Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-09-28 / 40. szám
I A nyár elején a Banská Bystrica-i autókempingben figyeltem fel egy tizenhat-tizennyolc éves diákokból álló csoportra. A büfé előtti teraszon söröztek, cigarettáztak. Mivel fogytán volt a sörük. az egyik a pulthoz támolygott. — Húsz fillér hiányzik, kiáltott vissza az asztalhoz, mikor fizetésre került a sor. Egyik társa hanyag mozdulattal az ingzsebébe nyúlt és egy gyűrött ötszázast húzott elő. A pulthoz menni már nem volt ereje, a mellette ütő vitte oda a pénzt. Azt a pénzt, amit szülei biztosan nem italra és cigarettára adlak neki. Kissé később a szobámba vonultam. de nem élvezhettem sokáig a csendet, mert hirtelen kiabá-Úton, útfélen lás hallatszott. — Segítség! Kötszert! Kinéztem az ablakon. Kamasz fiúk ültek a lépcsőn, az egyiknek vérzett a keze. Mivel a szálló portáján nem volt (!) kötszer, fogtam a kocsikulcsot és kisiettem. Mire visszatértem, már előkerült az orvos. Csak később tudtam meg, mi történt. Sörözgetés után a két srác sétálni ment az erdőbe. Összevesztek. Az egyik a kezében levő sörösüveggel akart igazságot szolgáltatni, de hogy hatásosabb legyen, kettétörte, azzal támadt barátjára. aki ijedtében eljutott. A továbbiakról csak annyit árultak el, hogy az üldöző nagy igyekezetében a saját ereit vágta el. Talán épp ez volt mindkettőjük szerencséje, mert az üldözött, mikor látta, hogy barátja eldobja az üveget és kiabálva a csuklójához kap. visszatért, és az ereket leszorítva vezette ki őt az erdőből Az orvos az elsősegélynyújtás után a sérültet kórházba szállíttatta. és mindkettőjük ellen feljelentést tett a helyi rendőrőrsön. A feltűnő csak az volt, hogy az iskolai kísérőt egész idő alatt egyszer sem láttam. Csak nem ő volt a legelső, akit az alkohol.,pihenőre” kényszerit ett? FARKAS OTTÓ fogyott, olyannyira jól ment az üzlet, hogy negyedéves tervét egy hónap alatt teljesítette. A fent ismertetett probléma miatt már visszakozásra gondolunk; felmerült az is, hogy a Fabulon boltot mint speciális üzletet, megszüntetjük. Mivel tudjuk, hogy a Kőbányai Gyógyszerárugyárral kötött szerződés nem újkeletű (hiszen azelőtt is felbukkantak már itt-ott a Fabulon-készítmények), a Fabulon mintabolt fölött bábáskodóknak ismerniük kellett a lehetőségeket. S ha ennek tudatában nem címkéznek fel egy boltot a Fabulon védjeggyel, és nem vernek akkora port körülötte, a vásárló még örül is ha itt-ott, a karácsony előtti vásárban hozzájut egy-egy Fabulonkészítményhez. Lapunknak ezt a számát a Kőbányai Gyógyszerárugyárnak is elküldjük, hogy az őket érintő kérdésben állást foglalhassanak. Z. HORVÁTH ERZSÉBET-----------------Miért nincs, ha van ?-----------------Takarékoskodni már tudunk. Legalábbis elvben. Mert megvalósításához gyakran hiányzik az eszköz. Számomra e téren két dolog „tabu”. Az idő és a villamos energia. Alaposan átgondolt és pontosan kidolgozott módszereim vannak, hogyan lehet e kettővel takarékoskodni. A magam részéről nem is lenne akadálya annak, hogy ezt a „tervet” betartsam, ha megkapnám hozzá mindazt, ami ebben a segítségemre van. Sajnos, gyakran ütközöm akadályokba. Az utóbb például rájöttem, hogy a fütyülős tejesfazék lopja az időmet és az áramot is. Jobban mondva: ennek a hiánya. Hogy hogyan ? Kilyukadt a régi, a kétliteres. Sebaj, gondoltam, veszek újat, eleget szolgált már. Mivel a harmadik üzletben is csak egyliterest kínáltak, megvettem. Ekkor még nem tudtam, milyen rossz üzletet csináltam, hogy nemcsak magamat csaptam be, loptam meg, hanem az ország villamos energiájából is elkótyavetyéltem egy cseppet. Hogyan? A kétliteres fazékban egyszerre forraltam fel a napi (két liter) tej adagot. Álmomból fölriasztva is tudtam, mikor kell a tűzhelyet kikapcsolni, hogy a tej elérje a forrpontját. Most külön kell forralnom mindkét litert, sőt amíg átöntöm a tejet, kimosom az edényt, üresen áll a forró tüzlap. Fogy az áram. és telnek a percek. Mindez csak azért, mert kétliteres fazék helyett egyliteresei vettem. Kiszámoltam az áram és az időm árát. Jobban járnék, ha most rögtön vennék egy kétliteres fazekat is. Igen ám, csakhogy ép/ten az a baj, hogy kétliteres nincs! Mi lehel ennek az oka? Ha egyliteresei tudunk gyártani, miért nem lehet kétlitereset is? Vagy a gyárban még nem jöttek rá az apró takarékosságok nyitjára ? Esetleg azt gondolják, aki naponta két liter tejet akar fogyasztani, vegyen magának két tejforralót. Vagy a fütyülős tejforraló tervezői, gyártói fütyülnek a kétliteres fütyülős fazékra? „A Nő 32. számában megjelent egy interjú Z Horváth Erzsébet riporter tollából, amelyet Ftybanová Évával, a Fabulon mintabolt vezetőjével folytatott. Többek között arról is szó volt, hogy a vidéki vásárlók is bizalommal jöhetnek Bratislavába vásárolni, mert minden (azt írtuk: sokféle — a szerk. Fabukm-készítmény rendelkezésükre áll. Ezzel szemben mi az igazság? Az, hogy másnap örömmel mentem bevásárolni, és az üzletvezető mosolyán kívül semmit sem kaptam. Az ilyen félrevezető reklámozást sem_,a vásárlóközönség, de azt hiszem, még a hitelt érdemlő Nő hetilap sem kívánja" — írja Lubomíra Lobodová bratislavai olvasónk. Felkerestük a Drogérie nemzeti vállalat vezérigazgatóságát ahol Palacka Ján kereskedelmi igazgató és Jostiaková Anna mérnök tájékoztatott bennünket — Tudunk a Fabulon bolt nehézségeiről, sok gondot okoz nekünk Visszhang elsősorban az, hogy a partner, a Kőbányai Gyógyszerárugyár nem teljesíti a vállalatunkkal kötött megállapodásban foglaltakat nem küldi terv szerint a szállítmányokat Számos más országgal kötött előnyösebb szerződések kielégítése után veszi sorra a KGST-államokat. A szállítmányt három ízben telexszel, egyszer levélben is sürgettük, amelyeket a másik fél rendre válasz nélkül hagyott. — Tudunk a vásárlók elégedetlenségéről is, nekünk is fölöttébb kellemetlen, hogy a Fabulon-márkával felcímkézett illatszerboltunkban jórészt más kozmetikumokat vagyunk kénytelenek árusítani. Az első terjedelmes Fabulon-szállrtmány az óriási érdeklődés nyomán heteken belül el-Kérdez: Molnár Ilona szepsi (Moldava nad Bodvou) lakos Falun élő idős szüleim azon bánkódnak, hogy az erdőgazdaság erdősítésre kisajátította azt a legelőt, amely valamikor az ő tulajdonuk volt. az utóbbi időben pedig a szövetkezet » használta. Ehhez senki sem kérte a beleegyezésüket, és nem is fizették meg az árát. Helyesen jártak el az illetékesek? Válaszol: JUDr. Peter Síimák, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma jogi osztályának vezetője Az olvasó szülei — amint az a levélből kitűnik — a szövetkezet megalakulásakor a legelőt beadták a közösbe, így a szövetkezetnek használati joga keletkezett, tehát úgy rendelkezhet a területtel — ez esetben a legelővel —, mintha a sajátja lenne, de a földet nem terhelheti meg és magáévá sem nyilváníthatja, mert az továbbra is a szövetkezeti tag tulajdonát képezi. Vagyis a szövetkezet a saját belátása szerint termelhet rajta, építhet rá, más célra használhatja fel, de nem adhatja el. A gyakorlatban a tulajdonjogot érvényesítik abban az esetben, ha a földterületet építkezésre sajátítja ki valamelyik vállalat. Az említett esetben — amikor a földalapból a legelőt erdősítés céljából vonták ki — a 124/76-os törvényrendelet értelmében jártak el. Mégpedig úgy, hogy az előírt feltételek teljesítése után (földértékelést kell végezni, amely kimutatja, hogy a szóbanforgó terület nem alkalmas mezőgazdasági megművelésre, még az esetleges földjavitás után sem) a legelőt kivonták a mezőgazdasági földalapból és besorolták az erdei földalapba. Ezzel a terület küldetése és a használati viszonya is megváltozott. A tulajdonviszony azonban változatlan maradt. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonos továbbra is ugyanaz a személy marad (esetünkben az olvasó szülei), de a föld (legelő) használatának joga az erdőgazdaságot illeti, vagyis ennek törvényei szabják meg használatát. A mezőgazdasági földterületből az erdőgazdaságiba való átírásnál nem kell kérni a tulajdonos beleegyezését. A kérvényt az a szervezet (szövetkezet, állami gazdaság vagy más mezőgazdasági üzem) írja meg, amelynek használati joga van. A törvény a jövőben sem számol azzal, hogy ilyen kérvényt a tulajdonosok (személyek) érvényesítsenek. Mindebből kitűnik, hogy az eljárás szabályos volt. Ezzel kapcsolatban szeretném még azt is elmondani, hogy az a szőlő, azok a gyümölcsfák, amelyek a közös földterületen, vagyis szövetkezeti földön vannak, mindig a szövetkezet tulajdonát képezik. Ha a földterületen (legelőn), amelyet kivontak a mezőgazdasági földalapból és besoroltak az erdőgazdaságiba, megnőnek a kiültetett csemeték, a fák az erdőgazdaság tulajdonát fogják képezni (nem a földtulajdonosét). Az erdőgazdaság használati joga hasonló a szövetkezet használati jogáéhoz. Vagyis az erdő már az állam tulajdona s az erdőgazdaság üzeme rendelkezik vele. Ami az állami gazdaságokat illeti, ezek államosított területen gazdálkodnak, melynek tulajdonviszonyát és használati jogát a 123/75-ös törvényrendelet szabja meg. Ez a törvényrendelet helyettesíti az eddig érvényben lévő 50/55-ös kormányhatározatot, és lényegében átvette azt a használati módot, amellyel a szövetkezetek rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági földterületen levő gyümölcsösök, szőlő használata az állami gazdaságot, illetve az államot illeti. Köszönöm a tájékoztatást! Az elmondottak alapján olvasónk megnyugtathatja idős szüleit: nem kell aggódniuk a legelő elvesztése miatt, mert a terület továbbra is íz ő tulajdonukban marad, csak most már erdőként, és használója nem a szövetkezet, hanem az erdőgazdaság lesz. A telekkönyvben nem változik semmi. H. ZSEBIK SAROLTA (Pöf)
