Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-03-01 / 10. szám

a? MIKSZÁTH KÁLMÁN |W Különös házasság • Televízióra ZSURZS ÉVA alkalmazta: SZÁNTÓ ERIKA Mit gondolnak az úrfiak, mi lett a vége? Kiderült, hogy az imádónak ötkörmös ujja maradt a hamuban. Mondták is a cselé­dek, hisz ez az úr mezítláb jár! fgy aztán a csősz lesben állt, meglőtte. Hát akkor derült ki, hogy Dőryék majma járt pórul, azóta is ápolják. Buttler: Kitől tanulhatta a gáláns szokást? A csimpánznak látni kellett valahol éjjelente ilyen jelenetet. Kombinálj, Zsiga! Bemát Zsiga: No, ez derék. Szerelmi dráma Olaszröszkén. Tóth: Hopp! Körülbelül itthon vagyok. (S már száll is le.) Aztán el ne kerüljék ám a fogadómat. A feleségemnek amúgy is fúrja az oldalát, igaz-e, hogy főkötő kerül a Dőry baronesz fejére! Jeszenka (előrúgtat): A méltóságos báró úr tiszteletét küldi, és türelmetlenül váija két nap óta az urakat. Buttler: A Gyuri hajdú hol van? Pandúr: Én vagyok helyette. Zsiga: Aki minket így lát. még azt is hihetné, hogy foglyok vagyunk. (A Dőry kastély. A két fiú csodálkozva néz össze. Leszállnak, bemennek.) Dőry: Kutykurutty, gyerekek! Azt hittem már, hogy meghaltatok. Veijélek le magatok­ról a port, ámbár senki sincs idegen nálunk. Mindössze ketten vagyunk a leányommal. (Egy cseléd felkapja Zsiga csomagját és elin­dul vele. A másik a Buttlerét viszi másik irányba és vezeti az épület túlsó szárnya felé.) Cseléd: Jöjjön velem az úr. Dőry: Ne sokat kefélkedjenek, mert mindjárt eszünk. Bemát Zsiga: Űj ember vagy itt. fiam? A múltkoriban valahogy csinosabban festettél és Julis névre hallgattál... Hova lettek a régiek? (Nincs válasz.) Hát szószátyár nem vagy. az szent igaz ... (A terasznál Dőry Buttlert tartja.) Buttler: Engedelmet, én írnék néhány sort. hogy a kocsis rögtön el is vigye Bomóczra. Dőry: Csak nem történt valami bajotok út­közben? Buttler: Nem, csak valami eszembe jutott. Dőry: Jól van, majd késleltetem egy kicsit a levest és küldök be írószereket. (Azzal int a közben visszaérkezett cselédnek.) Cseléd: Jöjjön velem az úr! (Ismeretlen folyo­són mennek. A szolga is ismeretlen. Egyik sem tűnt föl az előző látogatáskor. Különben is a ház valahogy néptelennek és szomorúnak tűnt, mint az elátkozott kastély a mesében. János előtt kinyit egy ajtót a cseléd, berakja a csomagot, majd némán eltűnik.) Egy hajdú hoz be ezüst tálcán papírt, tintatartót, vágat­­lan lúdtollat.) Buttler: A barátom, Bernát Zsiga, hol van? (A szolga megvonja a vállát, s eltűnik az ajtó mögött. János megfaragja a lúdtollat: levelet fogalmaz Piroskának. Végül csak annyit vet papírra — többszöri nekiveselkedés után: — „Szeretlek”. Elindul a levéllel, ki a folyosóra, hogy odaadja a kocsisnak. Útközben egy folyosó-elágazásnál szembetalálja magát Ma­riska baronesszel. Köszön, nyújtja a kezét és érthetetlen felindultsággal mondja:) Mária: Hát mégis eljöttek! Buttler: Hiszen megígértük, és magyar ember a szavát tartja. Mária: Sokszor meg is keserüli, hogy tartja. Pedig lássa, örülök, hogy eljöttek. Hiszen olyan szomorú életem van. Buttler: Szomorú élet ebben a víg faluban? Mária: Majd megtudja, hiszen majd megtud­ja (és faképnél hagyja). (Buttler kilép az ajtón. Bernáték csézája Istók kocsissal a bakon készen áll.) Buttler: El ne felejtse Istók bácsi a levelet. Istók: Dehogy felejtem, lelkem, grófocskám. Zsiga: Csókolom édesanyámékat. Istók: Megmondom fiatalúr. (Bernáték kocsi­ja kigurul a kapun. Aztán hirtelen behúzzák a cselédek nagy dübörgéssel a kapu mindkét szárnyát és még a vasrudat is keresztbe te­szik.) Bernát Zsiga: (tanácstalanul néz