Nő, 1983 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1983-11-29 / 49. szám

F( Jozef Vrábef mérnök, az SZSZK Munkaügyi és Népjóléti Minisztériuma bérezési főosztályá­nak főelőadója válaszol Kovács Mária, kassai (KoSice) lakos kérdésére: Gimnáziumban érettségiztem, szaktantárgyból is. Volt tanáraimtól úgy tudtam, ez feljogosít arra, hogy olyan beosztásban dolgozhassam, amely középfokú szakműveltséget kíván. Meglepetésemre azonban a munkahelyemen csak olyan munkakörbe hajlandók besorolni, melynek betöltéséhez elegendő az általános érettségi is. Szeretném tudni, hogy ki értelmezi helyesen szakműveltségem szintjét? Volt tanáraim avagy munka­helyem vezetői? Ha az utóbbiak, akkor viszont nem értem, miért van feltüntetve érettségi bizonyítványom­ban. hogy középfokú szakműveltségre tettem szert. Hazánkban a termelő és gazdálkodó ágazatok műszaki­­gazdasági beosztásaira, illetve munkatevékenységeire vo­natkozó előírások — jelenleg érvényes — katalógusát a Szövetségi Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium adta ki 1981-ben. A katalógus csak teljes középfokú általános műveltséget és teljes középfokú szakműveltséget különböz­tet meg. Az alapvető különbség e kétfajta műveltség között, hogy a szakműveltséggel rendelkezőknek egy bizonyos szakterületen szélesebb körű. mélyebb szakismeretük van. mint a gimnáziumban szakérettségit szerzőkek. A bérezésre vonatkozó előírások értelmében azonban a munkaadó szervezet vezetője úgy is dönthet, hogy a minősí­tő katalógus szerint teljes középfokú szakműveltséget meg­kívánó beosztásba (munkakörbe) megfelelő a gimnáziumi szakérettségivel rendelkező dolgozó is. Ebben az esetben a gimnáziumi szakérettségit teljes középfokú szakműveltség­nek ismerik el. Bár ezt a bérezési előírások lehetővé teszik, a gyakorlatban a munkáltatók inkább a szakközépiskolai érettségivel rendelkezőket részesítik előnyben. A műszaki-gazdasági beosztásokra vonatkozó előírások katalógusának legközelebbi módosításakor nem tesznek különbséget a teljes középfokú általános és a szakműveltség között. Iianem azokat együttesen teljes középfokú művelt­ségnek újak majd elő. így a gimnáziumban érettségizők a bérezésben egyenrangúvá válnak azokkal, akik szakközép­­iskolát végeztek. Tehát végzettség szempontjából mindenfé­le középiskola egyenrangú lesz, ámbár a konkrét beosztás betöltésére a megfelelő szakközépiskolát végzettnek maga­sabb fokú szakmai felkészültsége lesz. Köztudomású, hogy a gimnázium elsősorban a főis­kolai és egyetemi tanulmányokra készíti fel tanulóit, a szakközépiskola pedig szakembereket, „középkádere­­ket” nevel ^társadalomnak, négyéves, átgondolt szak­képzéssel. A gimnáziumban és a szakközépiskolában szerzett szakismeretek tehát aligha lehetnek — lesznek — egyenértékűek. Az, hogy az egyes beosztások betölté­séhez szükséges végzettség és a bérezés a jövőben egységesen — teljes középfokú műveltségként — lesz előírva, mit sem változtat azon. hogy számos fiatalt abban a hiszemben bocsátottak útra a gimnáziumban, hogy szakműveltségre tett szert, holott éppencsak meg­ismerkedett egy szakterület alapjaival. Szerkesztősé­günk a jelenlegi különböző megítélésekből arra követ­keztet, hogy a gimnáziumi szakérettségi elsősorban egyfajta pályaorientációs lehetőség az érettségiző fiatal számára, alapfeltétele annak, hogy egy adott szakterüle­ten elhelyezkedve aránylag rövid idő alatt szakmunkás­sá válhassék, vagy a dolgozók továbbképzésének vala­mely formáját kiválasztván teljes középfokú szakmű­veltséget szerezzen. Mert a végső cél az, hogy minden fiatal szakműveltséggel felvértezve kerüljön ki az iskolá­ból. hiszen oktatási rendszerünk módosítása is ennek értelmében történt meg. (nős)

Next

/
Oldalképek
Tartalom