Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-08-31 / 36. szám

másodperccel tovább tartott. — Ennyire pontos, precíz ember volt. Egyébként a szólóénekest, Rössler Endrét akartam a főpróbán kicsit kímélni az esti előadás miatt, ezért korábban beintettem a zene­kart. Ebből adódott a néhány másodper­ces eltérés. Számomra ez kedves epizód maradt. Kodály roppant alapos volt. igazi tu­dós, nem csak a zenében. Általános mű­veltségű, nagy nyelvtudású. A zeneműve­ket egyformán jól ismerte, a régieket, pl. Palestrinát épp úgy, mint a moderneket, Debussyt, Sztravinszkijt és mások szerze­ményeit. A tehetséges, kezdő fiatalokat segítette. Óriási tettet vitt véghez Magyarországon a zenei nevelésben. A szolmizálás tanításával ma már az isko­lásgyerekek tömegei tudnak kottából énekelni. Az Éneklő Ifjúság mozgalom elindítása is nagyszerű dolog volt. Nép­­dalgyűjteményei fantasztikusak, minde­gyik dalról tudta, hol gyűjtötte, kitől hallotta. Könyvei kitűnőek. Amellett sze­retett tornázni, úszni. Sokat turisztikáz­­tak. A hóban futva edzelte magát. Egy­szerűen öltözködött. Otthon abban a da­ráéban. gatyában járt, amit falun szerzett be. Nem szerette a formaságokat. A be­mutató előadásokon a sötét ruhás, frak­­kos közönség között ő a megszokott vilá­gosszürke öltönyében jelent meg, kihaj­tott fehér inggel. Emma asszonnyal töké­letesen megértették egymást. Nagyszerű házasság volt. Felesége is sokoldalúan müveit nő volt, amellett kitűnő gazdasz­­szony. Kodály kedvelte a magyaros étele­ket. Többször jártam náluk. Egyszer abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy mikor Toscanini Budapesten járt. meghí­vást kaptam Kodályéktól arra a fogadás­ra. melyet a tiszteletére adtak. Mint ember. Kodály mélységesen ko­moly. tiszta erkölcsű volt. Zárkózott, szűkszavú, de azért volt humora. Aki közelebb került hozzá, tapasztalhatta jó­ságát. Neki köszönhetem jártasságomat a zenemüvek elemzésében. 1962-ben, 80. születésnapjára Szimfó­niáját készültünk előadni a Szlovák Fil­harmóniával. Őt is meghívtuk ide. Bratis­­lavába. Leveleket váltottunk és ő öröm­mel készült jönni, de azután az otthoni ünnepi megemlékezésekre hivatkozva, azt írta: lássam be, most otthon a helye, így, sajnos, nem jött el. Rajter Lajos gazdag repertoáijában nagyon sok mű szerepel. A klasszikusok mellett műsorába iktatta a mai szerzők modern kompozícióit is. Ahogyan annak idején Budapesten bemutatta az új ma­gyar tehetségek szerzeményeit, úgy 1946-tól Bratislavában a szlovák zene­szerzők: Suchort, Cikker, Moyzes, Feren­­cy, Kardoä és mások szerzeményeit is sikerre vitte. A napokban Karlovy Vary­­ban egy Haydn-hangversenyt vezényel és szeptember 10-én Bratislavában a Ko­­dály-évforduló tiszteletére két müvét: a Galántai táncok-at és a Fölszállott a pává-t dirigálja, a nagy Mester halhatat­lan müveit tovább éltetve. BERTHÁNÉ S. ILONA Nyári fejtörőnk A XIX. század — a polgárság kora — a történelem leghosz­­szabb százada: 1789-ben kezdődött, és 1914-ben ért véget. Egyben a kultúrtörténet leggazdagabb és legváltozatosabb szá­zada is. Klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, expresszionizmus — ezek a főbb állomásai a 125 éven végigszá­­guldó gyorsvonatnak. A korszak zenéje Haydnnal, Mozarttal kezdődik, Beethovennel, Schuberttel folytatódik, Chopin, Wag­ner, Liszt után nemcsak Debussy, hanem Bartók is megszólal e korban. A festészet óriása Goya, a forradalmár, túlélte a romanti­kus Delacroix-t, Millet és Courbe-t, akik az impresszionistákkal ölelkeztek, s mire a korszak véget ért, Picassóék a sarkaiból is kiforgatták a művészi ízlést. Az irodalom is hatalmas utat járt be: Goethétől az orosz realistákon át Apollineire-ig, a mi költésze­tünkben : Csokonaitól Aranyon és Petőfin át Ady Endréig. A francia forradalom kedvezett az egzakt tudomány fejlődésé­nek. A csillagászat, a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, a geológia, a paleontológia, a kristálytan nagy korszaka ez, a pszichológia vagy az archeológia most kezd tudománnyá válni, sőt az orvostan egyik nagy felfedezése, a himlőoltás is erre a korszakra esik. Az „energia századában" legtöbbet talán mégis a fizikusok hallatnak magukról. Párhuzamosan futott a hő, a fény, a hang fizikájának kutatása. A század közepén egymástól függetlenül több tudós jutott el az energia megmaradása nagy fontosságú elvének felismeréséhez. A vegytanban először sikerült előállítani szerves vegyületet. A vegyi elemeknek majdnem felét a múlt században fedezték fel. Valójában Mengyelejev periódusos rendszere van használatban ma is, megfelelő kiegészítéssel. Mengyelejev atomsúlyuk alapján sorolta be az elemeket, és ezzel mintegy kaput nyitott az atomszerkezet kutatása, a XX. század — az atomkorszak — legfőbb kutatási területe felé. TALÁLKOZÁS — TUDÓSOKKAL I. Egy amerikai újságírónő meg­kérdezte Albert Einsteint: — Mi a különbség az idő és az örökkévalóság között? — Drága gyermekem — felelte nyájasan Einstein —, ha volna időm, hogy megmagyarázzam, mi a különbség, egy örökkéva­lóság telne el. mire megérte­né.. . Pasteur, a neves tudós labora­tóriumi kísérletei során megta­lálta a himlő baktériumát. Egy napon váratlanul beállított hoz­zá valaki, és átadta a tudósnak egy sértett úr párbajkihívását. Pasteur kijelentette: — Mivel én vagyok a kihívott fél. jogomban áll megválasztani a fegyvernemet! íme itt van két lombik: az egyikben himlőbak­tériumok vannak, a másikban tiszut víz. Ha az az ember, aki önt ideküldte, hajlandó kiinni az egyik, általa kiválasztott lombik tartalmát, én kiiszom a másikat. A párbaj elmaradt. 3. Amikor Marie és Pierre Curie Londonban tartózkodott, ban­kettet rendeztek tiszteletükre. Marie Curie nagy érdeklődéssel szemlélte az előkelő hölgyven­dégek mesés ékszereit. Felesége tudta nélkül Pierre is ezzel fog­lalkozott Hazatérőben Marie megkérdezte leijétől: —• Mivel magyarázod a ban­ketten tanúsított, enyhén szólva furcsa viselkedésedet? — Nem tudtam, mit csináljak — felelte Pierre —. ezért kigon­doltam valami szórakoztatót. Sorban kiszámítottam, hány la­boratóriumot lehetne építeni azoknak a drágaköveknek az árából, amelyek a társaság hölgytagjainak nyakát díszítet­ték. X Atómium — az 1958-as brüsszeli világkiállítás egyik attrakciója KÉRDÉSÜNK: Frédéric Joliot Curie-t — a nagyhírű tudósházaspár Marie és Pierre Curie vejét — nemcsak Nobel-díjas atomfizikusként tartja számon az emberiség, hanem mint kiemelkedő békeharcost is. 1950-ben ő fogalmazza és ítja alá elsőként a stockholmi békefelhí­vást. Még ebben az évben elnökévé választja egy éppen megalaku­ló világszervezet. Melyik? a) Béke-világtanács b) Antifasiszták világszervezete c) Egészségügyi világszervezet A helyes választ postai levelezőlapon, a megjelenéstől számított hal napon belül küldjék be szerkesztőségünk címére: a Nő szerkesztősége, 812 03 Bratislava, Martanoviíova 20. A levelező­lapra ragasszák rá a 10. szelvényt. Hatodik kérdéscsoportunk helyes megfejtése: Gondolatok a könyvtárban. Nyertesek: Kovács Éva. Somotor (Szomotor), Szabó Gizella. Dolny Bár (Albár), Olhó Lászlóné. Rim. Seé. (Rimaszícs). Az atomkorszak kezdeté­nek mementója: a hirosi­­mai Béke park emlékmű­ve, amelyet az elpusztult gyermekek emlékének ál­lítottak. (n?3 5)

Next

/
Oldalképek
Tartalom