Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-12 / 42. szám
/ míg a Sutyúvölgyön ballagok / _ ^ fölfelé, gyermekkorom szüretei Sll közelítenek felém, suta messzíségből, néhány fölcsukló emlék: népdalfoszlányok, csengő asszonyi nevetés, puttonyos-csalogató, bóbiskoló lovak apám szőleje végében . . . Légvonalban tíz kilométerre sem vagyok apám egykori lugasától, a távolság immár mégis mérhetetlen, térben és időben is. Szeptember nyolcadika van, a régi kalendáriumok szerint Kisasszony napja: deres hajnalokra, fecskebúcsúztatóra emlékeztető; most viszont nagy a hőség, árnyékban is több, mint harminc fok, a madari efsz déli lejtésű szőlői között még ennél is több. A szüretelő asszonyok keze gyorsan mozog, hajladoznak a szőlőtőkék között, de még a kendőjüket sem vetették le. — Addig jó, amíg meleg van — mondják —, sokkal rosszabb lesz majd, amikor fagyban, elgémberedett ujjakkal kell szüretelnünk. Tóth András, a szövetkezet vincellérje ér föl hozzánk a szőlősorok között, árnyékba húzódunk a nagy meleg elöl. se is ezt látszik igazolni, s hogy a hosszú nyár megtette a maga kedvező hatását, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Leányka cukortartalma már most szeptember elején meghaladja a 16 fokot. Persze, vannak gondjaink is. A kedvezőtlen permetellátás miatt csak hatszor tudtunk permetezni, pedig még legalább kétszer kellett volna, így aztán sem a lisztharmat, sem pedig a peronoszpóra nem kímélte meg a területünket, s ez minőségben és mennyiségben is megmutatkozik majd a végelszámolásnál. Ha szeptemberben kapunk még egy kiadósabb esőt — S ez nagyon is valószínű —, akkor a rothadást sem tudjuk majd megakadályozni ... — Akkor jó lesz sietni a szürettel. Mennyi idő alatt végeznek vele, ha a vénasszonyok nyara továbbra is segítségükre lesz? — Két hónap alatt. Persze, csak optimális körülmények között, mert néhány napos eső teljesen keresztülhúzhatja a számításainkat. Jelenleg negyven asszony szedi a szőlőt s az elhordó személyzettel együtt ötvenen dolgoznak a szőlészetben, nagyon nehéz körülmények között, mert itt a teraszos művelésű szőlőben gépekkel nem tudunk mozogni, s bizony nagyon erős a gyomosodás. Majd ha a teraszokról lekerülünk, valamivel könnyebb lesz, különösen akkor, ha megérkeznek az idénymunkásaink is. — Úgy van, ahogyan az asszonyok mondják — nyújt kezet. — Lesz itt szednívaló még novemberben is, nem tudhatjuk előre, hogy milyen idők jönnek felénk. Nézz csak körül, nyolcvanegy hektár szőlő van itt egy darabban, mellette pedig az új telepítés, amit tavaly és tavalyelőtt ültettünk, ez is tizenegy hektár, s a két évvel ezelőtt ültetett irschairól már az idén szedtünk ... — Régóta nem volt a szőlőre ilyen kedvező nyár, mint az idei. Milyenek a terméskilátásaik? — Nagyon jók! A legnagyobb területen termesztett Leánykától hektáronként 180, a Szentlőrinctől 170, a Rizlingtől pedig 80—90 mázsás hozamot várunk. Az eddig leszedett mintegy öt hektárnyi terület termé— Tavaly a segítség ellenére is nagyon elhúzódott a szüret, nemcsak itt, hanem a többi szövetkezetben is. Most honnan várnak segítséget? — A tavalyi év egészen más volt, későn érett a szőlő, majdnem egy hónappal később kezdtük a szüretet, mint az idén, így sem rajtunk, sem az idénymunkásokon nem múlott, hogy még faggyal is szüretelnünk kellett. Több komáromi üzemmel tartunk fenn kapcsolatot, de az idén is főként a magyar tannyelvű gimnázium tanulóitól várunk segítséget. Érkezik a lovasfogat, műanyag tartályokba kerül a szőlő. Ide, a teraszokra traktor, erőgép alig-alig merészkedik fel, nagy a borulásveszély, különösen eső után. Lovakkal és kézi erővel kénytelenek megmunkálni a tíz hektárnyi teraszos területet. — Miért vállalják ezt a többletmunkát, s megéri-e a szövetkezetnek? — kérdezem Soóky Lajostól, a madari efsz elnökétől. — Nem hinném, hogy ezt a kérdést így megválaszolhatom, hiszen mások voltak a körülmények a telepítés idején, s mások most is. Akkor (a hatvanas évek. végén, hetvenes évek elején) vállaltuk a parlagon fekvő domboldal betelepítését, mert nagyon sok ígéretet kaptunk a felsőbb szervektől a támogatásra, különösen a teraszos műveléshez szükséges erőgépeket illetően, de az ígéretekből jóformán semmi nem valósult meg, s így a teraszokon ma is ősi módszerekkel dolgozunk. Egyetlen traktorosomtól sem követelhetem meg, hogy életveszélyes munkát vállaljon, s ez különösen a permetezések idején okoz súlyos problémákat. Hogy megéri-e a többletmunka? A parlagnál mindenképpen jövedelmezőbb, ám ha most kellene a teraszokra szőlőt telepítenünk, nagyon meggondolnám, hogy elvállaljuk-e! — S a többi telepítés? — Nyolcvanegy hektár a termőszölőnk, tizenegy az új telepítés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ekkora területen rossz üzlet a szőlőtermesztés, mert nem az, s nem is itt kezdődnek a gondjaink. Mert a zöldséggel és a gyümölccsel ellentétben a szőlőt bármilyen mennyiségben felvásárolják tőlünk, csak nagyon alacsony áron. Például a Leánykát, (női £
