Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-05-03 / 19. szám
Szerkeszti: Ág Tibor Játékok ölbéli gyerekekkel IV. rész Gazdag anyag mutatkozik a felnőttek és a gyerekek közös játékaiban, pedig ezen a területen a legnagyobb a gyűjtések hiányossága is. A sorozatban ismertetett játéktípusokon kívül még tudunk olyanokról, melyek az eddigi gyűjtésekben nem szerepelnek. Pl.: etetgetők. fülhúzogatók, orrhúzogatók, gyógyítgatók, szójátékok, nyelvtörők stb. Az állatvilággal kapcsolatos dalok nem csupán a békáról, gólyáról, katicabogárról szóltak, hanem a cinkéről, sasról és a háziállatokról is. A csúfolódók felgyűjtött anyaga szinte teljesen csak a nevekhez kapcsolódik, pedig tudjuk, hogy a gyerekek kicsúfolták a rossz tulajdonságot is: a „méregzsákot”, majomkodót, az ok nélkül nevetgélőt. ugrándozol stb. Az egyéb alkalmakkor énekelt dallamok közül is keveset ismerünk. Pl: fürde. téskor, fog kihullásakor, pacsit _ adáskor énekelt dallamok. Hammerlik Józsefné, sz. Lelkes Anna 1912 Hegysúr gy.: Weiszer Eszter 1981 m A fürdetéskor énekelt dallam a „Szita, szita ...”. Amikor a gyerek fülébe víz ment, akkor az édesanyja tenyerébe vette a gyerek fejét és jobbra-balra ingatta, míg a víz ki nem jött a füléből s közben énekelt: Ha a gyerek csuklott. édesanyja ezt énekelte: A „Bárány, bárány, bucc!” dallamára a játékosok úgy tettek, mintha nemet intenének és közeledtek egymáshoz. A „bucc”-ra összekoccantották a homlokukat. A fenti játék a nagyobb gyerekek játéka volt. A libapásztor lánykák leguggoltak és a dal ritmusára a füvet csipedték. A dal végén felugrottak és a füvet egymásra szórták. Akire a legtöbb fü hullott, az lett az ördög. ÜRGE MÁRIA ¥ m n j j ' i i m1 n n i Szl-ta, szi-ta, siT-riT szi-ta. Ma szi-tá-lok hol-nap sü-tők-n m t n m.n* m1 egy kis ci-pőt sza-kaj-tok, kí-vül bé-vul meg-va-ja-zom, azt is Ju-lis-ká-nak a-dom. Somorja 1982 Német Mária, 1925 Ürge Józsefné gy.: Ürge Mária Csuk-lom em-le-get a cuk-rom, bőt-ba, se-lyem pa-pi-ros-ba/ M NT I. Vízkelet Csi-pe-dt'tn, csi-pe-dem bár-zsin-gom, fe-küdj mel-létn ga-latn-botn, ■ -rm I- ■> i § I a j I II nem fok-szem én to-mel-léd ör-dög búj-jék te- be-lédf V.» ♦ ■ ; ■__ V Csikmák Zsuzsanna (II. o.) rajza WEÖRES SÁNDOR Ha nap süt a rétre Ha nap süt a rétre, A rét közepére Gyerünk, gyerekek, csapatostól. Hozzuk ki a labdát. Rakjunk güzü-csapdát. Csattogjon a csillagos ostor. És este a réten, A rét közepében Tündér-aranyakra találjunk. S ha eljön az éjjel. Az északi széllel Oda járjon vissza az álmunk. (J&dvU yytitÁíf,// V & Q QC ? $ 9 zi Minden meghatározásnak csak egyetlen betű a megfejtése. Ezt az ábrának valamennyi olyan négyzetébe be kell írni, amelynek a száma azonos a meghatározás után közölt számokkal. A rejtvény kitöltése után egy magyar közmondás olvasható Meghatározások: Névelő: 1, 9, 15, 20. — Olaszország nemzetközi autójele: 4, 32.. — Gramm: 5.23. — Római ötszáz: 2.3 — Réshang: 6. — Ugyan: 7. — Rádiusz: 8, 12, 19. 31. — Kálium vegyjele: 10, 16, 33. — Zéró: 11. — Szekundum: 13. — Ódon: 14. — Indulatszó: 17. — Tonna: 18, 29. — Római ezer: 21, 28. — Az i párja: 22. — A magyar nyelv leggyakoribb magánhangzója: 24. 27. — A legáltalánosabb űrmérték jele: 25. — A nitrogén vegyjele: 26. — Ödön: 30. i J 4 r* 7 8 9 10 JL 12. 13 14 lb lb 17 1U iy 7Ü“ 2T1 22 23 24 2 b 7T 2SH 29 JU J1 u Ji r
