Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-10 / 20. szám
WW «WWW-WW7H^ MIKSZÁTH KÁLMÁN 4 Különös házasság • Teteviziófa ZSUR2S ÉVA alkalmazta: SZÁNTÓ ERIKA l í HHBÄaafiBÄÄSÄ Zichy: Úgy tűnik, fenséges asszonyom, a hír igaz. Az erőszakról a fiatal Buttler gróf és barátja, akit szintén fogolyként őrizett Dőry, egyaránt beszámolt. Föhercegasszony: Felháborító! Nem fogjuk türm, hogy egy ilyen Dőry báró a házasság szentségét gyalázza. És mégis, mit gondol, Zichy, mi vitte rá ezt a ... a ... pogányt erre a dologra? Zichy: Úgy beszélik, fenséges asszonyom, hogy az ifjú Dőry Mária és Szucsinka plébános... Föhercegasszony: Zichy! Gondolja meg. kit ránt bele ebbe a mocskos pletykába! Lőrinc (A jezsuita pap lép be): Laudetur Jésus Kristus. Teljesen egyetértek a fenséges asszonnyal. Bocsánat, hogy így betörök. Néhány bizalmas szót szeretnék szólni. Föhercegasszony: Maradjatok. Jöjjön, Lőrinc barát. Öreg grófné: Úgy látszik, mégis igaz az egész Ha a jezsuita rendház főnöke jön személyesen, elég nagy botrány van. Fiatal grófné: Most meséljen, Zichy. Milyen a lány? Zichy: Melyik lány? öreg grófné: Az a bizonyos Horváth Piroska. Zichy: Azt mondják, szép. Hogy igen szép. öreg grófné: És pör lesz? Zichy: Igen. Fáy István két prókátort is hívatott. S az egész megye erősen készülődik, hogy elbánjon Dőryvel. Lőrinc: íme! Fenséges asszonyom. Hallhatja. Ma Dőry, holnap az egyház a korona. A magyaroknak elég egy családi perpatvar a rebellióhoz. (nő is) Főhercegasszony: Igen, de nem látom, mit tehetek én? Lőrinc: Fenséged mindent tehet, s megmentheti az egyházat a bizonytalan kimenetelű botránytól. Főhercegasszony: Félek, Lőrinc atya, hogy ön túlbecsüli erőmet. Lőrinc (Zichyhez): Beszélnünk kell önnel. (Fáy dolgozószobája. Zichy gróf nagy füstfelhőbe burkolva ül a pipatórium előtt Látszólag semmi fontos beszélnivalójuk nem akad. A házigazda is pipát választ leül.) Fáy: Aztán remélem, nem kell újabb őt esztendőt várni, amíg Zichy Ferenc gróf úr a házamat szerencsélteti. Zichy: Ugyan már, bátyámuram ... Amikor olyan kiváltságos élvezet nekem ez a kis rokoni vendégeskedés ... Ami pedig a pipagyűjteményét illeti, hát az meg egyenesen az udvarral is versenyre kelhet... Nagyszerű darabok ... Nem tudom, említettem-e már, hogy Mária Erzsébet íohercegné igencsak jónéven venné, ha bátyámuram odahatna, hogy az' ifjú Buttler gróf békülne ki a nejével... Fáy: De hiszen nem neje, édes Ferencem ... Zichy: Hát éppen az, ismetje el, hogy a neje... Fáy: De, ha nem szereti. Zichy: Ej, hát nem tud magán erőt venni, ha a közérdek úgy kívánja ...? Fáy: De melyik az a közérdek? Zichy: A béke, a csend, az egyházi funkciók iránti tisztelet, melyet nem szabad lerombolni a közhitben. Fáy: De ha mást szeret Zichy: Ugyan, eredj! Ez egy vargához való gondolkodás, aki elveszi a maga Zsófikáját. és az aztán igavonó barma, édességes szolgálója, barátja, élettársa, tanácsadója. Hát persze hogy ragaszkodik hozzá, akit egyszer erre kiszemelt. De más ez egy úrnál, egy nagy úrnál, aminő Buttler. Ami a szerelmet illeti, istenem, hiszen annyi virág nyílik a világon, azt tépi le egy Buttler. akire épp vágya támad. Ha bátyámuram közbenjárna — én is sikerrel járhatnék az udvarnál valami magas kitüntetés dolgában, ami megjegyzem, már régóta