Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1983-03-29 / 14. szám
KATARINA Cl ERNA így válaszolt: Beszéljünk a giccsről A művészieden, hatásvadászó, olcsó eszközökkel készített „alkotás”-t nevezik giccsnek, hogy még egyszer hangsúlyozzuk magának e szónak a jelentéstartalmát. © Először is szögezzük le. hogy az élő virág szépségét, színeinek, finom vonalainak, illatának sokszínűségét nem pótolhatja semmilyen művirág. Az ember ösztönösen érzi az igényt, hogy körülvegye magát velük, de emberemlékezet óta készteti arra az alkotó szándék. hogy megörökítse, kivetítse a természetet valamilyen formában. A művirágok is a természetes, az élő helyettesítésének vágyából születtek. Rikító színükkel, meghatározhatatlan formájukkal és a készítésükhöz választott anyag minősége miatt bizony egyáltalán nem ajánlhatjuk, hogy lakásukat ezzel díszítsék. Ha a művirág másnak akar látszani, mint ami — vagyis papírból vagy más anyagból, pl. rongyból készült virágot utánzó készítmény —, akkor nincs helye otthonunkban. De pl. a textíliából vagy más anyagból csavart, ruhadíszként feltűzött ún. rózsa lehet divatos, mutatós, anélkül, hogy giccsnek kéne tartanunk. Ami a koszorúkat illeti: történelmi funkciójukat tekintve, más megítélés alá esnek a művirágok, papírvirágok. Az aratási koszorúba fonva például, tájegységenként, mindenütt más és másféle virágok gyönyörködtetnek az alkotó népművészet sokszínűségében. A temetési koszorúk művirágból a halott iránti sosem hervadó szeretetünket, mindig élő emlékezetét jelképezik. Ezért fogadjuk el őket. Habár lehet kifogásunk, nem is kevés: színüket, formájukat. a készítésükhöz használt anyagokat illetően. Pl. az átlátszó fólia, a műanyag semmiképpen sem fogadható el. Színben a halványabb, finomabb árnyalatú virágok, a halványlila, a fehér, amely benyomásával temetőbe illő. a gyász hangulatához való (tehát nem kívánja utánozni a természetet). Ha módunk van rá, azért részesítsük előnyben az élő virágot, ha kisebb csokor formájában is. A papírból hajtogatott, vágott, stilizált virág — az előzőekben elmondottak alapján világos, hogy ha népművészeti alkotásról van szó. megfelelő környezetben (korabeli bútort, szobarészt bemutató helyen, vagy az aratási koszorúban — nem tekinthető giccsnek. De pl. kristályvázába helyezve egy modern lakásban már visszataszító, ellentétében kiáltóan kirívó. V- t# Díszítő jellegüknél, kifejezőeszközeik sokféleségénél fogva a szobrok, szobrocskák, falidíszek helye és elhelyezése lakásunkban, otthonunkban nagyon indokolt, de kiválasztásuk rendkívül nagy körültekintést igényel. Éppen azért, mert bizonyos szériában gyártott másolatok, öntvények éppúgy lehetnek művészi értékek hordozói, mint „olcsó” eszközökkel azt utánzó tárgyak. Mitől függ a másolat művészi értéke? Elsősorban attól, hogy teljesen pontos reprodukciója-e az eredetinek. Méreteit tekintve pl. nem követelhetjük meg a pontosságot minden esetben, de anyagát, színét tekintve annál inkább meg kell felelnie ennek a kívánalomnak. Ha a másolatok készítésénél ezt az alapvető feltételt nem tartják be. akkor a szériában készített „alkotás” bizony — giccs. S ha még — ajándékboltok, turista — emléktárgynak szánva — különféle jelzésekkel is ellátják őket, pl. valamilyen sportesemény emblémájával, a város, a hegy, az alkalom jelzéseivel, címerével, évszámával, akkor egészen biztosak lehetünk abban, hogy giccset kínálnak nekünk. Ez azonban végső soron nem jelenti azt, hogy az ajándékozó, az ajándékozás által szívünknek kedves emléktárgyainkat dobjuk ki — de legalább mi ne vegyünk és ajándékozzunk giccset. Szellemes és okos válaszukért a következő olvasóink kapnak jutalmat: 1. Schaller Zsuzsa. 911 01 Trenőín, Pod Sokolicami 2 2. Mihálko Rozália, Párkány (Stúrovo), Jesenského 72 3. Gál Edit, Gömörhorka (Gemerská Hőrka), ő. 292 (nőzi)
