Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-22 / 26. szám

Az emberiség igazságos megoldást vár KIVONAT A CSEHSZLOVÁK-SZOVJET KÖZÖS KÖZLEMÉNYBŐL Az emberiség számára ma rendkívül sürgető, létfontosságú feladat a békéért és a nukleáris világháború veszélyének elhárításáért vívott küzdelem. Elsősorban a Szovjetunió és a szocialista közösség államainak történelmi érdeme, hogy Európa népei már a negyedik évtizede békében élnek. A csehszlovák nép teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békeszeretö, humánus külpolitikáját, amely az ő létérdekeit is kifejezi. Teljes mértékben támogatjuk az SZKP XXVI. kongresszusán meghirdetett békeprogramot és a további konstruktív reális javaslatokat, amelyeket Leonyid lljics Brezsnyev elvtárs terjesztett elő beszédeiben. Ezek további igazolását jelentik a Szovjetunió arra irányuló fáradhatatlan béke-erőfeszítéseinek, hogy tovább erősítse a világ népeinek reményét, miszerint elhárítható a háború veszélye, és erősítse eltökélt szándékukat, hogy tovább fokozzák a harcot a világbékéért. (Gustáv Husák elvtárs beszédéből) Csehszlovákia és a Szovjetunió továbbra is hozzájárul a szocialista közösség — a béke megőrzésének alapvető tényezője egységének megszilárdításához, a Varsói Szerző­dés tagállamai katonapolitikai védelmi szövetsége megerő­sítéséhez, amely megbízhatóan védelmezi a testvérorszá­gok népeinek szocialista vívmányait és alkotó munkáját, az európai és nemzetközi biztonság kérdéseiben egyeztetett külpolitikai irányvonaluk megvalósítását. Határozottan elítélik az imperialista körök ellenséges akcióit, a Lengyel Népköztársaság és más szocialista or­szágok belügyeibe való beavatkozásra tett próbálkozásait és diszkriminációs intézkedéseit. Csehszlovákia és a Szov­jetunió sokoldalú támogatást nyújt a szocialista Lengyelor­szágnak, barátjának és szövetsegésének felmerülő nehéz­ségei megoldásához. Mindkét félnek az a véleménye, hogy a NATO s mindenek­előtt az Amerikai Egyesült Államok militarista politikájá­nak aktivizálódása s az általuk kezdeményezett rendkívül veszélyes lázas fegyverkezési forduló, melynek célja a fennálló stratégiai egyensúly megbontása a saját javukra, szükségessé teszi valamennyi békeszerető erő, állam és nép határozott harcának megerősítését a nukleáris háború növekvő veszélye ellen. Csehszlovákiának és a Szovjetuni­ónak meggyőződése, hogy jelenleg nincs fontosabb és aktuálisabb külpolitikai feladat. Ezzel összefüggésben a csehszlovák fél nagyra értékelte az SZKP-nak, a szovjet államnak és Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének új békekezdeményezéseit, amelyek a nukleáris háború veszélyének elhárítására, az enyhülési politika folytatására, a béke megszilárdítására és a nemze­tek biztonságos jövője garantálására irányulnak. A CSSZSZK hozzájárul ezek megvalósításához. A szovjet fél hangsúlyozta, hogy a CSKP-nak, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságnak és Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a CSZSZK elnökének hozzájárulása pozitív jelentőségű a testvérországoknak a béke megszilár­dítása érdekében kifejtett közös erőfeszítéseihez. A CSSZSZK és a Szovjetunió a többi szocialista ország­gal és a világ országainak túlnyomó többségével együtt határozottan fellép minden olyan próbálkozás ellen, mely­nek célja a konfrontáció kikényszerítése, a normális állam­közi kapcsolatok megbontása, a szabadságukat és függet­lenségüket védelmező nemzetek szuverén jogainak eltiprá­­sa. Különösen veszélyesnek tartják az Amerikai Egyesült Államok koncepcióját a nukleáris háború „elfogadhatósá­gáról". a nukleáris fegyverek elsőként való alkalmazásának „jogosságáról". Mindkét fél meggyőződése, hogy ilyen feltételek között a nukleáris háború veszélyének elhárítása szempontjából döntő jelentőségű lenne, ha valamennyi nukleáris hatalom kötelezné magát, hogy nem alkalmaz elsőként atomfegyve­reket. Ezt a nukleáris hatalmak közvetlen kötelességének, az emberiséggel szembeni felelősségének tartják. Csehszlovákia és a Szovjetunió ismételten hangsúlyozta a lázas fegyverkezés, mindenekelőtt a nukleáris fegyverke­zés beszüntetése terén a reális haladás elérésének sürgető szükségességét. Mindkét fél határozottan állást foglalt a stratégiai fegyverek korlátozásáról folytatott szovjet—ame­rikai tárgyalások felújítása mellett, a nukleáris fegyverkísér­letek teljes és általános betiltásáról folytatott tárgyalások felújítása és sikeres befejezése, a vegyi fegyverek betiltásá­ról a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok biztonsága fokozottabb garantálásáról, a lázas fegyverke­zés beszüntetésének más kérdéseiről és a leszerelésről folytatott tárgyalások mellett. Úgyszintén állást foglalt mindennemű fegyvernek a világűrben történő elhelyezése betiltásáról folytatandó tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett. Csehszlovákia és a Szovjetunió nagy jelentőséget tulaj­donit az ENSZ-közgyűlés elkövetkező 2. rendkívüli leszere­lési ülésszakának. Elkerülhetetlennek tartják, hogy e jelen­tős fórum döntései ösztönzően hassanak a fegyverzetkorlá­tozás és leszerelés különböző aspektusairól folytatott tár­gyalások felújítására és előmozdítására. A tárgyalások során nagy figyelmet szenteltek az Európá­ban kialakuló helyzetnek. Hangsúlyozottan figyelmeztettek arra a veszélyre, amelyet valamennyi európai nemzet szá­mára az egyes nyugat-európai NATO-országokban való új amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták elhelye­zésének terve jelent. Ezzzel összefüggésben a felek kijelen­tették, hogy az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról Genfben folytatott szovjet—amerikai tárgyalásokon a hala­dás és a konkrét eredmények elérésének határozott hívei. A csehszlovák fél teljes mértékben támogatja a Szovjetunió konstruktív álláspontját ezeken a tárgyalásokon, és üdvözli azokat a lépéseket, amelyeket a Szovjetunió egyoldalúan valósít meg a jószándék szellemében, s melyek célja az európai kontinensen a nukleáris fegyverek jelentős csök­kentéséről szóló elfogadható megállapodás elérésének megkönnyítése. Ezzel egyidőben megállapították, hogy az USA jelenlegi álláspontja a tárgyalásokon erről a kérdésről a másik fél egyoldalú leszerelésére irányul, s még, világosabban lelep­lezi a NATO ún. „kettős döntésének" valódi célját — hogy nem az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapuló igazságos megoldás elérése érdekében folytassa a tárgya­lásokat, hanem azzal a céllal, hogy igazolják és leplezzék az előkészületeket az új amerikai közepes hatótávolságú nuk­leáris eszközök Nyugat-Európában való elhelyezésére. A felek kifejezték reményüket, hogy az USA és NATO-beli szövetségesei felülvizsgálják álláspontjukat, és olyan lépé­seket tesznek, amelyek elősegíthetik, hogy az európai kontinens megszabaduljon a nukleáris háború fenyegeté­sétől. Csehszlovákia és a Szovjetunió mint a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folytatott bécsi tárgyalások közvetlen résztvevői azt a nézetet vallják, hogy a tárgyalásokon részt vevő szocialista országok nevé­ben a Lengyelország által előterjesztett megállapodási javaslat a csökkentés első szakaszáról jó alapot teremt ebben a kérdésben a gyakorlati megállapodás kidolgozásá­hoz. A többi szocialista országgal együtt a tárgyalások nyugati résztvevőinek válaszát várják. Az európai helyzet kérdéseiről folytatott véleménycsere során úgyszintén hangsúlyozták, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió számára nem lehetnek közömbösek a NATO olyan akciói, mint Európában a fegyveres erők és fegyver­zetek növelésének és korszerűsítésének hosszútávú prog­ramja, az USA és az NSZK közti kiegészitö katonai megál­lapodások aláírása, amelyek bővítik militarista tevékenysé­gük kereteit, és Spanyolország csatlakozása az Északatlanti Szövetséghez. Megállapították, hogy a NATO-országok bizonyos körei a konfrontációt igyekeznek kiterjeszteni a kereskedelmi, pénzügyi, tudományos-műszaki, kulturális és más területekre, és ez negatívan befolyásolja az európai helyzetet. A CSSZSZK és a Szovjetunió ismételten megerő­sítette, hogy Európa jövőjének nem szabad az egyes országoknak másokkal szembeni gyűlölködő és konfrontá­­ciós politikáján alapulnia, hanem a helsinki Záróokmány valamennyi elvének és megállapításának következetes tele jesítésén: ezt a dokumentumot az európai népek joggal tekintik a kontinens békéje chartájának, valamennyi állam — az összeurópai konferencia résztvevői közti enyhülés megszilárdítása és elmélyítése hosszú távú és konkrét programjának. Csehszlovákia és a Szovjetunió következetesen kiáll az európai biztonsági és együttműködési konferencián meg­kezdett folyamat folytatása mellett. Az a véleményük, hogy a madridi találkozót, amely az idén ősszel felújítja munká­ját, pozitív eredményekkel kell befejezni, melyek lényege egy európai konferencia összehívása lenne a bizalom megerősítésére teendő intézkedésekről, a biztonságról és a leszerelésről. Saját részükről ennek érdekében megtesznek minden szükségeset. Csehszlovákia és a Szovjetunió ismételten kifejezte test­véri szolidaritását a szocialista Kubával, amellyel szemben nem szűnik a fenyegetések kampánya az amerikai imperi­alizmus részéről. A felek elítélik, hogy az USA fenyegeti Nicaraguát, elítélik az amerikai beavatkozást Salvadorban, és állást foglalnak Közép-Ameríkában és a karibi térségben a feszültség enyhülése mellett a nemzeteknek saját sorsuk­ról való önálló döntési joguk feltétlen tiszteletben tartása alapján. A CSSZSZK és a Szovjetunió kijelenti, hogy teljes mér­tékben a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kambodzsai Népköztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ság oldalán állnak, amelyek szuverenitásukat és független­ségüket védelmezik, állást foglalnak a délkelet-ázsiai hely­zet normalizálása és a térségnek a béke és stabilitás övezetévé váló megváltoztatása mellett. Mindkét fél elítélte Nagy-Britannia katonai akcióit Argen­tína ellen, amelyek veszélyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot. Megállapították, hogy a közel-keleti helyzet nemcsak, hogy továbbra is labilis és feszült marad, de a konfliktus újabb kiéleződésével fenyeget. Hangsúlyozzák, hogy a közel-keleti helyzet átfogó és igaz­ságos rendezésének garantálnia kell az arab országok számára az 1967-ben Izrael áltál elfoglalt valamennyi területük visszaadását és Palesztina arab népe számára az önrendelkezésre és a saját állam létrehozására való elvitat­hatatlan jog érvényesítését, valamint a térség valamennyi állama, így Izrael számára is a békés és biztonságos létet. A közel-keleti helyzetről való nemzetközi konferencia ösz­­szehívása az egyetlen olyan út, amely az ilyen békéhez vezet. (nő 3)

Next

/
Oldalképek
Tartalom