Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-05 / 15. szám

\ wun r* y* ,jn A t j>* ■i i.jar'ÉsrKrvsarvLJiLJ irwzar-íi-uurim.« mr MIKSZÁTH KALMAN n» Különös házasság < Televízióra ZSURZS ÉVA alkalmazta- SZÁNTÓ ERIKA Mária: Halápy Dőry Mária. (Gergely hajdú meg az öregasszony, akik a tanú szerepét töltik be, gyapottal betömött füllel, rémülettől tágranyilt szemmel hall­gatnak.) Szucsinka: Kérlek tégedet, a te keresztény hitedre, mondd meg igazán, nem kötelez­ted-e magadat valakinek másnak, házasság­ra e tisztességes személynek kívüle, avagy nem tettél-e egyébnek fogadást, hogy őket házastársul el akarnád venni? Buttler: Igenis tettem! Csak e nőszemély­nek nem tettem, aki itt áll. Tettem igenis fogadást Szilvási Horváth Piroskának, hogy őt feleségül veszem, és hozzá hű maradok. Esküszöm az élő Istenemre és a Boldog­­asszonyra, hogy ezt a hűségemet hozzá meg is tartom. Szucsinka: (Máriához fordulva): Kérlek té­gedet, a te keresztény hitedre, mond meg igazán, nem kötelezted-e magadat valaki­nek másnak házasságra, e jámbor személy­nek kívüle, avagy nem rettél-e egyébnek fogadást, hogy ötét házastársul el akarnád venni? Mária: Nem Szucsinka: Szereted-e ezt a tisztességes sze­mélyt? Buttler (ordít): Utálom! Érti! Gyűlölöm! Hallja! (Vergődik a pandúrok kezében. Mária összeesik.) (Sötét folyosókon Beraát Zsiga tapogatózik, olyan zugokban, ahová nem szivárog el fény. Egy hang állítja meg.) Kázsmári: Ki az? Szólj, mert lövök! Bernát Zsiga: Bernát Zsigmond vagyok, vendég a háznál. Kázsmári: Menjen vissza az úrft, itt most semmi keresete. Bernát Zsiga: Hol van Buttler gróf? Kázsmári: Hagyja csak őt, majd megláthat­ja később. Most még dolga van. Bemát Zsiga: Akarom tudni, mi dolga van. Hallottam a hangját, hívott. Itt valami gaz­ság történik. Mit csinálnak vele? Kázsmári: Semmi rosszat, ifjú úr. Bárcsak én lennék a helyében. Szívesen lennék két esztendeig juhászkutya egy ilyen éjszakáért. Bernát Zsiga: Eresszenek. Be akarok men­ni. Kázsmári: Abból ugyan semmi se lesz. úrfi. Ne is tessék házsártoskodni. Bernát Zsiga: Micsoda jogon merik mega­kadályozni? Másik pandúr: Azon a jogon, hogy aki nincs valamely esküvőre meghíva. annak odakünn sokkal tágasabb. (Mintha most Bemát Zsiga megértene min­dent. Megtaszítja az agyik pandúrt.) Bemát Zsiga: Bemegyek, ha az ég a pokol­lal szakad is össze. Félre kutyák! Másik pandúr: Egy szót se, mert mindjárt elbánunk az úrral. Bernát Zsiga: Jóemberek, nézzék az Istent, beláthatják, hogy be kell mennem. Hiszen maguk a vármegye alkalmazottai. Katona­féle emberek. Maguknak is van pajtásuk, aki életre-halálra segítene magukon és ma­guk rajta. Hiszen magyarok. Hát nekem ez az egyetlen jó cimborám került most a vesztőhelyre. Ne akadályozzák meg, hogy bemehessek, és hogy ne engedjem megtör­ténni, ami ott folyik. A szíveikhez szólok . . . Nem arról az oldalról kell nézni az esetet, amelyről maguk látják. Hanem azt kell venni, hogy az én barátomat egy szép lányka szereti a mi falunkban, és ő is azt. Hiszen maguk is szeretnek vagy szerettek már valakit életükben. Tudom, hogy jók ... Eresszenek be. jóemberek, úgy. mintha én kerekedtem volna felül a dulakodásban, és nem bírtak volna velem, hogy semmi szem­rehányás se érhesse, és Isten is meghálálja azt maguknak, sőt én sem akarom egészen ingyen. (És húszasokat húz elő a zsebéből, de gúnyos nevetéssel tolják vissza.) Kázsmári: Még az imént egy-egy falut akart ránkakasztani erőnek-erejével a fiatal gróf. Mit akar most az úr két húszassal?! Bernát Zsiga: Meg is adta volna, ha mond­ta. Kázsmári: Ránkférne fiatalúr, elég régen vagyunk már szegények. Az ember szeretné megpróbálni a másik sort is, hanem hát az a baj, hogy nem lehet. Örüljön az úr, ha futni hagyjuk. (Dőry dolgozószobájában. Dőry paskolja a lánya arcát. Talpra állítja.) Dőry: Csak még egy percig ne hagyd el magad és minden jó lesz. (Két hajdú fogja keményen Buttlert. Szucsinka áll, vár. Ami­kor Szucsinka a lányhoz fordul, az megtán­­torodni látszik. De az apja megtartja.) Szucsinka: Szereted-e ezt a jámbor sze­mélyt? Dőry: Felelj igent. Végy erőt magadon édes Morzsácskám. No szólj, szólj. Mária: Igen. Szucsinka: Akarsz-e házastársul hozzámen­ni? Mária: Akarok. (folytatjuk) V Április 7-e az egészség világnapja. 1348. április 7-én alapította IV. Károly a prágai egyetemet. Április 8-án Pablo Picasso, világhírű spanyol festő halálának tizedik évfordulójára emlé­kezünk. 1908. április 8-án született Viktor Vasarely, magyar származású francia festő és grafikus. 1905 április 11-én született József Attila magyar költő. Április 11-e a politikai foglyok és antifasiszta harcosok nemzetközi szolidaritásának napja. 1908. április 11-én született Karel Anéerl cseh karmester, nemzeti művész. Április 12-e az űrhajózás nemzetközi napja. 1961-ben ezen a napon indult útjára az első űrhajó, a Vosztok-1 Jurij Gagarinnal a fedél­zetén. Százhatvan évvel ezelőtt, április 12-én halt meg Alekszander Nyikolajevics Osztrovszkij orosz drámaíró. Ugyanezen a napon Bródy Sándor magyar író halálának százhuszadik évfordulójára emlékezünk. KÖNYV feleségével és gyermekével hazakerül Gyu­lafehérvárra, ahol csupán az akadémia kö­zépfokú gimnáziumi tagozatára nevezik ki. Beköszöntő beszédében pontosan és bátran megrajzolja a közoktatás állapotait, amiért is a hályogos szemű professzorok megdü­hödnek. És kezdetét veszi a megpróbáltatá­sokban bő hét esztendő. Gyulafehérvárról maga a fejedelem, II. Rákóczi György űzi el a professzorok által kifundált nyilvános vita után Kolozsvárra, ahol mégis bátor, elkép­zeléseihez hű beköszöntő beszédet tart. Nemcsak az anyanyelv, a tudományos tár­gyak anyanyelvi oktatásáért is síkra száll. Az állandó külső veszélyek közepette is hallatlan iramban dolgozik: vitairatokat ké­szít, magánórákat tart, a jövő magyar egye­temének tervezetén fáradozik. Megvalósíta­ni már nem tudja: 1659-ben elviszi őt a tüdővész, aztán a magyar nyakára jön a török. Azonban már halálakor mögötte áll­nak hívei, a nép fiai, Szigethy Gábor szó­­kapcsolatával élve, a „gondolkodó magya­rok”. Azok, akikhez a haladás eszméihez hű. a minden szinten az anyanyelvi oktatást sürgető pedagógus fellebezett: „Én azon­ban teljes erőmből, fennszóval hirdetem, hogy hallja meg a magyar nép!... A Magvető Könyvkiadó jóvoltából most mi is „meghallhatjuk” a több mint háromszáz évvel ezelőtt Kolozsvárott elhangzott, máig elevenen visszhangzó beköszöntő beszédet, amelynek teljes címe: Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról és a magyaroknál való barbár állapotuk okairól.-szigeti-A pénzszűkében élő diák is könnyen megvásárolhatja a Gondolkodó Ma­gyarok sorozat olcsó lüzeteit, amelyekkel a tág értelemben vett politikai gon­dolkodás. valamint a nemzeti és egyete­mes kultúrát érintő szellemi küzdelmek köréből merít — időben és térben gazdag választékkal — a sorozatszerkesztő: Szigethy Gábor. Az eddig megjelent füzetekben Ist­ván királytól Kassák Lajosig több mint húsz szellemiség idéztetik meg. Közöttük Apáczai Csere János, akinek most kiadott beköszöntő beszédét 1656. november 20-án latinul hall­hatta a kolozsvári kollégium előadótermé­nek hallgatósága. A magyar iskolaügy hely­zetét taglaló beszéde egyben politikai vita­irat. amelyben támadja a közoktatásban a teológiai szemlélet egyeduralmát támogató feudális ideológiát. Ez az ideológia, szűk látókörű iskolaszemléletével csupán a latin, a görög, a szónoklattan. a jog és a teológiai ismeretek tanítására ad utasítást, és sem az anyanyelv, sem olyan tudományok oktatását nem engedélyezi, amelyekre pedig szüksége volna a nemzetnek, hogy gazdaságilag és szellemileg korszerűbben tevékenykedhes­sen. A fiatal Apáczai nem otthon, hanem Hollandiában döbben rá a magyar viszo­nyok és közállapotok okaira, miután 1648- ban ösztöndíjjal a zsebében szekérre ült. Látja a különbségeket, hogy a holland fi­atalok anyanyelvű könyvekből tanulnak olyan tudományokat, amelyek nélkülözhe­tetlenek a nemzeti és társadalmi fejlődés­hez. Továbbá megismerkedik az angol pol­gári forradalom törekvéseit tükröző purita­nizmussal és a francia polgárság ideológiai érdekképviselőjével, Descartes-al. És Apác­zai. hogy segítsen a hazán, hogy megalkossa az ész magyar szabadságharcának kezdete­it, nekiveselkedik a Magyar Enciklopédia megírásának, amelyben anyanyelvén köz­vetíti a magyar ifjúságnak a tudományok legjelentősebb eredményeit. Még 1653-ban KIÁLLÍTÁS A bratislavai városi Iparművészeti Múze­umban feruár 28-án amatőrök kiállítása nyílt. A kiállításon a Dimitrov vegyiművek nődolgozóinak kézimunkaköre mutatkozott be vertcsipke munkáival. Viszonylag kevés, alig néhány tucat a kiállított tárgyak száma. Feltételezzük, hogy az igényes válogatás kizárólag a kiállítás színvonalának emelését szolgálja. Mert ez a — bár szűkszavúan bemutatkozó anyag is arról a változatosságról, sokszínűségről ta­núskodik. amelyre a csipkeverés hagyomá­nyos technikája a mai életkörülmények kö­zött alkalmas. A kiállított tárgyak között szerepelnek kis térítők hagyományos min­tákkal, délutáni ruhán díszítőelemként al­kalmazott csipkecsíkok, ugyancsak régies motívumokkal. Ám a faliképek, térelválasz­tók, függönyök már igazán csak a technika legalapvetőbb vonásait őrizték meg, a köté­sekből összeálló formák, a hagyományostól egészen eltávolodva újszerüek, a modern lakáskörülményekhez és ízléshez alkalmaz­­kodóak. Mindez azt igazolja, hogy a kézimunka­kor tagjai nemcsak a régi technika fogásait sajátították el mesteri fokon, de kötelessé­gükkel, hozzáértésükkel alkotó módon ké­pesek továbbfejlesztésükre is. Csak helye­selhetjük a rendezők kezdeményezését, hogy a holt múzeumi tárgyak kiállítása mellett lehetővé teszik az ilyenfajta bemu­tatkozásokat is, ha valóban színvonalasak, mint az április végéig megtekinthető vert­csipke kiállítás.-ka­március 30.: Nagymegyer (Calovo) — Zűrzavar (19.00) március 31.: Galánta (Galanta) — Zűrzavar (19.00)

Next

/
Oldalképek
Tartalom