Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-17 / 21. szám
Ikuckó j KULCSÁR FERENC Színek Kisleány a piros, nem csoda, ha pirul. Rózsáiini nem tilos, hát boldogan virul. Bandukol a barna őszutó avarán, dúdol gat a széllel, enyhít búján-baján. Kacarász a fehér, kevély fehérszemély, illog-villog inge, röpköd a tincse. Ijedős a fekete, varjúarcú remete. Sötétbe gubózik, motyogva bagózik. Énekel a kék: szirmot bont az ég, hullámzik a tenger, világlik az ember. Vigyorog a sárga, tátva a szája, nyelvén napraforgószirom péppé rágva. Iszko/ó a piszkos, ronda a rikító, haldokló a halvány, a lila sikító. Minden vízszintes sort csak két nekifutásra lehet kitölteni, ugyanis mindegyikbe két-két szó kerül. Ezek a vastagon keretezett négyzetekben találkoznak egy közös betűben. Helyes megoldás esetén a közös betűk összeolvasva egy magyar költő nevét adják. Nemrég emlékeztünk a költő születésének WO. évfordulójára. Meghatározások: 1. J — dísznövény 2. Szovjet repülőgépek jelzése — megszólítás 3. Iráni uralkodó volt — hon 4. Sokára — nem használ 5. Gyors — ételízesítő 6. Füzérvirágzat — Z SZERKESZTI: ÁG TIBOR AZ EGYIK KEZDŐ MOZDULATÁVAL Ebbe a csoportba tartozó játékok változatait is játsszák ma a gyerekek. Sajnos, már szegényebb, dallam ill. mondóka nélküli változatok ezek, pedig az idősebb generáció még a gazdagabb változatait ismeri. Pl. Farkasszemnézés, hátat bökögető, hintázó, tenyérbe verő. Farkasszemet nézni annyit jelent, hogy a két játékos egymással szemben ülve egymás szemébe néz. Az veszít a játékban, aki előbb neveti el magát vagy pislant. Még ma is jó szórakozást nyújtanak a „tenyérbe verő" játékok, a „Paprika Jancsi", vagy a „Vörös zsidó". Mindkét játékot ketten-ketten játsszák. A Vörös zsidónál a gyerekek két, mutató és középső, ujjúkat nyitva hagyják, így ütik egymás „ujjait" felváltva. Aki elrántja az ütés elöl a kezét, büntetésből soron kívül hét ütést kap. A játékban az veszít, akinek az ujja előbb pirosodik ki. A „Paprika Jancsit" is hasonlóan játszották, de itt alkalmuk volt a játékosoknak Somorja (Samorin) 1979, Bodó Józsefné sz. Derzsi Margit, 58 éves imu-gj i j Trrt Egy szem ba-bol ül-let-tem, Ki-vág-to ja ö-reg lej-sze. föl- ét - te égy nagy ma-dár. Hol van az a ö-reg lej-sze? Hol van az a nagy la ? Hol van az a nagy ma-dár? Be-le HuUott a Du-ná-bo! Föl-má-szoil a nagy lá-ro! Föl-sziv-|a ja vö-rös bi-ka! le-vag-la ja mé-szá-ros! Hol van az a Du-na ? Hol van az a vö-rös bi-ka? Hol van az a mé-szá-ros? J m tfltt i • 1 ; • rj 1-^ i ; j I Szur-dik-ba köl-ke-zik, tar-kát, bar-kát, mind a macs-ka tar-kát! (nőié) Lég (Lehnice) 1980, Beranszky Rozália, 69 éves | i n i; i b ;: Egy pi-ros al-má, , . . , há-rom pi-ros al-ma, kel pi-ros al-ma, négy pi-ros al-ma, öt pi-ros al-ma, hal pi-ros al-ma, hét pi-ros al-ma, nyóc pi-ros al-ma, a hin- tá-ból, nem le pén-zed á-ra! csi-nál-lat-la, an-nak pén-ze á-ra! megmutatni gyorsaságukat, ügyességüket. Az egyik játékos vízszintesen maga elé tartotta a kezét, tenyérrel felfelé, míg a másik fölé helyezte a kezét tenyérrel lefelé. Akinek a keze alul volt, hirtelen mozdulattal a másik kézfejére ütött. Amikor ez sikerült, akkor a két gyerek szerepet cserélt. A hintázó daloknak is a szerepcsere volt a lényege. Mig a dal tartott, addig ült egy-egy gyerek a hintán, addig hajtották öt a többiek, majd leszállt a hintáról s más ült a helyébe. A példánkban szereplő dallamok kottájában új jellel találkoztok. Pl.: A dallam első két üteme is ismétlő jelbe van zárva. Ez azt jelenti, hogy az első két ütemet, mely a jelek közé esik, annyiszor ismételjük, ahány sor szöveg van alatta. ÜRGE MÁRIA