Buttlerra.) Mi történik itt? (Visszamennek a házba.) (Dőry ebédlőjében mindnyájan együtt ülnek az ismerős asztalnál. Jó étel, jó bor sok van, de valahogy sehogy sem sikerül a társalgás. Mariska tekintete kerüli Buttlerét.) Dőry: Igyatok, diákok! Igyatok! Csak az a mienk, amit megiszunk. Rövid az élet. hosz­­szú a sír. Igyál te is. Mariska. Azt akarom, hogy jókedvünk legyen. Koccints Buttlerrel. No hadd lássam, tudtok-e koccintani, hogy a pohár alul-felül összeérve csengjen (Mariska koccint Buttlerrel s a bor kifröccsen. Talán a keze remeg?) Mindent mondhatnak az ellen­ségeim. de hogy jó boraim ne volnának, azt még az ellenség se foghatná rám. Kóstoljá­tok meg azt a gránátpirosat. Most pedig, add ki. Gergely, az aranybilikomokat, töltsd meg őket tokaji esszenciával. Most sül majd ki, ki a legény közöttünk. Vitéz Dőry Pálnak adta ezt a rubintosat Nagy Lajos, mikor Nápoly­ban dulakodtak. Ott szerezték. Hej. szép rubinos ajkú asszony ivott ebből valamikor, gyerekek! Megölte az urát, elvették a poha­rát. A híres Johannáé volt ez. Igyál belőle, János gróf. Ez Balassa Menyhárté volt. lehet, hogy nem is arany az ebugatta, mert őke­­gyelme rézharangokból szerette veretni az aranypénzt. Ezt meg az apám kapta, amikor keresztelték, a keresztapjától, gróf Waldste­­intól. Általában a Dőryiek most már csak akkor szereznek, amikor keresztelik őket. (Folytatjuk) c ÉVFORDULÓK ) 1858. III. 8-án született Ruggiero Leoncavallo olasz zeneszerző Száz évvel ezelőtt március 9-én született Um­berto Saba, olasz költő Klement Gottwald harmincöt évvel ezelőtt, már­cius 10-én terjesztette kormányának program­ját a nemzetgyűlés elé 1903. március 9-én született Frafto Krár, szlo­vák író 1888. március 13-án született Anton Szemjo­­novics Makarenko, szovjet-orosz pedagógus, író Március 14-én emlékezünk meg Otakar Nejed­­ly, cseh festő, érdemes művész születésének századik évfordulójáról Ugyanezen a napon, száz évvel ezelőtt halt meg Kari Marx, materialista filozófus és közgazdász, a tudományos szocializmus megalapítója Harminc évvel ezelőtt, március 14-én halt meg Klement Gottwald, csehszlovák államfő, a CSKP és a nemzetközi munkásmozgalom neves egyé­nisége c KIÁLLÍTÁS A Prága után Bratislavában is megrende­zett, és nagy sikert aratott Palesztin képző­művészet elnevezésű kiállítás közel hatvan művésze szétszórtan él a világban. Szíri­ában, Libanonban, Jordániában és még sorolhatnám. Eltérő életkörülményeik elle­nére azonban van egy közös vonásuk: valamennyien palesztinnak vallják magu­kat, s művészetüknek ez a meghatározója. A stilus, a kifejezőeszköz változik — az egyik legnagyobb palesztin festő, Ibrahim Sammún realizmusát, a festőnök szinte a modern iparművészet ihlette technikáját és formavilágát naiv festők képei, szimbolista és szürrealista festmények követik, kőnyo­mat, tusrajz, tempera és olaj, fafaragás, textilbetét —, a téma azonban mindig egy: a honvágy, az otthoni, „békebeli" élet; a forradalom, amelynek mindig van folytatá­sa; a palesztin nő, akiben továbbsarjadzik az élet; az új generáció, az a generáció, amelyik majd egyszer győzni fog. A palesztin művész, ha embert ábrázol, legtöbbször a nőket és a gyerekeket jele­níti meg alkotásain. Ez sem véletlen, hi­szen a férfiak nincsenek odahaza, harcol­nak, elpusztulnak, s a nők, az élet hordo­zói cipelik tovább a hétköznapi megaláz­tatások, a megmaradás könnyekkel, szen­vedéssel teli terhét. S a Palesztin asszony című festmény — amely első látásra port­iénak tűnik — sem mentes a harcokra való utalástól. De nem hiába harcolunk, hirdeti több képen is a száguldó ló, a