Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-07-05 / 28. szám

l! NÉGYSZEMKÖZT Kedves „Mimóza"! 9 Levelében arról panaszkodik, hogy a mun­kahelyén milyen „természetes" szokása a férfiaknak, hogy fogdossák a lányokat. Bele­markolnak mellükbe, vállukba, átkapják a derekukat, a szinte köszönés helyett csapnak kidomborodó hátsójukra. „Mert most kerül­tünk ki a szakmunkásképzőből, mert még igencsak rászorulunk a tapasztaltabbak se­gítségére a gépek kezelésénél, s e „szívessé­gért", cserébe — azt hiszik szinte — mindent lehet?" Vőlegénye van, aki egyszer meglátta, amint az üzemből kifelé menet — ott várta — búcsúzóul az említett módon „köszönt el" Magától az egyik műhelybeli munkatársa. Nem tudhatom, mi alakította ilyen — egyáltalán nem „természetes" — szokásává ezt a munkahelyet. Talán valamikor egy lány, akivel lehetett? Vagy egy mester, aki így „szoktatta kéz alá"a fiatalokat? Mindeneset­re furcsa, hogy így van, hogy eddig senki sem emelt szót ellene, senki sem háborodott fel. Sem férj, sem feleség, sem egyetlen jóérzésű lány annyira, hogy kikérje magának, a többi­eknek. Mert szólhatott volna az üzemi szak­­szervezeti bizottságon, a legutóbbi évekig minden üzemben volt nőszervezet de a párt­szervezettől kezdve az igazgatóig mindenki meg kell hogy hallgassa az ilyen jellegű panaszt s bármelyik a felsoroltak közül fi­gyelmezteti a durván viccelődő, a trágár, a bizalmaskodó munkatársakat, hogy tanulják meg, hot a határ. Ez mind a helyzet normali­zálásához vezető mód. Persze, neheztelés, ugratás, piszkos rágal­mazás keveredhet belőle, az igaz, még bosz­­szút is állhat egy lányon a gonosz indu/atú férfi, a pletyka elsősorban a nőket feketíti be. Van rá számtalan példa. Mert „könnyű Katit táncba vinni.. ."mondják, s még számtalan közmondást idéznek, hogy — ha nem tetszett neki, miért hagyta ? És így igaz. Ha egy műhelyben, munkahe­lyen a lányok, a nők kikérik maguknak, nem tűrik el a trágár, a durva beszédet a disznó vicceket a bizalmaskodó fogdosást, ha nem mennek bele az ivászattal, túl szabados viga­lommal megrendezett születés-vagy névna­pokba, ha adnak magukra, akkor erre nem kerülhet sor, vagy ha véletlenül valakinek elszabadul a szája vagy a keze, van, aki rászóljon. Vajon a többi fiatal lány és az ott dolgozó érettebb nők közül senki mást nem bánt ez csak Magát? S Magát is csak most amikor a vőlegénye szóvá tette ? Ez nem féltékenység, ahogyan a többi, helyesen értelmezett észre­vétel mellett helytelenül nevezi — ez valódi, igazi féltés. Magának sem tetszene — remé­lem —, ha megtudná, hogy vőlegénye is hasonlóképpen viselkedik munkatársnőivel. Munkahelyén különben is több időt tölt az ember, mint odahaza, tehát igencsak meg kell gondolnia hogyan viszonyul kollégáihoz, hogy a jó munkatársi kapcsolatból, baráti rokonszenvből ne alakuljon ki valami más. ha már vőlegénye, férje van — vagy neki meny­asszonya, felesége. Erről bizony többet kéne beszélni, mint amennyit beszélünk, mert nagyon sok mun­kahely hangulata, légköre más, mint ami­lyenre szükség lenne. S túl nagy a munkatár­si „szemhúnyás", szolidaritás is a „vegyük könnyedébben az életet" elvvel. Aki szóvá teszi, aki kifogásolja nem „mi­móza", hanem magatartásában is egyértel­műségre törekvő ember. Üdvözlettel cM*u a KIHEZ FORDULJUNK? V V. K.