Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-05-31 / 23. szám

Fotó: GREGOR FUDALA Nemcsak a kereskedőket, a vá­sárlók közül is sokakat érdekelt Brnóban a bútorkínálat, annak elle­nére hogy itt árusítás nem volt, csak szerződéseket kötöttek. Nem meg­lepő a nagy érdeklődés, mert bár piacainkon van bútor elég, de új. praktikus, annál kevesebb. Manap­ság már nem lehet kielégíteni az igényes vásárlót ülőgarnitúrával, ebédlőfallal. Könnyű, variálható. elemes bútor volt túlsúlyban, az elemekből álló konyha-, hálószo­ba-, nappaliszoba-berendezések. amelyek iránt a legnagyobb a ke­reslet, ám mindezidáig a kínálat annál gyengébb volt. Lényeges és fontos változás, hogy a bútorgyár­tók sok új. vonzó külsejű asztaltí­pussal. hajlított bútorral, egyedi és rendezték a kiállításon. Mintha csak színes kiegészítői lettek volna az egyes textilfajtáknak! A rende­zői elv világos volt: színes egység­ben bemutatni az anyagfajtákat és az öltözeteket. Ám ez az elv az utóbbiaknak csak kárára volt, mi­Az ipari formatervezés is kezd jó irányba változni. Erről tanúskod­nak a kávédarálók, a habverők, részben a hűtőszekrények és vasa­lók új típusai is. Lassan a mi piacainkon is feltűnnek a prakti­praktikus bútortípusok a keresettek, esztétikus, vonzó kivitelezésben, amelyek többféle lehetőséget nyúj­tanak a lakás berendezésére. Mi újat hozott hát a bútorkiállítás? Elsősorban új szemléletet. Az előző években a kiállítás mindig a terme­lők bemutatkozója volt. Idén típu­sok szerint rendezték el a kiállított bútorokat, ami elsősorban a vendé­gek számára volt előnyös. így köny­­nyen összehasonlíthatták az egyik bútorfajtát a másikkal, értékelhet­ték előnyeit stb. A kiállításon az kiegészítő bútordarabbal jelentkez­tek. A kiállítás érdekessége volt a DEMOSEKT szlovákiai bútorgyár­tó vállalat 36 részből és 66 különbö­ző egységből álló garnitúrája, a vra­­novi Bukóza asztalegyüttese, amely­­lyel elnyerte a kiállítás aranyérmét, a gyermekágy, amely születése pil­lanatától 15 éves koráig szolgálja a gyermeket. Hogyan mutatkozott be Brnó­ban textil-, készruha-, kötött, gyap­jú- és lenruha iparunk? Nem a legrosszabbul, bár van több fenn­tartásunk is. Például az ellen, a­­hogy a ruhákat és az xiltönyöket el­vei — a kiállítás jellegénél fogva — minden egyes darab önálló bemu­tatást igényelt volna. Az aranyér­met a trenéíni ruhaipari vállalat kapta meg, sikeres volt a Liptovsky Mikulá§-i Május 1. üzem bemutat­kozása. a Banská Bystrica-i Slo­­venka texlen törülközői, női és fér­fi zsebkendői. A pizsamák és más fehérneműk ügyes formájukkal nyerték meg a közönség tetszését. Jól szerepeltek a sportfelszerelé­sek. kerékpárok, a bizsutéria, az üveg- és porcelánáruk, a Sfinx zo­máncozott termékei, a szakembe­rek dicsérték a trenéíni Merina öltönyanyag-kollekcióját, amely teljes mértékben megfelel a nem­zetközi divathullám igényeinek. kus, többféleképpen is hasznosít­ható háztartási gépek, pl. kávéfő­zők, amelyek tea készítésére is al­kalmasak, az energiatakarékos hű­tőszekrények és egyéb villamossági felszerelések, bár ezekből még mindig nincs elég. Elmondhatjuk végül, hogy a csehszlovák kiállítók mindegyikét az az igyekezet hajtotta, hogy meg­feleljen az igényes külföldi piacók elvárásainak, és helytálljon itthon is. Természetesen ez egyelőre még nem sikerült mindegyiküknek. Bő­ven van még pótolnivalónk a mik­roelektronikában, a gépipari hasz­nálati cikkek gyártásában, de még a ruházati és a bútoripar t.erületén is. A Brno ’84 mutatja majd meg. hogy mennyire sikerült mindez.-via-

Next

/
Oldalképek
Tartalom