forradalom szimbóluma. Valóban, ez a kiállítás is azt bizonyítja, minden terror, agresszió elle­nére él ez a nép, él kultúrája, művészete, s ma már nemcsak problémáit, hanem érté­keit is feltárja a világ összes nemzete előtt. - l -c PALYAZAT A Népművelési Intézet hazai szerzők alkotásaival szeretné bővíteni színjátszó együtteseink műsorát, ezért pályázatot hirdet magyar nyelven írt, egész estét betöltő drámai művekre. A pályázat feltételei: 1. A pályázatra csak olyan művekkel lehet benevezni, amelyek még nem jelentek meg nyomtatásban, s nem voltak be­mutatva. 2. A pályázatra benevezhet minden cseh­szlovák állampolgár. 3. A verseny nyilvános, a benevezett mű­vet 3 gépelt példányban a következő cimre kérjük: Osvetovy ústav Divadelné oddelenie nám. SNP ő. 12. 812 34 Bratislava (Nyitott borítékban mellékelje a mű címét, alkotója nevét és pontos címét. A bíráló bizottság előtt ismeretlen szerzők szerepelnek. A sorrend megál­lapítása után derül ki a szerzők neve). 4. Beküldési határidő: 1983. október 1. 5. A pályázat eredményeit 1983. novem­ber 30-ig ismertetjük a sajtóban és a rádióban. 6. A díjnyertes pályamüveket intézetünk kiadásra javasolja a LITA — IRODALMI ÜGYNÖKSÉGNÉL. Díjak és értékelés: A pályázatra beküldött műveket a Nép­művelési Intézet igazgatója által kineve­zett 5 tagú, szakemberekből álló bizott­ság értékeli. Az értékelő bizottság minden tagja írásban is értékeli a pályaműveket. A Népművelési Intézet az értékelő bizott­ság javaslatára a pályázati művek szerzőit a következő dijakkal jutalmazza: I. díj....................................... 6000,— Kös II. díj....................................... 4000 - KCs III. díj....................................... 2000.— Kös Az értékelő bizottságnak jogában áll javasolni valamelyik díj visszatartását vagy a díjak megosztását. KÖNYV (^Trunuir apók A szerző 1924-ben New Orleansban született. Hányatott gyermekkora után huszonhárom éve­sen aratta első írói sikerét „Más han­gok, más szobák" című regényével. Ám ekkoriban fő­ként novellákat irt, ami mindmáig kedvenc műfaja. Vallja: „a novella a legnehezebb prózai műfaj, mert mindennél nagyobb önfegyelmet igényel". 1951-ben jelenteti meg a „Fűhárfa" című kisregényét, majd hét évvel később az „Álom luxuskivitel­ben"-!. Egy másik nagy amerikai író, Nor­man Mailer igy méltatta a kortársat: „Az én nemzedékemben ő a legtökéletesebb író a szó szoros értelmében: a legjobb, a legritmikusabb mondatok megfogalmazó­ja". Egy új műfaj, a tényregény jelenti Capote számára a világirodalomba való belépőt. A „Hidegvérrel” című tényregé­­nye, ahogyan a dokumentumregény e vál­faját jelöli 1966-ban, a megjelenése pilla­natában óriási port kavart, cikkeztek, vi­táztak róla. Még Mailer is kétkedéssel fogadta, de később ő is szép sikereket ért el „tényregényeivel". Csak éppen másként nevezte őket. Mindegy. A lényeg az, hogy Capote szerencsésen tudta a riport-, a dokumentum-anyag szövetét a maga szabta írói stílusba ötvözni. Új könyve is „ténynovellákat" és egy „ténykisregényt" tartalmaz. Capote hallatlanul tehetséges, minden körülmények közt megújulni tudó író. Novellái: egyedi művek. Hasonlatos­ságuk legföljebb annyi, hogy a realista fogantatású amerikai próza irányzataihoz kötődnek — meglehetősen laza szállal. Néhány oldalnyi „területen" Capote épp­úgy feltalálja magát, mint a hosszabb írásaiban. így a „Fény egy ablakban" című novella éppolyan kitűnő alkotás, mint a „Faragott koporsók" című kisregénye. A könyv: az Európa Könyvkiadó gondozásá­ban jelent meg. -vajkai­(nőTS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom