Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-11-29 / 49. szám

H A veteményeskertben ilyentájban már nemigen akad teendőnk, hacsak annyira el nem késtünk a termény betakarításával, hogy még mindig felszedésre várnak a káposzta­­félék, a gyökérzöldségek. A legfonto­sabb dolgunk most, hogy a várható fagyok ellen védekezzünk. A prizmába rakott káposztára rakjunk vastagabb, 50—60 cm-es földtakarót. Ha a karfiolt melegágyban teleltetjük, takarjuk be vastagon kukoricaszárral. Ha a fejes és kelkáposztát fóliával borítottuk be, szellőztessük mindkét oldalon. Időn­ként ellenőrizzük a pincében tárolt gyö­keres karfiolt. De már gondolhatunk a tavaszra is. Korai termésnyerés céljá­ból, műtrágyázott talajba, 8—10 cm mélyre vethetünk zöldborsót. A fűtött fóliasátorban kiültethetjük a karalábé­palántákat. Ha magunk neveljük, akkor a szaporitóládába vetett magvakat tart­suk 18—22 °C hőmérsékleten, kelés után az áttűzdelésig pedig 10— 14 °C-on. Később a 6—7 cm-es táp­kockákba áttűzdelt palántákat is”óvni kell a megfázástól, egyenletes hőmér­sékleten kell tartani és folyamatosan ellátni vízzel. A fűtött fóliasátorban ter­melt fejes saláta palántáit is tűzdeljük át 5 cm-es tápkockákba. Úgy ültessük el, hogy a sziklevél alatti szárrész kerül­jön csak a földbe. A tűzdelés után néhány napig 12—16°C hőmérsékle­tet igényel. Ha még zöld hulladék maradt a kert­ben, hordjuk a komposzttelepre. A fer­tőzötteket semmisítsük meg. Folytas­suk és fejezzük be a kert felásását, trágyázását. A gyümölcsösben az elül­tetett fácskák tövéhez húzzuk fel a földet, hogy a kupac megvédje a gyökér­zetét a kifagyástól. A görbe törzsű fákat kössük karóhoz, hogy kiegyenesedje­nek, de a karó ne érjen a koronavessző­­kíg. Folytassuk a gyümölcsfák tisztoga­tását. Feltétlenül semmisítsük meg a hernyófészkeket, gyümölcsmúmiákat. Később már eltávolíthatjuk a fák tör­zsére helyezett hernyófogó öveket. Ha a gyümölcsfacsemetéket nem ültettük ki, vermeljük el télire. Takarjuk be a szőlőt. A lugasszölőtökék törzsét újság­papírral vagy szalmával védhetjük a fagytól, a biztositócsapját pedig földta­karással. Még a bekerített kertekben is kívánatos az almafák törzsét és az ala­csonyabban levő ágakat bekötözni a nyulak kártétele ellen. Ehhez felhasz­nálhatunk újságpapírt, de több réteg­ben alkalmazzuk, vagy fóliát, de akkor több helyen lyukasszuk ki, hogy lehető­vé tegyük a levegőáramlást. Az elraktározott gyümölcsöt rend­szeresen ellenőrizzük, hogy nem kezd-e romlani. Ha már befejeztük az őszi ásást, tisztítsuk meg a szerszámokat, és ola­jozzuk meg. A permetezőgépet is ki­tisztítva rakjuk fagymentes helyre, mert a sárgaréz megreped a fagy hatására. Rendszeresen etessük a madarakat, napraforgó- és kendermaggal, kukori­cadarával. A cinkék szívesen csipeget­nek a fára akasztott faggyúból, szalon­nadarabkából. Virágoskertünk dísznövé­nyeiről se feledkeztünk meg remélhetőleg. Fel­szedtük a dália- és gladi­­oluszgumókat, betakartuk a rózsát, a pünkösdi rózsát, a mályvát, nyári orgo­nát, rododendronokat és a fiatal évelő­ket. Jó, ha az idősebb, de kényesebb évelőkre is húzunk egy kis lombot, és hintünk rá egy kevés komposztföldet, hogy a szél ki ne takarja őket. Az ősszel kiültetett kétnyári virágok, az árvácska, százsszorszép bár fagyállók, mégis biz­tonságosabb, há egy kis falevéllel beta­karjuk. A diszfüveket is védeni kell a fagytól. A szárakat kötözzük össze, tö­vüket falombbal takarjuk be. Felülről is védhetjük szalmával. A kintről behozott muskátlik cserépbe ültetve jól áttelel­nek a hideg verandán vagy előszobá­ban. De a pincében felakasztva is telel­tethetjük őket. O Ne feledkezzünk meg szo­banövényeink megfelelő ápolásáról sem. Lehetőleg teremtsük meg a fejlődé­sükhöz legmegfelelőbb körülményeket. A kertből behozott fikusz világos helyi­ségben érzi jól magát, 16 °C hömérsék-A család étvágyát nem lehet mindig kiszámítani, így sokszor előfordul, hogy valamelyik étel nem fogy el. Mit tegyünk a maradékkal? Hogy háztartásunkban semmi ne vészén kárba, ezeket a maradékokat tegyük egy kis edénybe, és rakjuk a hűtőszekrénybe. A mennyiségtől függően azután jól felhasznál­hatjuk másnap például a párolt rizst levesbetétnek, töltelékbe. A pörköltfélék húsát megdarálva tölthetünk vele palacsintát, ké­szíthetünk belőle húsos metéltet, esetleg rakott káposztát. A héjában főtt burgonyát használhatjuk fel a legtöbbfélekép­pen: rakott és töltött burgonyának, köretnek, salátának. Burgo­nyapüréből levest, tojással elkeverve krokettet, gombócot, pogá­csát készíthetünk. Tört burgonyából tojással elkeverve és tojás­ba, morzsába bundázva főzelékre feltétet süthetünk. A főtt leveszöldséget felhasználhatjuk rizottónak, készíthetünk belőle zöldségkrokettet, salátát. A megmaradt főtt húsból tölteléket készíthetünk vagy pásté­tomot, különböző fűszerekkel ízesítve, de megsüthetjük feltétnek főzelékre vagy akár önálló ételnek is. Fontos azonban, hogy erőteljesebben ízesítsük, mint a nyers húsból készült ételeket. Ha nem fogy el á tehéntúró, finom körözött lehet belőle, ha ugyanannyi vajat teszünk hozzá, mint a juhtúróhoz, és a szoká­sos fűszerekkel ízesítjük. Bármilyen maradék sajtot (lehet több­féle is) diódarálón ledarálunk vagy reszelön lereszelünk, és sajtkrémet keverünk belőle. Adhatjuk az ilyen fűszeres sajtot héjéban sült burgonyához is. A megmaradt száraz zsemlét, kiflit vagdalt húshoz többféle­képpen felhasználhatjuk. Kockákra vágva és megpirítva levesbe­tétnek is finom. A maradék száraz péksüteményt, miután meg­száradt, daráljuk le, igy mindig lesz otthon morzsánk. A megda­rált kalácsból édes morzsával torták, sütemények oldalait szórjuk be, de rétestöltelékbe, felfújtakba is finom. Ha füstölt húst, csülköt főzünk, a levét ne öntsük ki. Hűtsük le, a tetejére feljövő zsírt szedjük le róla, és agy fél vöröshagymával süssük ki. A hagymát azután dobjuk ki belőle, a zsírt pedig rántáshoz használjuk. A megmaradt szalonnabört ne dobjuk ki. Hüvelyes főzelékbe, levesekbe, káposztába főzve jó ízt ad az ételnek. Belefözhetjük kocsonyába is. (nő 22) A máj gyorsan elkészíthető, ízletes ebéd- és vacsoraétel. A háztartásokban általában csak rántva vagy pirítva kerül az asztalra, pedig néhány kiegészítő nyersanyag és fűszer hozzáadásával sokféleképpen elkészíthető. Máj angolszalonnával Hozzávalók: 80dkg borjú- vagy sertésmáj, 25 dkg húsos angolsza­lonna, 5 dkg zsír, 5 dkg liszt, só. A májból 10 egyforma szeletet vá­gunk. A szalonna bőrét éles késsel levágjuk, és 10 egyenlő részre oszt­juk. A szalonnaszeleteket serpenyő­ben, kevés zsírban ropogósra süt­jük, a zsírból kiszedve melegen tart­juk. A szalonna zsírjában megsütjük a borsozott és lisztben megforga­tott májszeleket. Tálra rakjuk, a májszeletek tetejére tesszük a sült szalonnát, kevés zsírral meglocsol­juk, és forrón tálaljuk. (Ha kell, kissé megsózzuk.) Zsírban sült vagy sós burgonyát adunk hozzá. Paprikás sertésmáj Hozzávalók: 1 kg máj, 10 dkg füs­tölt szalonna, 10 dkg vöröshagyma, 12 dkg lecsó, 10 dkg zsír, 4 dl tej­föl, só, pirospaprika, kevés liszt. A májat egészben hagyjuk. Csíkokra vágott szalonnával megtűzdeljük, megsózzuk, és felhevített zsírban megforgatjuk, majd tányérra tesz­­szük. A finomra vágott hagymát a zsírban megfonnyasztjuk, meghint­jük pirospaprikával, elkeverjük, fel­öntjük kevés vizeli, és fedővel leta­karva sütőben rövid lében majdnem puhára pároljuk. Ezután liszttel el­habart tejfölt öntünk hozzá, hozzá­adjuk a lecsót, felforraljuk, és fedő­vel letakarva, puhára pároljuk. Ha a mártás sűrű volna, kevés vízzel hí­gítjuk. Tálaláskor a májat felszele­teljük, tálra tesszük, és leöntjük a mártással. - Nyáron lecsó helyett létén, kevés öntözéssel is jól áttelel. A pálma a világos és meleg helyet kedve­li. Nagyon vízigényes. Sokat párologtat, ezért megkívánja a permetszerű öntö­zést is. Ha ezek hiányoznak, könnyen eltetvesedik. Ilyenkor piretrintartalmú szerekkel kell permetezni. Ha azt akarjuk, hogy karácsonyi kak­tuszunk télen szép virágokat hozzon, különösen karácsony táján, akkor ősz­szel tartsuk 16 °C-nál alacsonyabb hő­mérsékleten. Öt-hat hét után vigyük meleg helyre, és utána megindul a tömeges virágképzödés. Télen nagy örömet szerez gyönyörű virágaival az amarillisz is. A hűvös he­lyen és öntözés nélkül tartott, cserépbe ültetett hagymáknak 4—5 hétre van szükségük, hogy virágokat hozzanak. A hajtatást december elején kezdhetjük meg. 20—25 °C hőmérsékletű helyi­ségbe vigyük, és addig ne öntözzük, míg hajtani nem kezd. Először a hagy­ma két oldalán virágszár fejlődik, de ekkor már öntöznünk, permeteznünk kell, azután mutatkoznak a nagy, töl­csér alakú virágok. A kertben nézzünk még körül. Ne felejtsük elzárni a vizet, bete­­karni a vízcsapokat, lefedni a me­dencét, hogy felkészülve várjuk a téli zord időt. friss zödpaprikát és paradicsomot adunk hozzá. Galuskával vagy pá­rolt rizzsel körftjök. Mustáros máj Hozzávalók: 80 dkg máj, 25 dkg füstölt szalonna, 10 dkg vaj, 1/2 dl konyak, 5 dkg mustár, 1 citrom, 3 dkg vöröshagyma, 1,5 dl fehér bor, só, bors. Az egészben hagyott májat ceruza­vastagságú szalonnarudakkal meg­tűzdeljük, borsozzuk, konyakkal meglocsoljuk, és tepsiben, nem túl forró sütőben gyakori locsolás mel­lett szép pirosra sütjyk. Sütési ideje kb. 30—40 perc. Ha a máj elké­szült, kivesszük a tepsiből, és mele­gen tartjuk. A tepsiből a zsír kéthar­mad részét leöntjük, finomra vágott hagymát teszünk hozzá, megfony­­nyasztjuk. felöntjük fehér borral, ke­vés vegetát is adhatunk hozzá, jól felforraljuk, hozzáteszünk egy evő­kanálnyi mustárt. 1 citrom levét és kevés reszelt héját, kissé megsóz­zuk, és belemorzsoljuk a megma­radt vajat. Tálaláskor a májat fel­szeleteljük, köréje öntjük a mártást. Köretnek burgonyapürét adunk hozzá. Rántott borjúmáj Hozzávalók: 75 dkg máj, 10 dkg liszt, 20 dkg morzsa, 2 tojás, só. A borjúmájat szeletekre vágjuk úgy, hogy se túl vékonyak, se túl vasta­gok ne legyenek. Lisztbe, felvert tojásba, morzsába forgatjuk, majd bő, forró zsírban szép sárgára süt­jük. Tálaláskor kissé megsózzuk. Burgonyasalátát adunk hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom