Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-26 / 5. szám
kommentárunk MÉG MINDIG NAPIRENDEN A napi sajtó, a hetilapok, a rádió, a tévé információhalmazában még mindig a lengyel kérdés áll a legelőkelőbb helyen. Jóllehet a december 13. óta fennálló szükségállapot, s az annak eredményeképpen bekövetkezett határozottan pozitív fejlemények miatt a lengyel „kérdés" immár elvesztette kérdésjellegét legföljebb eseményekről, folyamatról, a helyzet alakulásáról lehet szó — olyan helyzetről tehát amely egyértelműen javuláshoz vezet Nem is kétséges, hogy a világ józanabbik fele így értékeli a lengyelországi eseményeket Mondhatnánk úgy is, hogy az európai államok kevés kivétellel — s hadd hangsúlyozzuk, hogy a nemzetközi jogok figyelembevételével és tiszteletben tartásával — helyesnek s egyedül Lengyelország be/ügyének tekintik a válságból kilábolni igyekvő államban hozott intézkedéseket. Furcsa módon az óceán túlsó felén, az Egyesült Államokban még mindig a lengyel „kérdés" a mindennapi politikai csemege, itt a helyszíntől sok ezer kilométernyi távolságban még állandóan kongatják a vészharangot még mindig téma a büntetés, a szankciók kirovása, a fenyegetőzés. És persze a szövetségesek politikai és gazdasági zsarolása, hogy osszák a Fehér Ház nézetét feltétlenül engedelmeskedjenek az utasításoknak. Mindent egybevetve, önkéntelenül is felötlik a kérdés: mire jó ez a szűnni nem akaró uszítás, kinek válik hasznára ? A válasz kézenfekvő: hasznára nem válik senkinek, viszont a lengyel-, illetve a szovjetellenes hangulat szitásával többek között eltereli a figyelmet az Egyesült Államok belső feszültségeiről, a fegyverkezési kiadások emelkedéséről és a szociális juttatások, segélyprogramok megnyirbálásáról. Mulasztást követnénk el, ha — mint már említettük — a világ józanabbik felének álláspontját nem ismertetnénk, amelyet Bruno Kreisky, osztrák kancellár fogalmazott meg egyértelműen és közérthetően. Az elmúlt másfél év lengyelországi fejleményeit elemezve az osztrák szociáldemokrata politikus bírálta mind a lengyel katolikus egyház szerepét, mind a Szolidaritás tevékenységét Az utóbbiról megállapította, hogy a reformok terén elért nem csekély eredményei ellenére rossz tanácsokra hallgató mozgalom maradt amely az alapos munkásmozgalmi tapasztalatok híján, még az egyébként hatásos sztrájkfegyverrel is garázda módon bánt. Kreisky kancellár óva intett attól, hogy bárkit is megtévesszen a helyenként határokat nem ismerő demagógia és képmutatás. Konkrét példákat említve kijelentette: nehéz hiteit adni a lengyel szakszervezeti mozgalommal kapcsolatos amerikai aggodalmaknak akkor, ha emlékezetbe idézzük, hogy néhány hónappal korábban miként bánt el a reagani kormányzat a repülést irányító dolgozók amerikai szakszervezetének tagjaival és aktivistáival. Az osztrák politikus józan álláspontjával homlokegyenest szembenáll a NA TO-kü/ügyminiszterek brüsszeli tanácskozása a lengyel kérdésben: az ertekezök hitet tettek Washington mellett, s mindent attól tesznek függővé, vajon Lengyelország — egy szuverén állam! — elfogadja-e az amerikai utasításokat... Ezek után a legtermészetesebb, ha a nemzetközi diplomáciában nemigen jártas kisember is megkérdi: hol van itt a ráció? Hol a nemzetközi jog, hol egy állam szuverenitásának tiszteletben tartása?! LANG ÉVA (nő e) Húszéves a Barátság kőolajvezeték A KGST-országok sok-sok nagyszerű közös létesítménye közül is kiemelkedik a Barátság kőolajvezeték, amelyet 1960-ban kezdtek építeni, s első szakaszát két évvel később már át is adták. A nagyszerű létesítmény második szakaszát 1972-ben kezd ték építeni az elsővel párhuzamosan Az építkezés nemhiába kapta a „Barátság" elnevezést, létrehozásán több mint 15 ezer bolgár, csehszlovák, magyar, NDK-beli, lengyel és szovjet szakember dolgozott. A több mint ötezer kilométer hosszú Barátság kőolajvezeték a világ egyik leghosszabb olajvezetéke. Megépítésének fontosságát, üzemelésének gazdasági jelentőségét ma, az energiaválsággal leginkább jellemezhető gazdasági körülmények között aligha kell hangsúlyozni. Köztudott tény, hogy például Csehszlovákia az elmúlt húsz év alatt több mint 200 millió tonna kőolajat kapott e vezetéken. Az is ismert, hogy a Szovjetunió a baráti országoknak a világpiaci árnál lóval olcsóbban szállítja e fontos, népgazdasági vem pontból meghatározó jelentőségű nyersanyagot, i’l 1979-ben 60 százalékkal volt olcsóbb a szovjet kőolaj országainknak, mint a világ más piacán vásáiolt. Ez az árkülönbözet — olykor nagyobb, máskor kisebb — az 1974—79-es időszakban évente 3 milliárd dolláros devizamegtakarítást jelentett a vásárló KGST-országoknak. A legutóbbi ötéves tervidőszakban a kőolajvezetéken érkező szállítmányok elérték a 376 millió tonnát. Ennek is köszönhető, hogy a szocialista országok a megnehezült világgazdasági feltételek ellenére is sikeresen oldották meg népgazdaságaik energiaellátását. Az eredményekhez mért aktivitással Termelővállalatainkban az egyre igényesebb gazdasági feladatok teljesítése végett elkerülhetetlen a villamosenergia-fogyasztás arányos növelése. Mivel most még az áram legnagyobb részét a szénnel fűtött hőerőművek állítják elő, évről évre növekednek a népgazdasági elvárások a bányászok teljesítményével szemben. Az SZSZK-ban jelenleg a handlovái, a nagykürtöst (Vef Krtis), a novákyi és a Prievidza környéki lelőhe lyeken folyik a szénjövesztés. A prievidzai Szén- és Lignitbányák Konszern helyi, ill. dél-morvaországi bányavállalatainak dolgozói tavaly összesen 7 millió 595 ezer 127 tonna barnaszenet és lignitet fejtettek. Ebből 45 ezer 127 tonnát terven felül, csaknem egymillió tonnát pedig a hétvégeken, illetve túlórákban. Az említett közép-szlovákiai lelőhelyeken az idén már 7 millió 700 ezer tonna szén kibányászását, valamint együttesen 94 ezer 700 méter hosszú, ehhez szükséges vágathajtások elkészítését tervezik. Ilyen teljesítményekre még nem volt példa a szlovák bányászat történetében. A legtöbb tárnában továbbra is kedvezőtlenül alakuló fejtési feltételek miatt a hétvégeken és az ünnepnapokon sem szünetelhet a munka. Ezért a szombatokon és a vasárnapokon bányászok százai ereszkedtek és ereszkednek le a tárnákba a nélkülözhetetlen fűtőanyagért és a következő napokon szénjövesztési ütemtervének megtartásához szükséges gépkarbantartási, illetve egyéb előkészületek elvégzésére. A nagykürtösi Dolina Bányában az idén összesen 980 ezer tonna szenet kell fejteni. Az év első munkanapja óta ehhez mért igyekezettel dolgoznak a bányászok. A 3. hét a nagyvilágban Hétfő A Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtószolgálata nyilatkozatot tett közzé, amely hangsúlyozza: a Közös Piac külügyminisztereinek legutóbbi üléséről kiadott közlemény beavatkozik Lengyelország belügyeibe. A görög kommunisták megelégedéssel fogadták azt a tényt, hogy Görögország nem írta alá ezt a dokumentumot, amelyet a hidegháború légköre hat át. Kedd: A török hatóságok kíméletlenül elnyomják a szakszervezeti vezetőkön kívül azokat a munkásokat is, akik megpróbálnak érvényt szerezni jogaiknak. Mintegy 30 ezer embert tartanak jelenleg fogva Törökországban, akiknek Rí bűnük, hogy sikraszálltak jogaikért, felléptek a hatóságoknak a május 1. megünneplését tiltó döntése ellen. Több bebörtönzöttet halálbüntetés fenyeget. Szerda: Genfben 26 napos szünet után felújították a szovjet— amerikai tárgyalásokat az európai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásáról. A TASZSZ a tárgyalások felújításával kapcsolatban megjegyzi, nem elég, hogy az Egyesült Államok hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról. Fontos, hogy az amerikai fél politikai jóakaratról, realizmusról tegyen tanúbizonyságot, és megállapodásra törekedjen. Csütörtök: A nukleáris háború veszélye elleni felhívást irt alá több mint 200 japán író. Felszólítják a Föld lakóit, hogy tekintet nélkül fajra, vallásra és meggyőződésre egyesüljenek egy frontban, amely a nukleáris fegyverkezési verseny ellen, a nukleáris fegyverek teljes betiltásáért harcolna. Péntek: A libanoni Legfelsőbb Védelmi Tanács legutóbbi ülésének döntése alapján Bejrútot biztonsági övezetekre osztották fel. Minden egyes övezetért személy szerint egy magasrangú katonatiszt felel majd. Ez a libanoni kormány legújabb kísérlete. hogy ellenőrzése alá vonja a főváros biztonsági helyzetét. A főváros nyugalmát kell elősegítenie a libanoni rendőrség és az arabközi biztonsági egységek közötti szorosabb együttműködésnek is. Szombat: A salvadori Frabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Front partizánjai Morazán tartományban elfoglalták a fővárostól 110 kilométerre fekvő Jocoaiitique várost — közölte az FMLN rádióadója és a hirt megerősítették a hivatalos hatóságok is. A Venceremos rádióadó szerint a várost egész napos harc után foglalták el. Morazán tartománynak ez már a negyedik városa, ameiy a partizánok ellenőrzése alá került. Vasárnap: Ronald Reagan elnök a hét végén a vállalkozó körök képviselőihez intézett beszédében kénytelen volt beismerni, hogy az amerikai gazdaság válságba került. Derűlátóan azt ígérte ugyan, hogy a gazdasági visszaesést áthidalják. Megerősítette viszont, hogy kormánya ragaszkodik eddigi gazdaságpolitikájához. melynek legjellemzőbb vonása a monopóliumokat előnyben részesítő adócsökkentés, és a szociális programok megnyirbálása.