jussa lenne bátyámuramnak... Talán említettem már, hogy élveztem a társaságát, de ha alkonyaira haza akarok érni, indulnom kell. Fáy: Azonnal rendelkezem. Zichy: Hát mégis... mit üzen a főhercegasszonynak? Mit mondjak? Fáy: Azt, hogy én varga vagyok. (Buttler szobája. Gyertyavilág mellett ül Buttler és ír.) Buttler: ..Kedves Piroskám! Csodálkozom, hogy nem írsz. Talán csak nem tiltották el a levelezést is, mert az borzasztó lenne ...” „Kedves Piroskám! Az a sejtelem kínoz éjjel-nappal, hogy nem szeretsz, mert ha szeretnél, írtál volna. Tudnád, hogy más vígasztalás mostani bánatomban nem lehet. Vagy talán eltiltották a levelezést, ami borzasztó lenne ...” . „Kedves Piroskám! Nem bírok magammal ...” (Kintről kocsizörgés, lódobogás. János öszszegyűri ezt a levelet is.) Fáy: Ébren vagy még. János fiam? Látom a világosságot nálad, nézd, megjött Pereviczky uram. Pereviczky: Jövet beugrottam Bemát uramékhoz, hátha előkerült az a Vidonka gyerek — dehát nyoma sincs. Némely levelet hoztam nagyságodnak. Buttler: Piroska írt? Fáy: Bemát Zsiga édesanyja küldött neked levelet Buttler: Hát még ... mi hír? Pereviczky: Ajánlom magam méltóságod kegyeibe. Jó híreket hozok. Fáy: Üljön le Pereviczky. Mondja már kegyelmed. Mikor lesz a tárgyalás? Pereviczky: Hát az egy kicsit még odébb van. De fontos dolgokat intéztem. Ahogy hazaértem, mindjárt hozzáláttam a pör inslruálásához. Három csinos nőrokont hajkurásztam fel Turócból hogy azok aztán mindenhova elkísérjék. Egy takaros asszonyszemély az akták mellett még sosem ártott pömek . .. Mert hát a kanonokok is emberek. vérből és.húsból valók, mégpedig meglehetősen sok húsból. Fáy: Ne félj, fiam. semmit. Buttler: Ha már öregebb lehetnék . . . Csak legalább azt tudnám, mennyivel.. . Pereviczky: Horváth uramat Budán hagytam. ahol számos összeköttetései vannak, melyeknek útján a felséges Palatinust lehetne megnyerni. Legalábbis remélem. Mert ahhoz most nehéz hozzáférni, azt beszélik, ilyenkor pepecselni szokott a kelenföldi kertjében. Fáy: Kövy uram pedig önként vállalkozott, hogy egy szép episztolát firkant az excelliáns gróf Széchenyi Ferenc aranygyapjashoz, ki jelenleg Bécsben lakik és benyalatos a császárnál. Pereviczky: Az sem árt. Fáyné: Jaj, csak az a jólelkű Ludovika császárné is meghallaná. Jóra fordul minden. édes fiam, meglátod. Pereviczky: A két nagy aranytálat a kanonok . uraknak átadtam. Nagyon ígérik a támogatást Hanem Fischer érsekhez méltóságtoknak kellene elmenni. Ha ő akarja, októberre kitűzik a tárgyalást. S akkor már 3—4 hónap alatt Ítélet várható. Csakhogy Buttler grófnak addig mutatnia kellene magát felsőbb körökben. Maga mellé állítva a közhangulatot biztosabb sikerre számíthatunk. Buttler: Hogy-hogy biztosabbra? Az igazság az én biztosítékom. Az nem elég? Pereviczky: Igazság?! Gróf úr! Politika. A Dőryek rokonsága igen kiteijedt Meg aztán a jezsuiták is őket támogatják. Ezért mondom, a fiatal gróf úrnak Bécsben. Pozsonyban kell mutatnia magát. Nincs erősebb pártfogó, mint a bruderság. Fáy: Hát ha ez kell, megyünk Bécsbe, Pozsonyba. Megyünk Fischer érsekhez. A pokolba is. ha kell. Buttler: Minek menjek én oda? Amikor minden Bomóczra. a Horváth-ház ablaka elé húz. Fáy: Ne légy gyerek! A diétán egybegyűlt rendek és karok közt sok atyafia