-nének házadó ügyben A családi házak utáni házadót, amennyi­ben a tulajdonos használja és nem adja bérbe, a beépített terület nagysága alapján vetik ki. Az adótétel más és más aszerint, hogy a községnek mennyi lakosa van. 1000 lakosig az adó négyzetméterenként 0,80 és 1,20 Kős között, 1001 és 6000 lélekszámú községben 1,20 és 1.80 Kés között, 6001 -tői 25 0O0 lélekszámig 2 és 3 — Kés között, 25 000 lélekszámnál na­gyobb településeken pedig 2,60 és 3,90 Kés lehet négyzetméterenként. Prá­gában, Bratislavában, Bmóban és a fürdő­helyeken az adó négyzetméterenként 5 Kés és 7,50 Kés között vethető ki. — A nemzeti bizottság a házadót a legmaga­sabb összegben vetheti ki akkor, ha a házhoz kert is tartozik, vagy ha emeletes házról van szó, vagy ha a családi ház különösen jól van felszerelve (víz, gáz, vil­lany, luxus kivitelezés stb.). Tekintetbe ve­szik a ház fekvését a községben és a kert elhelyezkedését és kiterjedését. Ha az adó­kivetést sérelmesnek vagy igazságtalannak tartja, ellene fellebbezést lehet beadni a fizetési meghagyás kézbesítésétől, vagy nyilvános kifüggesztésétől számított 15 nap alatt. „Építkezés" jeligére Új ház építéséhez építkezési engedélyre van szükség, amit a helyi (városi vagy járási) nemzeti bizottság építési osztálya ad ki az 1976. évi 50 számú törvény és 83. számú végrehajtási rendelete alapján. Eb­ben megszabja az építendő ház távolságát is a szomszéd telektől. Ha nem zárt utca­sorban épülő házról van szó. hanem egye­dülálló házról, amely kertben, udvarban áll, akkor a háznak a szomszédos telek szélétől legalább három méterre, vagy kivételes esetekben két méterre kell lennie. Termé­szetesen más lehet a helyzet, ha már meglévő régebbi épület átépítéséről, vagy felújításáról van szó, ahol a telek- és térvi­szonyok már adva vannak és nem lehet rajtuk változtatni. J. Júliannának nyugdíjügyben Hatvanéves korában részleges (arányla­­gos) öregségi nyugdijat kaphat, ha lega­lább 20 ledolgozott évet tud kimutatni és még munkaviszonyban van, vagy ha a munkaviszony megszüntetésétől nem telt el két évnél hosszabb idő. A megkövetelt alkalmazási időbe beszámítják a pótidö­­ket is, tehát azt az időt, amely alatt nem lehetett munkaviszonyban, mert gyerme­kéről hároméves koráig saját maga gon­doskodott. A férjnek és feleségnek köl­csönös öröklési joguk van egymással szemben. De mindegyikük után csak a saját gyereke, illetve a házastársak közös gyerekei örökölnek. Az előző házasságból származó gyerekek csak a saját — édes szülőjük után örökölnek. A nyugdíjkorhatár a nőknél 53 és 57 év között mozog aszerint, hogy hány gyer­meket nevelt fel. Öt vagy több gyermeknél 53 év, három vagy négy gyermeknél 54 év, két gyermeknél 55 év és egy gyermek felnevelésénél 56 év a nyugdíjkorhatár. Ha egy gyermeket sem nevelt fel, akkor a nyugdíjigény az 57. életév betöltéséhez van kötve. A megkövetelt alkalmazási idő 25 év. A nyugdíjjogosultság feltétele, hogy ennek elérésekor még munkavi­szonyban legyen, vagy a munkaviszonya megszűntétől ne teljen el két évnél több idő. Az utóbbi feltétel teljesítése mellett 20 ledolgozott évnél 60 éves korában, 10 ledolgozott évnél pedig 65 éves korában szerez ún. részleges (aránylagos) öregségi nyugdíjra igényt. Dr. B. G. II ÉGESZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN 9 „Kisfiam tüdőgyulladása ellen penicilint kapott. A második napon a bőrén mindenütt kiütések jelentkeztek. Az orvos azt mondta, hogy ez a penicilín-allergia következménye. Mit jelent ez, és mennyire veszélyes a gyer­mekekre nézve?" Ma már szinte közhelynek tűnik az a gyakran emlegetett tény, hogy minden gyógyszer méreg, és hogy a hatékony, de az emberi szervezettől idegen anyagok bejutta­tása mélyrehatóan megváltoztatja a szerve­zet bonyolult, érzékeny egyensúlyát. Az aránylag kevéssé mérgező és gyakran indo­koltan használt gyógyszerek veszélyei sem elhanyagolhatók. A legtöbb vegyi anyag a szervezet nagyon sokféle működését befo­lyásolja. Ezek közül azokat tekintjük a szer fő hatásának, amelyek a gyógyítás