Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-04-05 / 15. szám

A 13. hét a nagyvilágban Hétfő: Sasebo japán kikötőbe ötnapos „látogatásra” befutott az atommeghajtású Enterprise amerikai repü­­lőgépanyahajó további négy hadihajó kíséretében. A hadihajókat tiltakozó tüntetők százai fogadták. A tilta­kozó akcióktól tartva megerősített rendőri alakulatokat helyeztek készültségbe, többek között 3000, különle­gesen kiképzett rendőrt. A jelentések szerint a tüntetők közül hat személyt letartóztattak. Kedd: Indira Gandhi indiai miniszterelnök üzenetet inté­zett az ENSZ apartheid-ellenes különbizottságának elnökéhez, amelyben hangsúlyozta, hogy India teljes mértékben támogatja a faji megkülönböztetés, az el­nyomás és a kizsákmányolás felszámolására irányuló harc minden formáját, s bírálta a nyugati országokat azért, mert semmibe veszik a fajüldöző dél-afrikai rezsim ellen elrendelt ENSZ-szankciókat. Szerda: Vilamoura portugál városban befejeződött a NATO nukleáris tervezöcsoportjának soros ülése. A záróközlemény szerint Washington megszerezte szö­vetségeseinek beleegyezését az 572 új, közepes ható­­távolságú nukleáris rakéta nyugat-európai telepítésé­hez. A hadügyminiszterek támogatásukról biztosították Reagan elnök ismert „nullamegoldását", bár egyben felhívták az USA-at, hogy a genfi leszerelési tárgyalá­sokon terjessszen elő új konstruktív javaslatokat. Csütörtök: A mongóliai látogatáson tartózkodó nicara­­guai párt- és kormányküldöttség Ulánbátorban jegyző­könyvet írt alá a Mongol Népi Forradalmi Párt és a Sandinista Nemzeti Felszabaditási Front közötti együttműködésről, továbbá egy kulturális együttműkö­désről szóló megállapodást is. A nicaraguai küldöttség látogatásáról közös közleményt adtak ki. Péntek: A dán parlament 78 igenlő szavazattal 68 ellenében, 30 tartózkodás mellett elvetette a kormány­nak azt az indítványát, hogy hosszabbítsák meg a Szovjetunióval szembeni diszkriminációs kereskedelmi és gazdasági intézkedéseket. Dánia tavaly az USA nyomására rendelte el a szovjetellenes szankciókat. Szombat: Papandreu görög kormányfő az ország függet­lenségének ünnepén üzenetet intézett a görög néphez, melyben hangsúlyozta, hogy a balkáni ország hozzá kíván járulni az enyhülési folyamat megőrzéséhez. A görög kormányfő szorgalmazta, hogy a Balkánon mi­előbb atomfegyvermentes övezetet kell létrehozni, s hangsúlyozta, hogy Görögország békében kíván élni szomszédaival. Vasárnap: A Libanoni Kommunista Párt Központi Bizott­sága nyilatkozatot adott ki, amelyben elitéli az Egyesült Államok közel- keleti imperialista politikáját, s rámuta­tott arra, hogy Washington és Tel Aviv összeesküvést sző az arab népek ellen azzal a céllal, hogy biztosítsák a térségben az amerikai uralmat és támogassák Izrael követeléseinek teljesítését. Az Egyesült Államoknak ez a „közvetítő szerepe" Libanon függetlenségét, szuve­renitását és területi egységét fenyegeti. A Tűzvédelmi Szövetség Bratislavában tartotta kétna­pos szlovákiai kongresszusát. A kongresszuson Ján Gregor, az SZSZK kormánya alelnökének vezetésével részt vett a párt, a kormány és a Nemzeti Front küldöttsé­ge. A Tűzvédelmi Szövetség Központi Bizottságának küldöttségét Miroslav Repisky, a szövetség elnöke vezet­te. Az ifjú tűzoltók és pionírok köszöntője után Major István, a Tűzvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bi­zottságának elnöke tartott beszámolót, amelyben a szer­vezet ötéves tevékenységét értékelte. Kiemelte, hogy a szövetség a párt- és az állami szervek támogatásával Március 21-én az első hegesztési munkálatokkal megkezdődött a szovjet tranzit gázvezeték negye­dik. csehszlovákiai ágának építése. Felvételünkön a bra­­tislavai Hydrostav dolgozói begyújtják a csővezeték első gázmelegítőjét. (nőé) teljesítette az előző kongresszus által kitűzött feladato­kat, s hangsúlyozta, hogy továbbra is a megelőző munkát tekintik legfontosabb feladatuknak. A szlovákiai szervezet tagjai öt év alatt megközelítőleg 152 ezer kisüzemben és 3,8 millió lakásban végeztek tűzbiztonsági ellenőrzést, több mint 47 000 előadást és beszélgetést tartottak, amelyeken több mint 2,5 