van, kik közt nagy faktorokat nyerhetsz meg a pör számára, esetleg az egész országgyűlés figyelmét főiébresztheted a röszkei injuria iránt. Buttler: Nem értem én ezt. apámuram. Az igazság mellettünk, mindenki látja, s még apámuram sem bízik a sikerben. Mind újabb erősítésen töri a fejét. Fáy: Bízzál, édes fiam. Én Egerbe utazom nagyszalatnyai báró Fischer érsekúrhoz, hogy őt informáljam. Te mégy egyenest Pozsonyba. És feküdj már le. Későre jár. Jó éjszakát. Buttler: Jó éjszakát Pereviczky: Én is búcsúzom. Reggel korán indulok tovább. Dehát Pozsonyban úgy is találkozunk, s ott megbeszéljük a továbbiakat (Buttler egyedül marad, tekintete az asztalra esik. A boríték — Bemátné levele. Kibontja. Több levél hull ki belőle. Olvassa.) (folytatjuk) V ÉVFORDULÓK 1733. május 12-én született Sajnovics János nyelvtudós, csillagász, a magyar és a lapp nyelv rokonságának első bizonyítója. Száz évvel ezelőtt, május 12-én született Jan Smetana cseh hidrológus, a CSSZTA tagja. Május 15-én emlékezünk meg Sofie Podlipská, a nők jogaiért küzdő cseh írónő születésének 150. évfordulójáról. 1921. május 14-én alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja. 1955. május 14-én írták alá a Varsói Szerződést Május 17-e a híradásszolgálat világnapja. Az olasz rendezőnő, Lina Wertm filler sajátosan kesernyés humora dominál bemutatott tragikomédiájában, a Vérviszályban. A helyszín Szicília, századunk 20-as éveiben. A történet: egy szerelmi háromszög. A meggyilkolt özvegye (Szicíliáról lévén szó az ilyen családi állapot cseppet sem lephet meg bennünket) elhatározza, hogy hű marad férje emlékéhez. Eme szemrevaló asszonyságnak (Sophia Loren) azonban hamarosan két udvarlója is akad. Az egyik Vicolo, amolyan hóhányó unokaöcs (Giancarlo Giannini. Wertmüller gyakran szerepeltetett színésze). akinek életfilozófiája egyetlen mondatban foglalható össze: a világot csak a kegyetlenség és erőszak eszközeivel lehet uralni és valamelyest kordában tartani. Amerikából jön vissza hazájába, hogy elhencegjen odaát — ki tudja milyen úton-módon — szerzett gazdagságával. Szinte tökéletes ellentéte ennek a másik jelölt, Spallone (Marcello Mastroianni), a szocialista eszmékért hadakozó emberszerető humanista jogász. Miközben pedig a szép, de szegény özvegy kegyeit akarják elnyerni, még nem is sejtik, hogy a döntő pillanatban mint szövetségesek állnak majd egymás mellett... Lina Wertmüller egyike azon kevés rendezőnek, akiknek munkája vetekszik férfi kollégái filmjeivel — ez elsősorban biztos kezére, céltudatosságára, rutinjára, de rafinériájára is érvényes. Egy valamiben azonban igencsak eltér minden pályatársától: nagy előszeretettel ad filmjeinek hosszú, kimondottan körmönfont címeket. Ez a film például az olasz közönséget valahogy így csalogatta: Véres esemény két férfi között egy özvegy miatt, politikai indítékok gyanújával. A filmben Wertmüller a társadalmi háttér kidomborításával hitelesíteni igyekszik az olasz mentalitást megrajzolva az egyszerű ember kilátástalan helyzetét az akkori szegény Szicíliában. Mindennek ellenére a film megmarad kb. egy és fél órás attraktív látványosságnak, szimpla sztorinak egy szerelmi háromszögről, amely sokat köszönhet a fényképezésnek és az említett három főszereplő tüneményes összjátékának.-fm-