szempontjá­ból hasznosak. A többi — rendszerint nem kívánatos vagy egyenesen ártalmas — hatást a gyógyszer mellékhatásainak nevezzük. Az allergiás reakció a sokféle lehetséges gyógyszermellékhatás egyike. Ezekben az esetekben nem arról van szó. hogy a betegek a gyógyszert túlságosan nagy, „mérgező" adagban kapták volna, hanem a szervezet különleges túlérzékenysége okozza a bajt. A túlérzékenység az arra hajlamos személye­ken a gyógyszerrel való ismételt találkozás eredményeképpen szokott bekövetkezni. Jellemző példa erre a reakcióra a kérdésben említett penicillin, amely felfedezésekor még a mellékhatások szempontjából ideális gyógyszernek látszott tekintve, hogy csak bizonyos kórokozó mikroorganizmusokra hat, de az emberi szervezetben még rendkí­vül nagy adagokban sem okoz semmilyen mérgezést. Miután azonban ezt az antibioti­kumot hosszú időn át igen széles körben kezdték alkalmazni, és sok ember kapott ismételten is penicillint, az allergiás reakciók kezdtek gyakoribbá válni. Ma a penicillin — és a vele kémiai rokonságban levő ampicillin, oxacillin és más hasonló .antibiotikumok — azok közé a gyógyszerek közé tartozik, ame­lyek leggyakrabban okoznak allergiás szö­vődményeket. A többnyire kiütések és ma­kacs börgyuiladások formájában megnyilvá­nuló allergiás jelenségek egyes külföldi ada­tok szerint a penicillinnel kezeltek mintegy 10—16 százalékában fordulhatnak elő. Ezek az elváltozások a gyógyszerszedés abbaha­gyása után általában maguktól eltűnnek, az esetek többségében kezelést sem igényel­nek. Az antibiotikum ismételt adásakor azonban már súlyosabb — a szervezet egé­szét érintő — allergiás reakciók is kialakulhat­nak, ezért túlérzékenység esetén a gyógyszer bevitele mindenképpen kerülendő. Allergiás szövődmények veszélyével per­sze a penicillinen kívül sok más gyógyszer is fenyeget, és a jövőben az ilyen bajok szá­mának gyarapodásával kell számolnunk. Ez — furcsa ellentmondásként — az értékes, új gyógyszerek számának növekedésével áll összefüggésben. Említettem, hogy az aller­giás reakciók úgy alakulnak ki, hogy a gyógyszerrel való ismételt találkozás ered­ményeként a szervezet túlérzékennyé válik, majd egy újabb gyógyszerbevétel kiváltja a kellemetlen szövődményt. Vannak azonban különböző gyógyszerek — esetleg nagyon eltérő hatásúak —, amelyek egymással bi­zonyos kémiai rokonságban állnak. Ilyenkor előfordulhat, hogy a szervezet a két vegyü­­let között nem tesz különbséget, vagyis a szervezet korábban az egyik gyógyszertől vált túlérzékennyé és esetleg egy új gyógy­szer első szedése váltja ki az allergiás reak­ciót. Éppen ezért ajánlom, hogy orvost min­den vizsgálatkor, minden új szer rendelése alkalmával tájékoztassa a korábban már észlelt allergiás szövődményekről, hogy az újabb nem kívánatos gyógyszermellékhatás elkerülhető vagy legalábbis mérsékelhető legyen. Dr. K. L. Huszonhárom éves, barna, falun élő, kissé molett munkáslány, aki szeret mindent, ami szép és jó, józan gondolkodású férfi ismeret­ségét keresi 30 éves korig. Jelige: „Várjatok még őszirózsák" Huszonnyolc éves, 168 cm magas lány szeretne megismerkedni intelligens férfival 35 éves korig. Jelige: „AA" Harmincéves, 170 cm magas lány megis­merkedne korban hozzáillő, komoly férfival. Jelige: „Nyugat-Szlovákia" Harminchárom éves, magas lány szeretne megismerkedni magas, nőtlen esetleg elvált férfival 38 éves korig, házasság céljából. Jelige: „Magány" Harmincnégy éves, 178 cm magas, főis­kolai végzettségű fiatalember, egyébb lehe­tőség hiányában ezúton keresi csinos, kar­csú lány ismeretségét. Fényképes levelek előnyben. Jelige: „Bratislava és környéke" (nőn)

Next

/
Oldalképek
Tartalom