Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-15 / 8. szám

Nagy László felvételei

Erzsi, hogy beteg, hogy gombát vacsorázott, és azóta folyton köpdös. De a tyetka nemsokára bezengte, hogy Erzsiké nem maga van, jött haza a templomból, akkor látták rajta. Mert mindig azt figyelték, öregasszonyok értenek az ilyenhez A tyetka mozgósította a másik ördögöt is, elmentek a délutáni litániára, Erzsiké is ott volt, s ahogy hazafelé ment, a két vénasszony nagyot köpött rá, mert megállapították, hogy tényleg gyereke lesz Itthon nagy lármát csaptak, de én vattát tettem a fülembe, hogy ne halljam, mit kiabálnak, de ráfizettem, mert vacsorát sem kaptam.

Tavasszal éppen a szecskát vágtam, amikor odajött hozzám a bába. Azt mondja, az Erzsikének kislánya van, mi legyen a neve. Mondom, az mindegy, csak siessen el innen, mert ha meglátja a mami, nem kapok ebédet. Gondoltam, hogy jó lenne megnézni Erzsikét, de nem mehettem, mert csak úgy kaptam ebédet, hogy megígértem, otthagyom őt A mami örömében háromfogásos ebédet főzött, jóltartott, és ígért egy új biciklit is. Hogy miért volt ez a nagy tiltás ? Hát azért, mert az Erzsiké szegény volt hozzám, mert a mami megint vett egy hold földet és közel a faluhoz egy darab szőlőt Meg azt is mondták Erzsikére, hogy biztos másokat is fog szeretni.

Amikor már megvolt a kislány, elmentünk a plébános úrhoz, hogy adjon össze bennünket. A plébános úr azt mondta, ennek az a rendje. Vasárnap ki is hirdetett bennünket, mert akkor még ez szokásban volt, de a két öregasszony a mise után egész úton köpdösték Erzsikét, meg elmentek a plébános úrhoz, és leállították az esküvőt.

Az idő ment, a lányunk, Rózsika, szépen nőtt, engem meg besoroztak katonának. A bevonulás előtt Erzsiké bezengi, hogy nagyon köpdös... Vettem neki mindent, amit csak kívánt, de hiába. Elmúlt fél év, Erzsiké írta, hogy megint kislányunk született Azt nem írta, hogy mit beszél a két öregasszony. Amikor másodéves voltam, húsvét hetében kaptam táviratot, hogy az apám meghalt, hát eleresztettek tizenkét napra. Gondoltam, megnézem Erzsikét is. Este lefeküdtem, és amikor a mami elaludt, elmentem Erzsikéhez. Reggel kérdezi a mami, de már csöndesebben, hogy hol voltam. Mondom, miért tiltják még mindig, mikor már két kislányunk is van ? Azért tiltjuk, mert szépen van földed, ő meg csak másfél holdat fog örökölni. Ezt mondta, meg hogy másokat is fog szeretni. Én ezt nem hittem, és nősülni akartam.

Amíg katona voltam, az öcsém volt a maminál. Még élt az apám, amikor vettek egy lovat, a tyetka is vett egyet, a kettőt összefogták, úgy gazdálkodtak. Ami a mamié volt, az az enyém is volt, s hogy a katonaságtól haza jöttem, az öcsémmel gazdálkodtunk. Az Erzsiké mondta, hogy már nem jó így élni, meg kellene esküdni, ebben és is megegyeztem vele. Aztán bejelentettem a maminak, hogy elveszem a kis Erzsikét. Erre ö elájult, haldoklóit, de amikor látta, hogy hiába, jobban lett Mi meg elmentünk a plébános úrhoz, hogy adjon már össze bennünket, de úgy, hogy senki ne tudja. Október huszonhatodikán este volt az esküvőnk. Meghívtam az egész rokonságot, de csak a rossz testvérem ura jött el, ő lett a tanúm, az Erzsikéé meg a bátyja. Zárt ajtók mögött tartottuk meg az esküvőt Hazamentünk, hát nagyot nézek, üres tányérok csillognak az

asztalon. Mondom az anyósomnak, nem főzött semmit? Nem főztem, mert azt hittem, hogy hoz a mami. Nagyot sóhajtottam, istenem, hova jutottam?! Elmentem a kocsmába, vettem egy rúd szalámit, mindenki jóllakott, még nótáztunk is, mert elmentem a mamihoz egy demizson borért A két kislányom meg a térdemen lovagolt

