rábeszélésnek engedett, melyet a ravasz Horváth szít benne: mert olyan gyenge a lelke, mint a kenvérgalacsin. azzá válik kinek-kinek az ujja alatt, amit az éppen gyúrni akar. Szűcs: Tiltakozom, tisztelt szentszék. Auditor: Üljön le. kelmed. Döry: Igen szomorú, tisztelt szentszék, hogy egy ilyen utólagosan kitalált, a ravasz Pere­­viczky prókátor által kifundált mese ellen kell idehoznom tisztességben megőszült fejemet, s ráncos arcomnak pirulásával kell leányom és a magam becsületét védelmeznem, mert oly ese­mények hurcoltatnak itt a piacra s dobáltatnak meg sárral, melyek egy család benső életének rejtett emlékei s kincsei. Ha csak magamról volna szó. úsztelt szentszék, megvetéssel fordí­tanék hátat a meglévejedett ifjúnak, ki magát Buttler grófnak nevezi; ha csak arról volna szó. hogy ama kalandor lutheránus. Horváth kaparintsa meg gonosz machinációval a feje­delmi vagyont az ö leánya számára az én leányomtól, arra is vállat tudnék vonni, de a becsület dolgában nem ösmerhetek tréfát... Auditor: Ad rém. ad rém. Döry: A tárgynál vagyok, tisztelt szentszék, mert lehetetlen ki nem öntenem lelkem kese­rűségét becsületem meghurcoltatásáért, sőt el­megyek annak védelmében a végsőkig, s akik ahhoz nyúlni mernek, legyenek bármily maga­san, fegyverem által halnak meg. Isten engem úgy segéljen! Kanonok: Per amorem dei. Ez a fránya katona még megesz bennünket. II. Kanonok: Tessék most már szavazni. (Az egri nagyvendéglőben nagy sürgés-forgás. Az egyik asztalnál a Buttler-pártiak, a másik­nál Dőry barátai.). 1. Vendég: Ötszáz száz ellenében a Dőry győ­zelmére. Na. senki? 2. Vendég: Azt mondják, még az auditorra is ráijesztelt. Na. százat 50 ellen ... Horváth:... Ez vért kíván. Igen kérem. Az én becsületes nevemet nem rángatja sárba egy ilyen kutyapecér. Igen kérem... ezt nem engedjük. (A vele szemben ülő huszártiszthez, Cseleyhez fordul.) Még ez órában — igen kérem — azonnal vágja kesztyűmet az arcába édes öcsémuram. Cseley: Édes-kedves bátyám, mondjon le. ké­rem! Horváth: Hagyjam a becsületembe gázolni? Nem, soha! o _l o 1848. július 27-én született Eötvös Loránd magyar fizikus és kémikus. 1833. július 27-én emléke­zünk Gustav Pfleger-Morav­­sky, cseh drámaíró születésének 150. évfordulójára. 1793. július 29-én született Ján Kollár szlo­vák költő és nyel­vész. Július 31-én Te­­réza Nováková cseh írónő szüle­tésének százhar­­* mincadik évfordu­lójára emléke­zünk. Július 31-én lesz negyvenöt éve an­nak, hogy Kassán (KoSice) a CSKP vezetése alatt tüntetés zajlott a fasizmus és a há­ború ellen. Augusztus 1-én lesz huszonöt éve annak, hogy meg­nyílt A művelődé­si Intézet Brati­­slavában. KÖNYV „Mi, csehszlovákiai magyarok nemcsak akkor' fordí­tunk, amikor egy szlovák vagy cseh nyelvű szöveget lefordítunk magyarra, hanem ennél sokkal gyakrabban. Sokszor találkozunk olyan fogalmakkal, amelyeknek csak a szlovák vagy a cseh nevét ismerjük, a magyart nem, tehát kapásból magyarra fordítjuk a szlovák vagy a cseh kifejezést.!...) Gyakran fordítunk azonban ösztönösen is. Anélkül, hogy tudnánk róla. Ilyenkor a másik nyelv úgy hat ránk, hogy észre sem vesszük, fel sem figyelünk arra, hogy a szó, kifejezés, amelyet az adott pillanatban a magyarban használunk, csak alakjára nézve magyar, jelentése nyelvünkben idegen." — írja Nyelvünk és mi című könyvének első fejezetében Jakab István, azután számba vesz néhány tipikus példát. Szellemesen, nem kioktatón tárja elénk azokat a hibákat, amelyeket lép­­ten-nyomon elkövetünk, s amelyek — főképp az ösztönös fordítások! — nyelvünk nem is oly lassú halálozási ütemét jelszik. Idegen nyelvi környezetben gondolkodásmódunk, szóalkotásunk is kezd magyarnak idegenné válni, erről tanúskodnak a „Szójelentés és szóhasználat" című, vagy a szó- és mondatszerkesztés leggyakoribb hibáit feltér­képező és „A gondolkodás és a nyelv" című fejezetek, amelyeknek írásai mind-mind nyelvművelésük egyre fon­tosabb voltát támasztják alá, s jelzik, hogy legfőbb ideje anyanyelvűnket is tudatosan tanulni, fejleszteni, művelni. Okos, hasznos könyvet kap Jakab Istvántól az olvasó, ám sajnálatos, hogy mindössze nyolcszáz hazai magyar veheti (vehette?) meg, mert ennyit adott ki belőle a Madách „itthonra". Nyelvünk és mi (végül ez is mi lennénk): hány óvónő, tanító, tanár — aki tájainkon magyarul oktat-nevel —felelős azért, hogy milyen ma­gyar nyelven szólal meg, „milyen magyarul” tanít meg másokat beszélni? Ha őket vesszük számba, a 800 példány akkor is kevés. S ha az „írástudókat" — akikre ugyancsak ráférne Jakab tanár úr könyvének forgatása —, a műszaki értelmiséget, a főiskolásokat és az iskolá­sokat is megszámlálnánk? Hánynak nem jutna belőle? Nem hiszem, hogy ez a köny megállíthat egy folyama­tot, de addig, amíg nyelvünk ápolása és megvédése nem kap intézményes lehetőséget, egy-egy ilyen könyv kiadá­sa — és példányszáma — több egyszerű nyelvművelési kérdésnél: nemzetiségi politika is. (MADÁCH, 1983)-gyurkovits-Alighogy véget ért a grúz népitáncegyüttes, a kínai ének­és táncegyüttes és az indiai BHOOMIKA színjátszó együt­tes bratislavai vendégszereplése, újabb külföldi vendég­együttesek hazai turnéját jelzik a műsorfüzetek. Akár kiránduláson, akár fürdőn töltjük nyári napjainkat Pieátanyban. Bardejovban, esténként érdemes egy-egy hangversenyre, a Kulturális Nyár éppen ott zajló rendezvé­nyére ellátogatnunk. Fővárosunk mint ríiár évek óta, az idén is a Mirbach palota e célra kiválóan megfelelő, hangulatos környezetében látja vendégül a komolyzene kiváló előadóit. Augusztus 14-én például a Canticum Pragense szerepel V. Pochman művészeti vezetésével. 28-án pedig a Camerata Slovacca Viktor Málek vezetésével. Bratislavában rendezik meg augusztus 19—23-a között az orgonamuzsika napjait. Bártfa-fürdőn és PieSt’anyn kívül Sliaé. VySné Ruzbachy, Banská Bystrica és Gyűgy-fürdő (Dudince) is kitűnő elő­adói esteket kínál a komolyzene kedvelőinek. Természetesen nem hiányoznak a nyári műsorokból a könynyűzenei együttesek koncertjei sem, de ezekről az őket kedvelő fiatalok falragaszokról, jegyirodák ajánlatából jó előre értesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom