Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-15 / 8. szám

Tumu, a hatalmas óriás Nagy Zoltán illusztrációja Élt valamikor egy család Pápua keleti partvidékén. Nagy szárazság sújtotta egyszer azt a területet, és nem volt a családnak semmi ennivalója. így a férfi így szólt a fiához: „Szedd elő a vadászfelszerelésed, holnap va­dászni megyünk, különben éhen pusztulunk. ” Másnap, mind a ketten, az apa meg a fiú is, elindultak délkeleti irányba Tumu vad biro­dalmába. Amikor megérkeztek a vadászterü­letre, azt mondta az ember a fiának: „Maradj itt, amíg én beljebb megyek vadászni. Vissza­hozom majd ide. amit fogtam és mindent hazaviszünk.’’ Mielőtt elituiult, még egyszer visszafordult a fiához, és figyelmeztette: „Ne szólíts, amíg vissza nem tértem!” Déltájban a fiú éhes lett. és elfelejtette, amit az apja mondott. Elkezdte szólilgatni, hívogat­ni az apját. Egyszerre csak hangokat hallott a fák közük, a bozótból. A hangok egyre erő­södtek, és a fiú rettenetesen megijedt. Kiverte a verejték is. Remegve keresett magának búvóhelyet a magas fűben. Ott várakozott, sápadozott csendesen nutgában. Már majd­nem feladta a menekülés reményét, amikor végre az apja visszaérkezett. Amikor az apja meglátta, felkiáltott: „Fiam, fiam. biztonság­ban vagy már. Megmenekültél Tumutól. a hatalmas óriástól. ” Vállukra vették az elejtett állatokat, és elindullak hazafelé. Mögöttük azonban ott ment az óriás is, aki a férfinak bátyja volt. a fiúnak pedig a nagybátyja. Az apa tudott erről a kísérletről, de a fiú nem. Este egy kunyhó­hoz értek. Ott megsütötték a vadhúst, félre­rakták, majd alváshoz készülődtek. Az apa azonban csak úgy tett, mintha aludna. Látta a szellemet, amelyik el akarta ragadni tőle a fiát. Amikor a szellem a kunyhó ajtajához jött, az apa elkapta a lábánál fogva, és a szellem a földre zuhant. Akkor az apa fát kötözött köréje, és nagy tüzet rakott. A szel­lem elégett. Ez lett a vége a hatalmas óriás­nak. Tumunak. Másnap mind a kelten hazaértek az éhező családhoz. Ennivalót adtak mindegyiküknek, és azután boldogan éltek. fCZ Kedves gyerekek! fijátok be a vízszintes sorokba a jobbolda­li meghatározásoknak megfelelő szavakat, majd olvassátok össze, lefelé haladva, a fehér négyszögekbe írt betűket. Milyen szót kaptok? Megfejtéseiteket váija a Nő szer­kesztősége, 812 03 Bratislava, Martanoviéo­­va 20. A borítékra újátok rá: „Kuckó”. cO O hóesés pók lakása péksütemény tantárgy őszi hónap kanyarog ekét húzó gép Szerkeszti: Ág Tibor „ ............ Összeállította: Ürge Mária Csúfolódók A falukban, kisebb városokban a gyerekek kis csoportokba verődve játszottak. Külön-külön csapatba tartoztak a „felvégi" és az „alvégi" gyerekek. Ezek a csoportok jobban összetartoztak, megvédték egymást. Előfordult, hogy a csapatok összeszólal­koztak, haragban voltak egymással. Persze, játék közben is akadtak szabálysértők, akiket szintén kicsúfoltak. Ilyenkor a gyerekek ugrándozva énekeltek, kiabáltak s a kicsúfolt gyerekre mutogat­tak. Gyakran kerültek a gyerekek a gúnyolódás tüzébe rossz tulajdonságaikért: haragos­ságukért, kényeskedésükért, vagy éppen azért, met az ujjúkat szopták. A csúfolódó dalocskák általában egyszerű „szó-mi" hangokon mozgó dallamok. Szövegük játékos, találó. Az előző sorozatokban már leírtuk, hogyan szólaltatható meg a szó és mi a hang furulyán és zongorán. Talán sikerül hangszer nélkül? 1. Énekelte: Józsefné Lovass Ágnes, 82 éves, Bucsuháza Gyűjtötte: Ürge Mária, 1982 Jós-ka, po-los-ka, há-rom Iá-bú kis ku-tya. 2. Énekelte: Varga Ilona, 66 éves, Farkasd Gyűjtötte: Ürge Mária, 1982 ♦ % § i j Mar-csa, Ie-gí-nye-kel tarl-sa. 3. Énekelte: Varga Ilona, 66 éves, Farkasd Gyűjtötte: Ürge Mária, 1981 la-ci, La-ci Lac-kó, p i-pa-d o-hány zacs-kó n nN % pad a — lati a ban — kő. 4. Böske, Miért vagy olyan szöszke? Azért vagyok szöszke. Mert a nevem Böske. 6. Éva, Vigyen el a héja. 5. Vince, Telik-e a pince? Telik bizony békával. Edd meg Vince kanállal. (Gágyor József: Szól a rigó kiskorában c. könyvéből) A csúfolódó dalok szinte kivétel nélkül szó és mi dallamok. Ritkán fordul elő. hogy más hangok keverednek a dallamba. A csak szöveggel közölt csúfolódók is szó mi dallamok. Egyben idézzük fel azt is, hogy hogyan szólaltathatók meg a szó és a mi hangok a zongorán és a furuján: II III m I h (nő 16)

Next

/
Oldalképek
Tartalom