Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-01-01 / 1. szám

— Oktalanság lenne túlságosan opti­mistának lenni. Hiszen sohasem volt a nukleáris háború fenyegetése olyan köze­li. kézzelfogható, mint napjainkban. Igaz. a békemozgalom is erősebb, hatalma­sabb. mint volt eddig bármikor. És az idő sürget: a Reagan-kormányzat nyíltan és nyersen erőfölényre törekszik. Szinte na­ponta új tömegpusztító fegyverek jelen­nek meg, s még rosszabbakra számítha­tunk, mert a hadiipari kutatások teljes gőzzel folynak. Minden jel arra mutat, a háborút meggátolni csak nagy küzdel­mek. s talán áldozatok árán lehet. Ebbe a küzdelembe most erőteljesen bekapcso­lódtak a nyugat-európai államok, ame­lyeket a NATO rakétatelepítésre szemelt ki. S mert a NATO nyomása jelenleg éppen ezekre az országokra nehezedik a legjobban, természetes, hogy a háborúel­lenesség hulláma ezekben az országok­ban magasra csap. S ez a fontos, mert Belgiumnak. Hollandiának, az NSZK- nak már a közeljövőben döntő szava lehet a katonapolitikai fejleményekben. — Milyen célt követ ma közvetlenül a békemozgalom? Szélesen ívelő gesztussal ad nagyobb nyomatékot a szavaknak. — A békemozgalom jelenlegi iránya: összesíteni világszerte a béke erőit, s egy átfogó háborúellenes koalíciót létrehozni, kialakítani. Különösen fontos a béke­mozgalom győzelme szempontjából a ■ szakszervezetekkel, a munkásosztállyal való'lehető legszorosabb együttműködés. A megtervezett rakétákat gyártani kell, szállítani, szerelni és így tovább, Ezt a munkások végzik, állásfoglalásuk és ma­gatartásuk háború és béke ügyében tehát döntő. A militarista körök azzal érvelnek, hogy a hadiipar munkát ad, a leszerelés a munkanélküliségi ráta növekedését hoz­ná magával. Ez nem igaz. Angol, francia és amerikai szakszervezetek aprólékos felmérést végeztek, s megállapították, hogy a leszerelés nemcsak a munkahelye­ket nem szüntetné meg, hanem még a tőkés monopóliumok nyereségét sem csökkentené. Nagyon határozottan, mintegy aláhúz­va, hogy létkérdésről van szó. megismét­li: — Igen. új, minden eddiginél nagyobb méretű békeoffenzíva kezdődött, és moz­gató ereje, szíve: Európa . . . Amikor e sorokat írom. az elmúlt év záróakkordjaként Genfben megkezdőd­tek az új szovjet—amerikai tárgyalások. Jogos aggodalmakkal és jogos remények­kel várjuk, figyeljük milyen eredményt hoznak a megbeszélések. A tárgyalások kezdetét a svájci polgárok, szokásuktól eltérően, fáklyás, lampionos béketünte­téssel üdvözölték, transzparensekkel: Azt akarjuk, szüntessétek meg a fegyverke­zést! Úgy igaz, ahogy Romes Csandra mondta: sohasem volt olyan erős a béke­mozgalom. mint ma. És soha szüksége­sebb. fontosabb . . . Mit kívánhatnék mást... Személyes találkozásainkkor vallatóra fogjuk egymást: Te hogy csinálod? Mivel lepitek meg olvasóitokat legközelebb? Mennyivel emelkedett lapotok példányszáma, gyarapo­dott olvasóitok amúgy is népes tábora? Örülünk egymás eredményeinek. Jó szívvel adunk és szívesen fogadunk el tanácsok Hiszen a nőlapok küldetéséből eredően törekvéseink azonosak: szüntelenül egyengetni az utat. amely a dolgozó nőket, a családokat a szocialista életmódot jelentő tartalmas élethez vezeti. Dolgunk eddig sem volt kevés, most sem az. Nehéz, igényes évek állnak előttünk. Ezért is indokolt a kérdés, amellyel a szocialista országok nőlapjainak főszerkesztőihez fordultunk: Mit vár az 1982-es esztendőtől? Kérdésünkre ezúttal Németi Irén. a magyarországi Nők Lapja és Dr. Marlis Allendorí az NDK-beli Für Dich főszerkesztője válaszol. OK LAPJAI»reRMCH — Az 1982-es esztendő, remélem, semmilyen jeles ese­ménnyel nem kecsegtet. Annak örülnék a legjobban, ha nem történne semmi rendkívüli, szeretném ha világszenzá­ciók helyett, békés, dolgos hétköznapok köszöntenének mindannyiunkra. Az embereknek elegük van a hideghábo­rús fenyegetésekből. Pontosan érzékelik, látják, hallják, hogy az óceánon túlról zord időket jósolgatnak. A háborús hisztéria keltői, szítói még több gyilkoló szerszámot szeret­nének az emberiségre kényszeríteni. Ha hagynánk. Tehát, gondolom, nem vagyok egyedül a NŐ olvasói közül, akinek elsőrendű terve a jövő esztendőben is a béke épületén munkálkodni, képességeim és a lehetőségek sze­rint. Az én „munkapadom” a szerkesztés és az újságírás. A Nők Lapja több mint egymillió példányban jut el az olvasóhoz és legfőbb célom, hogy ez a példányszám ne csökkenjen, ellenkezőleg: tovább emelkedjék. Munkatársa­immal együtt a jövőben is szeretnénk méltók lenni olvasó­ink bizalmára. Ezért dolgozni, küzdeni az én legfőbb „egyéni” munkaprogramom. Természetesen, sok kívánságom is van. Ebből csak egyet­len igazán fontos: szeretnék egészséges maradni. Kincset, vagyont nem gyűjtök és adósságom sincs. Számomra leg­főbb érték családom, munkatársaim, olvasóim szeretete; a jövő esztendőben is ezt a kincset szeretném megőrizni és a lehető legnagyobb mértékben gyarapítani. Megragadom az alkalmat, hogy minden jót kívánjak a Nő minden olvasójának és munkatársának. Elsősorban es mindenek elolt azt kívánom önmagámnak, amit mindenkinek a világon — hogy az új év békés esztendő legyen, hogy a háborús veszély elhárítása elleni küzdelmünket siker koronázza. Hazánkban az 1982-es esztendő valóban eseménydús lesz. Olyan jelentős összejövetelekre kerül sor, mit a Demokratikus Nőszövetség kongresszusa, a szakszervezetek kongresszusa és egy országos mezőgazdasági kongresszus. Mindhárom tanácskozás fontos számunkra. Sikeres lefolyá­sának feltétele a jó, alkotó légkör, amelynek megteremtésé­ben — már az előkészületek során is — mi is részt szeretnénk venni. Nőlapot szerkesztünk. Nem kell külön hangsúlyoznom, mennyi odafigyeléssel, körültekintéssel igyekszünk a jövő­ben is összeállítani egy-egy példányszám anyagát, hogy minden héten — az 1982-es esztendőben ötvenkétszer — olyan előremutató, tájékoztató és szórakoztató lapot nyújt­sunk át. amelyet minden Für Dich olvasó szívesen fogad. És mivel rendkívüli fontosságot tulajdonítunk a jó baráti kapcsolatoknak, mit kívánhatnánk mást. minthogy testvér­lapjaink szerkesztőségeinek — többek között a Nő szerkesz­tőségének — tevékenységükből sok öröme teljen olvasó­­nak-szerkesztőnek. A NO valamennyi olvasójának és családjaiknak sikerek­ben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánok! //1 i líCtdí: A ti nő 9 LÁNG ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom