Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-10-05 / 41. szám

1 r I ^hazunk taja Libaaprólék-becsinált Hozzávalók: 1 liba aprólékja, vegyes leveszöldség. 5 dkg gomba, 5 dkg vaj, 2 dl tejföl. 1 fej vöröshagyma, pirospaprika. só. A megtisztított aprólékot feldaraboljuk, és a zöldséget, hagymát, sót hozzáadva annyi vízben főzzük puhára, amennyi éppen ellepi. Majd vajon világos rántást készítünk, besűrítjük vele a zöldséges húst. és a tejfölt hozzáadva felforraljuk. Egytálételként is tálalható. Rántott tök Hozzávalók: 1 db fiatal, zsenge tök, 1 citrom leve. tojás, liszt, morzsa a panírozáshoz, olaj a kisütéshez. Meghámozzuk a tököt és 2 cm vastag szeletekre vágjuk. Bekenjük citromlével, besózzuk és a szokásos módon bepaní­­rozzuk. Olajban kisütjük. Főzelékre feltétnek vagy önálló ételnek tálaljuk. Keltekercs Hozzávalók: 25 dkg sült hús, 5 dkg füstölt szalonna, I dl tejföl, 2 kanál zsemlemorzsa, 2 tojás, 6—8 nagyobb kellevél, bors. fokhagyma, só. A kelkáposzta leveleit sós vízzel leforrázzuk, vastagabb ereit bevagdossuk. A megpuhult leveleket konyharuhára rakjuk úgy. hogy hézagmentesen egymás mellé terítve négyzetet kapjunk. A hideg sültet (maradék is lehet) a szalonnával ledaráljuk, összekevetjük a tojások sárgájával, a tejföllel, a zsemlemorzsá­val. megfűszerezzük, és végül hozzáadjuk a tojások felvert habját. A keveréket a kelleveleken szétierítjük. a ruha segítsé­gével feltekeijük, és lazán (mert megduzzad) jól átkötjük. Lobogó forró vízben 40 percig főzzük, egyben tálaljuk. Szilvás lepény 30 dkg lisztből, 15 dkg vajból. 10 dkg cukorból. 2 tojássárgá­jából. 1 kanálnyi rumból omlós tésztát gyúrunk. Háromnegyed részét vékonyra nyújtjuk és megfelelő nagyságú tepsibe tesszük, a széleit felhajtva, hogy azok mintegy bekerítsék a tésztát. Kellő mennyiségű szilvalekvárt összevegyítünk öt deka vagdalt man­dulával. 1/2 citrom reszelt héjával. 10—15 dkg porcukorral s ujjnyi vastagon rákenjük a tésztára. A megmaradt tésztából rácsot csinálunk rá, és erős tűzön megsütjük Birsalma Egy kg cukrot (Őzzünk fel 0,5 liter vízzel és egy darabka vaníliával. Ha jól forr. tegyünk bele annyi meghámozott, gerezdekre vágott birsalmát, amennyit a lé ellep, és főzzük addig, amíg a gyümölcs halvány rózsaszín lesz. Majd töltsük üvegekbe, kössük le, és gőzöljük 10—12 percig. A gőzölővízben hagyjuk kihűlni. Áfonya cukorban Egy kg áfonyát átválogatunk, szitára téve langyos vízzel leöntjük, és lecsurgatjuk. Egy kg cukorból, 1 dl vízzel nagyon sűrű szirupot főzünk, habját leszedjük, beletesszük a gyümöl­csöt. és lassú forrásban kb. 20—30 percig főzzük. Forrón üvegekbe töltjük, lekötjük és szárazgőzbe rakjuk. Diós mézsajt 25 dkg friss vajat elkeverünk 25 dkg mézzel és 20 dkg darabokra vagdalt dióval. A masszát üvegbe öntjük, lekötjük és hűtőben tartjuk. Gyerekeknek, betegeknek, öregeknek finom, erősítő csemege. Almasajt Gyengébb minőségű, hullott alma is jó hozzá. A hibás részeket kivágjuk, és hámozás nélkül, a magházával együtt felszeleteljük. Nagyon kevés vizet öntünk rá és teljesen puhára főzzük, majd áttörjük. Minden kg almapéphez 70 dkg cukorból és 2 dl vízből sűrű szirupot főzünk, a habját leszedjük. Beletesz­­szük az almapépet egy kanálnyi reszelt citromhéjjal, és állandó­an keverve addig főzzük, amíg az edény falától elválik. A pépet ujjnyi vastag rétegben vizezett tányérra (vagy tepsibe) simítjuk, és meleg helyen hagyjuk megszikkadni. Néhány nap múlva kis szeletekre vágjuk, és porcukorral rétegezve dobozba rakhatjuk. KORSZERŰ HÁZTARTÁS J Élelmiszerboltjainkban csak egyféle ecet kapható. A különféle ételreceptek pedig gyakran „írnak elő” bor­ecetet. almaecetet stb. Arról nem is szólva, hogy a forgalomban lévő fanyar, erősen savas ecetet — még ha bármily keveset is használunk belőle — nem mindenki gyomra bírja. Finomabb savanyításokhoz nagyanyáink még emle­getik az ízes tárkonyecetet meg a különféle gyümölcs­ecetet, amit üvegekben, cserépedényekben maguk „gyár­tottak” otthon. A gyümölcsecetek jótékony hatásáról pedig egyenest legendák szólnak. Ha nem is éppen csodaszer, de azt a tapasztalatok alapján több tudós ismertette már, hogy a mézzel erjesztett almaecet — egy-két kanálnyi adagot vízzel hígítva enni naponta — megakadályozza a felesleges zsírok lerakódását. Emel­lett természetesen kellemes ízesítő hatásáért is érdemes megpróbálnunk. Almaecet: A megmosott almákat héjastól lereszeljük, széles szájú üvegekbe tesszük, majd 4 deci almapépre 1/2 liter vizet számítva — az előzetesen felforralt, majd lehűtött vizet7— a pépre öntjük, hozzáadva 10 dkg mézet. 1 dkg élesztőt és 2 dkg száraz barna kenyeret. Az üveget szobahőmérsékleten, fedetlenül tartjuk, naponta kétszer-háromszor megkeverjük (fakanállal), majd 10 napos erjedés után leszüljük és még hozzáadunk literen­ként 5—10 dkg mézet. Lekötjük az üveget, és még kb. 1 hónapig erjedni hagyjuk. Ha letisztult, gumicsővel le­szívjuk. jól ledugaszoljuk, és a következő évre finom vagy éppen gyógyhatású almaecetet készítettünk. A 8 vagy 10 százalékos gyári ecet is ízesíthető a legkülönfélébb fűszernövényekkel: 5—10 grammnyi tárkonyt, koriandert. babérlevelet stb. teszünk egy üveg aljára, lekötjük ecettel és (ízlés szerint hígítva) forró vízzel, és néhány nap múlva leszűrjük. Az ősz legelején vetett sóska a kora tavaszi időszak fontos zöldségnövénye. Jelentőségét magas A-vitamin- és vastartalma is fokozza. Termesztéséhez a korán felmelegedő, laza, de tápanyagban gazdag talaj szükséges. Évelő növény, ezért a kert olyan részén kell elhelyezni, ahol a későbbi években kevésbé zavarja más növények ápolási munkáit. Telepítés előtt 3—5 kg szervestrágyát, 6 g nitrogén, 6 g foszfor és 12 g kálium hatóanyagú műtrágyát juttassunk ki négyzetméterenként. Talajelőkészítéskor legalább 30—40 cm mélyen szükséges fellazítani a talajt, s mivel apró magvú a sóska, vetése előtt fontos a felszínt finomra elmunkálni. A vetésterület megválasztásakor vegyük figyelembe a talaj tápanyagtartalmát is. Ettől függően 25—40 cm sortávolságra, 2—3 cm mélyen vessük. A mag viszonylag lassan csírázik, tehát ne legyünk türelmetlenek. Koraiságát az ágyások tél végi fóliás takarásával jelentősen fokozhatjuk. Szedéskor ügyeljünk arra. hogy a töveket ne tépjük ki, a középső leveleket (szívleveleket) ne sértsük meg! A dió betakarítása azzal kezdődik, hogy a fák alatt a füvet lekaszáljuk, mert a lehullott és lerázott gyümölcsöt csak így tudjuk összeszedni. A szüretet akkor kell megkezdeni, amikor a zöld burok már megrepedt. Ilyenkor persze már a fa alatt is megtalálhatók a korábban érett gyümölcsök, amelyeket össze kell szedni. Régi. téves nézet az, hogy a diófa annál jobban terem, minél jobban megverik. Ennek éppen az ellenkezője igaz! A dió termését vékony és hajlékony rudakkal, apró ütésekkel vagy inkább az ágak rázogatásával kell elválasztani a termőrészektől. A lomb leverése, a termőág letörése, az ágrészek megsértése csak akadályozza a következő évi termés fejlődését. Az össze­­szedés megkönnyítése céljából célszerű a fa alá ponyvát teríteni, hogy a dió arra hulljon. A levert diót meg kell tisztítani a zöld buroktóL A burok azonban nem mindig válik el könnyen a maghéjlól. Azokat a diókat, amelyekről a burok nem választható le, műanyag zsákba rakjuk és a zsákot bekötjük. 24 óra múlva a burok megfülledve könnyen eltávolítható a maghéjról. A megtisztított diót terítsük ki a padláson vékony rétegben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom