Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-01-26 / 5. szám
MIHÁLY GÉZA MÉRNÖK-KÖZGAZDÁSZ. AZ SZSZK KORMÁNYHIVATALA SZAKTANÁCSADÓJA Internacionalista összefogással A szocialista országok közös nemzetközi szervezete, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1982 januárjában ünnepelte fennállásának 33. évfordulóját. A hat alapító tagország Bulgária. Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország. Románia és a Szovjetunió volt. A KGST kezdettől fogva új típusú, nyílt nemzetközi szervezet, és munkájába'’más országok is bekapcsolódhatnak. Ennek következtében a KGST-együttműködés ma összesen 10 tagországra terjed ki, a tagállamokban élő lakosság meghaladja a 440 millió főt. A szocialista közösség államai sokoldalúan támogatják az új, igazságos és független társadalmi és gazdasági rendért küzdő és a gyarmati elnyomásból felszabadult országokat. A KGST és a fejlődő országok közötti együttműködés évről évre növekszik. Az árucsere terjedelme az 1950 és 1978 közötti időszakban 32-szeresére emelkedett. 1962-ben a KGST 34 fejlődő országnak nyújtott gazdasági és műszaki segítséget. Ma a segélynyújtásban részesülő országok száma eléri a kilencvenet. A fejlődő országok a KGST támogatásával 4700 ipari és egyéb jellegű létesítményt építettek, ill. építenek. A KGST-országok főiskoláin és egyetemein jelenleg 41 ezer diák tanul hozzávetőleg 100 fejlődő országból. A KGST ösztöndíjalapja, melyet az 1974/75-ös iskolai évben hoztak létre, lehetővé teszi, hogy az arra rászoruló főiskolai hallgatók és középiskolások pénzügyi és anyagi támogatásban részesüljenek. A KGST egész tevékenysége a szocialista internacionalizmus, az állami szuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek tiszteletben tartása, az országok belügyeibe való be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság, a kölcsönös előnyök és segélynyújtás elvein alapul. A KGST-tagországok teljesen egyenrangúak és egyenjogúak. A KGST szerveiben minden országnak egy és azonos értékű szavazata van, nem úgy, mint a tőkés gazdasági csoportosulásokban, ahol a szavazat száma és súlya az egyes országok gazdasági erejétől és politikai hatalmától függ. A KGST létrehozása a háború utáni években lehetővé tette a háborús károk gyors felszámolását, az iparosítás és gazdasági fejlődés meggyorsítását. A népi demokratikus országok ilyen irányú tömörülésének és kölcsönös összefogásának köszönhető, hogy nem járt eredménnyel a nyugati tőkés országok hidegháborús politikája és gazdasági blokádja. A KGST minden „ellengőz" dacára is tovább haladt a fejlődés útján. Életképessége és fölénye évről évre szembetűnőbbé vált. A KGST ma a világ legnagyobb gazdasági szervezete. A tagállamokat közös célok és érdekek vezérlik. Ezek közé tartozik a gazdasági tevékenység olyan irányú és ütemű fejlesztése, amely lehetővé teszi a lakosság életszínvonalának emelését, anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését. A szocialista gazdaság előtt kezdettől fogva alapvető stratégiai feladatként áll — ésszerű munkamegosztás és gazdasági összefogás útján — biztosítani a tagállamok gyors ütemű és hatékony fejlődését. A tudományos-műszaki forradalom korszakában ugyanis egyetlen ország sem fejlődhet egymagában. Minden állam igyekszik azokat a gazdasági ágakat fejleszteni, s a temérdek árufajta közül azokat termelni, amelyekhez a legjobb adottsággal rendelkezik. E termékeket más országokba exportálja, viszont azoktól szerzi be a szükséges gépeket, nyersanyagokat, fogyasztási cikkeket stb. A szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi a termelés szakosítását, a kölcsönös és sokoldalú együttműködést éspedig úgy, hogy kulön külön minden ország és az egész KGST számára előnyös legyen. A 33 éves időszak mérlegelése kapcsán megállapíthatjuk — akár az egyes KGST-országokat, akár a KGST egészét nézzük —, hogy gazdasági fejlődésük sosem volt teljesen egyenletes, ellentmondásoktól, problémáktól mentes. Természeti katasztrófák (árvizek, földrengések) ismételten sújtották a KGST-országokat. Ugyanez mondható el bizonyos politikai zavarokról, mint például a legutóbbi lengyelországi eseményekről. Ezek a csapások és nehézségek az érintett országok gazdasági potenciálját csak viszonylag rövid, átmeneti időre vetették vissza. Ezeket kölcsönös összefogással és egymás megsegítésével a tagországok mindig megoldották. Ennek köszönhető, hogy a fejlődés útja az elmúlt időszakban mindig felfelé ívelt, a nép jólétének, anyagi és kulturális színvonalának emelésével járt. A komplex program — melyet 1971 -ben, a KGST XXV. ülésszakán Bukarestben fogadtak el — a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés folytatását jelenti, minőségileg új és sokkal igényesebb szinten. A komplex program lehetővé tette, hogy a KGST-államok szorosabbra fűzzék együttműködésüket, kedvezőbbek legyenek a feltételek az országok erőforrásainak kihasználására, közös, nagy beruházások megvalósítására, közös vállalatok létrehozására, a kiemelt célprogramok bevezetésére. Az 1971 — 1981 közötti időszakban a KGST-tagállamok nemzeti jövedelme 66 százalékkal, ipari termelése 84 százalékkal emelkedett. A KGST mezőgazdasági termelése 25 százalékkal növekedett. A kölcsönös árucsereforgalom elérte a 121 milliárd rubelt (ez az 1970-es szint 3,3 szorosa). A KGST-országok népgazdaságára jellemző, hogy a hetvenes években felgyorsult a tudományos-műszaki haladás, valamint a tudományos és kutatási eredmények gyors ütemű felhasználása. Ma a KGST-tagországok jelentős műszaki-tudományos potenciállal rendelkeznek. Bulgária nemzeti jövedelmének 2,16, Magyarország 3, az NDK 1, Lengyelország 2,5, Románia 1,26, a Szovjetunió 4,7 és Csehszlovákia 3,9 százalékát fordítja a műszaki fejlesztés és tudomány költségeinek fedezésére. A mezőgazdaságban tovább csökkent a foglalkoztatottság. A mezőgazdasági termelés növekedését a munkatermelékenység emelésével és az ipari eljárások alkalmazásával sikerült elérni. Az egyes tagországokban a mezőgazdasági dolgozók részaránya a gazdaságilag aktív lakosság 33 (Romániában) és 10,4 százaléka között mozog. Hazánkban is lényegesen csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma, s országosan 13.2 százalékot tesz ki. (Szlovákiában és főként Dél-Szlovákiában ez a mutató lényegesen magasabb.) Gazdasági számítások és előrejelzések szerint 1990-ben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak részaránya a KGST-tagországokban a dolgozó lakosság 4—8 százaléka lesz. Az elmúlt tíz év leforgása alatt óriási eredmények születtek a mezőgazdaság gépesítésében. Például csak az 1980-as esztendőben a KGST mezőgazdasága 460 ezer traktort, 123 ezer kombájnt kapott. A KGST-országok nagy figyelmet szentelnek a nő-kérdés megoldásának. Az utóbbi évtizedben minden országban gyorsan emelkedett a foglalkoztatott nők száma és részaránya. Az európai KGST-államokban: Bulgáriában, az NDK-ban, a Szovjetunióban és Csehszlovákiában az aktív népesség felét a nők teszik ki. Magyarországon és Lengyelországban a foglalkoztatott nők részaránya fokozatosan közeledik az 50 százalékhoz. A KGST-együttműködés hatással van a termelés és a termelési egységek térbeni elhelyezésére is. Például olyan közös nagy beruházások, mint a „Barátság" kőolajvezeték, az orenburgi „Szövetség" gázkomplexum, a „Béke" egyesített energiarendszer, a Vinnyica-Albertirsa közötti 750 kW-os villamos távvezeték stb. fontos tényezői a főként energiaigényes termelés területi fejlődésének. A bonyolult és ellentmondásos világgazdasági helyzetre való tekintettel még jó darabig számolnunk kell azzal, hogy a nemzetközi kereskedelem tartósan magasra értékeli a kőolajat, a földgázt, a nyersanyagokat, amelyeknek szűkében vagyunk. Annak ellenére, hogy a KGST-országok közül csak a Szovjetunió és Lengyelország rendelkezik elegendő, sőt importálható fűtőanyag- és energiakészlettel, a KGST energiaszükséglete az 1981—85-ös esztendőkre a szükségleteknek megfelelően van biztosítva. A Szovjetunió szerepe az energia: és fűtőanyag-szükséglet biztosításában pótolhatatlan. Ám az energiahordozók bányászásának költségei az utóbbi öt évben a másfélszeresére emelkedtek, ezért a termelés növelésén kívül lényegesebben takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodásra van szükség. Az európai KGST államok — a Szovjetuniót is beleszámítva — 1985-ben 1 lakosra számítva 7 kg fajlagos fűtőanyag mennyiséggel rendelkeznek majd. Ez a világátlag háromszorosát jelenti. A világgazdasági nehézségek elleni közös és hatékonyabb védekezésen kívül a KGST-államokban évről évre észrevehetőbben jelentkeznek a termelés szakosításából és a termelési kooperációkból származó előnyök. A KGST piaca, a terjedelmes megrendelések kedvező feltételeket teremtenek a szakosított és ennek következtében olcsóbb sorozatgyártásnak. Kézzelfogható ez a gépipar némely ágazatainál az egyes európai tagállamokban. A magyarországi Ikarus autóbuszgyár 1978-ban 13 100 autóbusz közül 10 300-at a KGST-országokban értékesített. A legnagyobb nyugati autóbuszgyártó társaság a „Mercedes" ugyanebben az évben csak hatezer autóbusz termelését merte vállalni. . E gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésnek a háború után döntő jelentősége volt népgazdaságunk ütemes fejlődésében. A KGST országunk számára megbízható „hátteret" biztosított és biztosít. Külkereskedelmünk 1950 óta a KGST keretében több mint 15-szörösére emelkedett. Országunk sok nyers- és alapanyag importjára szorul, viszont hagyományosan nagyfokú ipari fejlettsége miatt sok exportálható árut termel. A KGST-országokba főként forgácsoló gépeket, élelmiszeripari gyáregységeket. TATRA teherautókat, hűtőkocsikat, hengerműberendezéseket, kokszot, önműködő telefonközpontokat, tűzhelyeket, világítótesteket stb. szállítunk. Országunk legfontosabb partnere a Szovjetunió. Az 1981 -85-ös évekre elfogadott kölcsönös együttműködési egyezmény alapján 18 ágazati program közös megvalósításán, 34 termelési kooperáció létrehozásán. 200 gépipari termék korszerűsítésén fognak szorgoskodni országaink szakemberei. A kölcsönös árucsereforgalom 1976—80-as években 29,5 mid rubel volt, s ez az 1981 -85-ös tervidőszakban 41 mid. rubelre fog emelkedni. 1981-ben megkezdődött országaink közös beruházása — a Nagykapos (Veiké Kapusany) — Ungvár közötti új vasútvonal és határátkelőhely építése. Tovább bővül a szakosodás a vegyiparban és a könnyűiparban. A közös kutatási feladatok száma több százra rúg. A KGST eddigi eredményeinek felmérésével egyidöben szakembereink gondosan foglalkoznak a szocialista integráció közelebbi és távolabbi jövőjének ügyével is. Az eltelt 33 esztendő tapasztalatai alapján azzal a biztos tudattal munkálkodnak, hogy minden erőfeszítés és anyagi befektetés, amellyel országunk a KGST-országok közötti nemzetközi munkamegosztás fejlődését segíti, bőven megtérül. A KGST bebizonyította életerejét. Gazdasági, műszaki és tudományos haladásával gyökeresen megváltoztatta és meggyorsította a tagországok sokrétű fejlődését. Ezért tekinthetünk méltán e szocialista gazdasági szervezetre őszinte hittel és teljes bizalommal. ínö 3)