Mikor elmúlt a vacsora, még a nászéjszakát sem lehetett otthon tölteni. Nem volt hol laknunk. Az apósom nem engedte, hogy náluk maradjunk. Adott egy malacot, ki vagytok fizetve, azt mondta. De a malac megdöglött. Nem volt zsírunk, az anyósom sem akart adni. Amikor már felében használtam a tyetka szőlőjét és földjét, volt borom és gabonám is. De laknunk nem volt hol. Aztán mégis találtunk egy szobát. Olyan kicsi volt, hogy az ágyak nem fértek el benne. Olyan ágyat csináltam hát, amelyik nappal asztal volt, éjjel meg ágy. Még mindig megvan. Tej is kellett, de a mami nem akart adni. Vettünk egy kecskét de Erzsiké mondta, hogy jobb lett volna egy malac. Hallottam, hogy egy ember kecskét akar venni és hogy vannak neki kismalacai is. Odamentünk, s mondom neki, hogy van egy jó kecském, és kismalacért is kicserélem. Hát kicseréltük, de nem volt ólam. A maminál voltak üres ólak, de nem engedte odavinni a malacot. Mondtam is Erzsikének, ez a mami talán mindig haragudni fog és sosem fog meghalni. Pedig rózsafűzér az, annak meg a menyországban a helye, mondta Erzsiké.

Az idő ment csakhát nem lakhattunk sokáig ott, abban a szobában, egészségtelen volt, az orvosok kiküldtek belőle. A maminál ellakhattunk volna, volt hely, de ő hallani sem akart róla. Úgy emlékezünk, hogy tizenegyszer hurcolkodtunk. Már kezdett az idegeimre menni az egész, ráadásul a kevéske bútorom is tönkrement. Még most is nagyot sóhajtok, ha szilvát látok, hogy mennyi bajom lett is nekem belőle! A tyetka mama földjét felében műveltük, mindent mázsán mértünk szét. Erzsikével nem beszélt a mami, tőlem üzent neki, ha valamit akart. Mikor már nagyon sokat szenvedtünk, mondtam a maminak, akarom tudni, hogy mi lesz az enyém, ha meghal. A fele földjét és a házát rám íratta, de többet nem akart, mert nem kedve szerint nősültem. A tyetkának kicsi udvara volt, kútja sem volt, a szomszédba jártunk vízért De egyszer, amikor elutazott, az öcsémmel kiástuk a kutat az udvaron. Másnap mondtuk neki, hogy vegyen bele betongyűrűket, de hallani sem akart róla, olyan fösvény volt. Mindenkinek panaszkodott, hogy mit csináltunk vele, de sokára azért megvette a gyűrűket A házát se javíttatta, úgy sajnálta a pénzt, azt mondta, őt kibírja, akié pedig lesz, javítsa ki magának.

Nemsokára meghalt az anyám. Azt hittem, hogy csend lesz végre, mert már a lánytestvérem is férjhez ment, de a tyetka lármázott, hogy úgy volt az egyezség, amikor örökbe mentem hozzá, hogy otthon nem öröklök. Sokat veszekedett velem, én nem akartam tovább nála dolgozni, erre megijedt és rám íratott mindent

Azután magyarok lettünk, volt már három lányom meg egy fiam, Feri, a magyarok ígértek nekem házat meg húsz hold földet, de nem mehettem oda, mert akkor a mami gondozót fogadott volna és ráíratott volna mindent Hát akkor én miért szolgáltam ? Köznap reggelenként a Feri fiam segített nekem, a harangozást is elvállaltam a faluban. Néha katonának is behívtak, de mindig hazaengedtek, mert négy gyerek után hazaeresztenek. Télen, esténként iskola volt, én is jártam tanulni, kaptam is ezüstkalászos jelvényt. Egy évben rossz termés volt, hallottam, hogy Besztercebányára kell sok munkás, én is elmentem. A lovakat eladtam, a földeket fuvarból dolgoztattam, de megint gyűltek a bajok. Az első évben nem volt konyha, mindenki magának főzött Erzsiké adott krumplit, babot, zsírt, de csak egy sporhe/t volt Kinn az udvaron is főztünk, két sor téglára pléhet tettünk, úgy. Én is nekifogtam, de nem sikerült ha krumplilevest főztem, kása lett belőle. Azért megettem. Feketekávét tudtam főzni, de az ujjaim mind leégettem. A másik évben csináltak konyhát, de leégett és megint nekem kellett főzni. A Feri fiam ekkor már tizennégy éves volt.

Az egyik szombaton megyek haza, látom, jó vacsora az asztalon. Erzsiké kezdi, hogy mondana egy nagy újságot, de nem meri. Mondom neki. akármi is az, mondd csak. Hogy már negyvenégy éves és gyereke lesz. Énnekem megint a szilva jutott az eszembe, hogy mennyi gondot csinált az nekem.

'Banská Bystrica

(folytatjuk)

k

fórum

r

Kérdez: Máté Valéria, kassai (KoSicc) lakos

Tudomásomra jutott, hogy megfelelő engedély birtoka ban magánszemély is vállalhat munkát néhány szolgáltatási ágazatban. Fodrásznő vagyok, így ha szülőfalumban fodrászüzletet nyithatnék, a lakosság is jól járna, mert ott nincs ilyen fajta szolgáltatás, és számomra is előnyös lenne, ha nem kellene beteg szüleimtől távol laknom, vagy naponta a járás valamelyik városába, falujába utaznom dolgozni. Szeretném tudni, hogy hol, melyik szerv és milyen feltételek alapján engedélyez ilyen fajta tevékenységet?

Válaszol: Karol Horváth mérnök, az SZSZK Belügyminisztériuma Helyi gazdálkodás és szolgáltatások részlegének dolgozója.

'S

Fejlett szocialista társadalmunk jelenlegi feladatai megkívánják a városi és a falun élő. lakosság életkörülményei közti különbségek fokozatos kiegyenlítését. A falusi lakosságnak a helyi gazdálkodás, a termelőszövetkezetek és a nemzeti bizottságok kisebb üzemei által nyújtott szolgáltatások azonban különböző üzemeltetési, gazdasági, szervezési és technikai nehézségek miatt nem fejlődtek a kívánt ütemben.

Ezért az SZSZK Kormánya az 1982-ben hozott, 85-ös számú határozatában jóváhagyta a szolgáltatások hatékonyabb irányításának és rugalmasabb biztosításának alapelveit. amelyek új szolgáltatási formák bevezetését teszik lehetővé. Az említett alapelvek értelmében a kisebb falvakban, ahol a helyi gazdálkodás vállalatainak nincsenek szolgáltató üzemrészlegei, magánszemélyek is bevonhatók a vállalatok ezirányú tevékenységébe. További lehetőség: központi falvak nemzeti bizottságai mellett működő üzemek tevékenységét kell kiterjeszteni a környék kisebb településeire és aláhúzom, hogy részünkről elsősorban az ilyen szolgáltatási forma kívánatos.

Magánszemély csak iparosmunkákra (beleszámítva a személyi tulajdonban lévő ingatlanok és a lakás javítását is) és ún. személyi szolgáltatásokra, pl. fodrászra, takarításra. révészkedésre stb. kaphat engedélyt. Nem kaphat engedélyt jótállási javításokra és olyan szolgáltatásokra, amelyekre szocialista szervezeteket jogosítanak fel.

Szolgáltatásokat érintő működési engedélyt kaphat az a személy, aki elmúlt tizennyolc éves, megfelelő képesítéssel rendelkezik és aki ezt a munkát fő foglalkozása mellett végzi majd. nyugdíjas, háztartásbeli nő vagy leszázalékolt munkaerő. A nemzeti bizottság az utóbb említett feltételtől eltekinthet, és fő foglalkozásként is engedélyezheti a kérvényező tevékenységét, ha az olyan hiányzó szolgáltatásfajtában kíván dolgozni, amelynek bevezetése más módon nem lenne gazdaságos. Tehát a kérdező forduljon az illetékes nemzeti bizottsághoz, kérvényben tüntesse fel vezeték- és személynevét, állandó lakhelyét, a személyazonossági igazolványa számát, születési számát és azt, hogy a szolgáltatást fő foglalkozása mellett óhajtja-e végezni, háztartásbeli-e stb., amennyiben nyugdíjas, íija meg azt is, milyen jellegű nyugdíjat kap, továbbá hol és milyen szolgáltatásfajtát kíván végezni. A kérvényhez csatolni kell a szakképesítést igazoló okmányt is (segédlevél stb.). A nemzeti bizottság eltekinthet a szakképesítést igazoló okmány bemutatásáról, ha a kérvényező megfelelő gyakorlattal és tapasztalattal rendelkezik a végzendő tevékenységben ( ha azt nem szabályozza külön előírás, pl. robbanóanyaggal való tevékenység stb.). A magánszemély munkájában a hozzátartozók is (legfeljebb öten) segíthetnek. A mellékfoglalkozásként engedélyezett szolgáltatásnyújtásról mindenki köteles tájékoztatni munkaadóját. Az engedély rendszerint meghatározatlan időre szól. amelyben feltüntetik az engedélyezett szolgáltatás fajtáját, területi hatáskörét, a segíteni jogosult hozzátartozó nevét, esetleg a szolgáltatásnyújtás feltételeit.

Köszönöm a tájékoztatást!

A lakosságnak nyújtott szolgáltatások javításának erről a módjáról érdeklődők részletesebb tájékoztatást kaphatnak az illetékes nemzeti bizottságon. B. L.

(nős