millió ember vett részt. A szervezeti élettel foglalkozva a szónok elmondta, hogy a szövetség a múlt kongresszus óta 8486 új taggal gyara­podott; nehézményezte, hogy a tagoknak csupán 12 százaléka nö, s hogy az alapszervezetek 33 százalékának egyetlen nőtagja sincsen, jóllehet a megelőző munka terén éppen a nők tehetnének nagyon sokat. Major István beszámolójában kitért a fiatalok nevelésének kérdésére is. Ezen a téren különösen fontos feladatot tölt be a szervezet, mert a tűzesetek mintegy 10 százalékát a gyerekek okozzák, amit színvonalasabb nevelő munkával jelentősen csökkenteni lehetne. Örvendetes tényként emelte ki, hogy ma már Szlovákiában 1 797 pionirrajban 20 500 ifjú tűzoltó tevékenykedik. A beszámolót vita követte, majd a kétnapos tanácskozás befejeztével meg­választották az új vezetőséget. A központi bizottság elnöki tisztségében a kongresszus Major Istvánt erősítet­te meg, az ellenőrző és revíziós bizottság vezetője tiszt­ségébe Pavol Horváthot választották meg. A kongresszus küldöttei levélben biztosították a CSKP, az SZLKP és a Tűzvédelmi Szövetség Központi Bizottságát, hogy a jövő­ben is mindent megtesznek azért, hogy a szlovákiai szervezetre háruló feladatokat minden téren maradékta­lanul teljesítsék. Bratislavában a Technika Házában megnyitották a tüze­lőanyag- és energeti­kai találmányok, újító és racionalizációs ja­vaslatok börzéjét. A hétnapos bemutatón a szakemberek több mint kétszáz katalo­gizált tervezettel is­merkedhetnek meg. Felvételünkön a zili­­nai Szlovák Energeti­kai Müvek anyaga látható. CSSZTI-felvételek Az áldozat: MARIANELLA GARCIA VILLAS az Emberi Jogok Salvadori Bizottságának elnöke, az a küldött, aki másfél évvel ezelőtt Prágában, a Nők Világ­­kongresszusán, ezen a nemzetközi fórumon ország-világ elé tárta szóval és fényképes bizonyítékokkal, hogy milyen borzalmas módon, minden képzeletet felülmúlón lehet ember embernek farkasa. Mélységesen megrendített tömör, hűvösen tárgyilagos, mondhatnám szenvtelen közlésmódja, mellyel a junta kato­náinak kegyetlenkedéseiről, brutális kínzásairól, emberölési technikájáról beszélt. Pontos adatokat, megdönthetetlenül bizonyított tényeket sorakoztatott föl. Akkor az volt a feladata, hogy kis csoportokat szervezzen a bizottság tagjaiból, s hogy ezek az emberek a napkelte előtti' órák­ban, még az első rendőrkocsik megérkezése előtt megke­ressék az éjszaka meggyilkoltak holttestét, azonosítsák őket, állapítsák meg a halál okát, vezessenek pontos nyilvántartást az áldozatokról és fényképezzenek. Minden alkalommal az életüket tették kockára — tudatosan —. akik vállalták a feladatot. „Mi túl vagyunk azon, hogy félni tudnánk a haláltól — mondta egy kérdésre válaszolva —, nekünk ez a mindennapi életünk, s ez az élet a halálnál borzalmasabb dolgokat produkál." A salvadori népirtást dokumentáló fényképek azóta be­járták a világsajtót. Marianella Garcia Villas asszonyt március 13-án, vasár­nap, önként vállalt küldetése teljesítse közben érte az erőszakos halál. Meggyilkolását a junta nem rejthette véka alá; a hadügyminisztérium szóvivője bejelentette, hogy a fővárostól negyven kilométernyire „tetten érték, amint a gerillákkal paktál", s ezért agyonlőtték. Az Emberi Jogok Salvadori Bizottsága két nap múlva nyilvánosságra hozta a valóságos tényállást. Villas asszonyt, aki a Guazapa vulkán környékén gyűjtött bizonyítékokat arról, hogy a kormány­hadsereg vegyi fegyvereket vetett be a lakosság ellen, huszonegy menekülő paraszttal együtt ölték meg. Meggyil­kolása után nyoma veszett minden eddig összegyűjtött bizonyító anyagnak is az amerikai foszfor- és napalmbom­bák bevetéséről. Azon a prágai sajtóértekezleten igyekeztem vértje — a szenvtelen tárgyilagosság — mögé pillantani. Akkor is. most is, hogy a fényképet kezembe tartom, úgy érzem, csak a szája sarkában húzódó mélyre kövesült redő és a tekintetében megbúvó fájdalom sejteti, hogy a pokolnak mily szörnyű bugyrait kellett megjárnia. S járta konok becsülettel, hazája és az emberiség javát szolgálva, életé­nek utolsó pillanatáig. Tisztelet emlékének! LÁNG ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom