Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-06-08 / 24. szám
I Gyors léptekkel sietett a rég várt. régen elképzelt cél felé. Életének ez volt az első igazán „komoly” napja — ezen a napon lépett munkába. Még egypár lépés, s máris helyben volt. Megnézte az óráját. Semmiképpen sem akart mindjárt az első nap elkésni. Nemrég még a kopott, összefarigcsált iskolapadban ült. Most pedig itt állt. a friss érettségi bizonyítvánnyal. Merthogy nem jutott tovább, úgy döntött, hogy munkába lép. Nem sokáig habozott, elfogadta a felkínált elárusitónöi állást. Tudta, most kezdődik számára az élet, az a bizonyos, csupa nagybetűs. Örült, hogy most már ő is bizonyíthat. Éjszaka le sem hunyta a szeméi, gondolkozott, tervezgetett. És most ott állt dobogó szívvel az ajtó előtt, s mintha reszketett volna a keze, amikor bekopogott. Lépteket hallott, majd szélesre tárult az ajtó. s egy aránylag fiatalnak tűnő férfi, az üzletvezető fogadta mosolyogva. — Jöjjön, bemutatom a munkatársnőknek, megmutatom, hol az öltöző — vezette a kellemes bariton a hosszú idegen folyosón, ajtók sorfala között. Megmutatta, hol vannak a raktárak, megírtagyarázgatta, milyen lesz a munkája. Ő pedig szinte magába itta minden szavát, mindent meg akart jegyezni, mindent tudni akart. A hosszú folyosó végén volt az öltöző, ajtaján felirattal „Dohányozni tilos." No, legalább nem téved majd el. S máris ott állt a nagy helyiség kellős közepén, füstfelhő vette körül, hot itt, hol ott parázslóit fel egy-egy cigaretta. A nők éppen átöltözködtek, aki készen volt, üldögélt még, és A belépő vizsla szemmel nézegette az új lányt. Olyan kínosan érezte magát, hogy beleremegett. Persze, számított rá, hogy majd alaposan megnézik maguknak az „újat”, de mégis. . . Aztán kölcsönös bemutatkozás, kézfogások, nevek, amelyek számára még semmit sem mondtak. Megkapta a szekrényét, s miközben átöltözött, végre jobban körülnézett. Vadonatúj zöld köpeny. S ő egész valójával készen, hogy munkához lásson. Terka néni. Ö volt az. akire rábízták. Nem volt nehéz dolga, egyelőre csak csomagolt. De napról napra sürgető érzéssel már többet akart tenni. Soha sem felejti el azt a pillanatot, amikor először mondhatta a vevőnek: Tessék, mit óhajt? Egy hónap múlva már jól tájékozódott, úgy érezte: most már dolgozom. És akkor kezdődött. Terka néni észrevette, hogy az „új lányt”már nyugodtan magára hagyhatja az osztályon. Vevő nem volt sok, Terka néninek hát akadt mindig valami dolga. Egyszer ezért, másszor azért ment el, elvégre „az embernek annyi elintéznivalója van”. . . Kezdte Terka nénit nem szeretni. Aztán elkövetkezett az a nap is. amikor... — Ide süss! — mosolygott rá Terka néni. — Te valamivel tartozol nekünk! Nálunk az a szokás, hogy aki belép, az fizet két üveg sampuszi! Na, mikor lesz szerencsénk ? Mit is mondhatott volna ebben a zavarba ejtő helyzetben, mint az igazat. — Nincs is nálam annyi pénz. de ha lenne, ne tessék haragudni, én azt alkoholra nem költőm. Terka néni halálosan megsértődött. Az „új lány” egyszeriben modortalan fatuskóvá váll, lehetetlen teremtéssé, pitiáner alakká. Csakhamar megérezte. hogy kegyvesztett lett a többiek kozott is. Sár még jóvá tehet te volna. Mert Terka néni egyszer cinkos kacsintással megint odaszólt neki: — Nocsak adjál öt koronát! — Minek? — Minek, minek. Hát egy üveg borra! Amennyire tudta, megmagyarázta, hogy ö nem iszik bort. Erre Terka néni: — Nem baj. ha nem iszol de öt koronát azért még adhatsz! Nem adott. Ha másról lenne szó. az utolsó fillérjét is, de borra nem. Amikor aznap munka végeztével belépett az öltözőbe, a nők tekintete, mint megannyi tűszúrás. Attól fogva elment a kedve a munkától. Reggelente szinte gyűlölettel ébredi, utálta a munkába vezető utat is. Gyűlölködött, pedig azelőtt nem tudta, mi az. utálkozott és néha sírt. Elege volt. Egy évig bírta. Mindennap azzal lépni át a küszöböt, hogy Terka néni ma vajon milyen „meglepetéssel” várja. Mert az egyik kellemetlenség a másik nyomát érte. Egyik nap be sem ment. Nem szólt senkinek. A boltban nyilván nem történt semmi. Utána jött egy másik „új lány”, aki talán megfizette a „belépőt”. NOCIÁR ALENA Miért nincs, ha van ? Hagyománytisztelő nép vagyunk. Nálunk a hagyomány apáról-fiúra, anyáról-leányra száll. Az étkezés hagyománya is. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy elzárkózunk korunk korszerű táplálkozásra való törekvései elől. Szó sincs róla. Kipróbálunk minden valamirevaló új receptet, de azért szeretünk továbbra is reggel reggelizni, este vacsorázni. Akkor is, ha egyesek ettől az ősi szokásunktól eltéríteni kívánnak bennünket! Már egy jó ideje figyelem sütőipari dolgozóink ezen igyekezetét Azt tapasztaltam, hogy hétfőnként — nem állítom, hogy máskor nem! — kilenc, tíz óra tájban liferálják élelmiszerboltjainkba a frissen sült. ropogós péksüteményeket, biztosan azzal a sanda szándékkal, hogy csak délben reggelizzünk. Mélyen tudatosítom, hogy a takarékosságnak napjainkban milyen jelentősége van. Én sem hagyom fölöslegesen égni a villanyt, kiskertemben beültetek minden talpalatnyi földet, hogy segítsem élelmiszerönellátási programunk megvalósítását, begyűjtőbe hordom a hulladék papírt, rongyot, üveget, szomszédasszonyomnak a maradék száraz kenyeret, hogy hasznosítsa a baromfiudvarban — de a napi háromszori táplálkozásról magam leszoktatni nem hagyom! Továbbra is reggel, munkába indulás előtt kívánom meginni a kávét, kakaót frissen sült, ropogós zsemlével, vajas kiflivel, nem pedig munkaidő végeztével, délután beszerzett, másnap reggel sütőben me/egítgetett — esetenként szénné égett — péksüteménnyel. Tudom, borúlátásra nincs okom. Törekvő nép vagyunk. Sok mindent sikerült már társadalmi összefogással előbbre vinnünk, megoldanunk. A Mindent az emberért ötletbörzéje ezúttal is segít kiutat találni. Mert mire van szükség ahhoz, hogy a pék időben munkához lásson, az élelmiszerboltban ne szikkadozzon a későn hozott péksütemény, hogy a vásárló is elégedett legyen meg a tisztes pékipari dolgozó is megkapja a maga prémiumát? Semmi egyébre, csupán egy megbízható ébresztőórára! Hogy a sütőiparban idejében megkezdhessék a hajnali műszakot! i u fórum Kérdez: Csóka Edit, kassai (KoSice) lakos Szívesen beüvegeztetném lakótelepi lakásom balkonét, de nem szeretnék törvénybe ütköző dolgot tenni. Kihez forduljak engedélyért? Több olvasó szeretné tudni, mi a teendője, mielőtt lakásán, családi házán, valamilyen építészeti módosítást végezne. Bonthat-e közfalat a lakásban, az ablakra szerelhet-e rácsot, mosókonyhát, fürdőmedencét a már létező családi házhoz, vagy rá építhet-e .. . stb. ? Válaszol: JUDr. Stefan Kridla, az SZSZK Fejlesztési és Műszaki Minisztériuma építésrendészeti részlegének vezetője-A nemzeti bizottságok, polgárok és szervezetek eljárását az 50/1976. sz. építkezésre vonatkozó törvény irányozza elő az építési engedély előkészítésekor, az építkezések kivitelezésekor, átadásakor és használatakor. Az építkezések, azok megváltoztatása és az épületeken végzett karbantartási munkák az 50/1976. sz. törvény 54. §-a értelmében csak építési engedély, vagy az építésügyi hivatalon tett írásos bejelentés alapján kivitelezhetők. Az építésügyi hivatal az illetékes járási vagy körzeti nemzeti bizottság építészeti osztálya. Az apró építményeket (melyeknek csak kiegészítő szerepük van), módosításokat (melyek az építmény külsejét nem változtatják meg. nem érintik annak tartószerkezeteit, nem változtatják meg használati módját és nem veszélyeztetik társadalmi értékét), elegendő írásban bejelenteni az építésügyi hivatalnak. Elégséges az építésügyi hivatalnak tett bejelentés akkor is. ha olyan karbantartási munkákat szándékoznak végezni, melyek befolyásolhatják az építmény stabilitását, külsejét vagy akár az életkömyezetet is. A bérlő által igényelt lakásátalakitásnál lényeges szempont, hogy a lakás állami, szövetkezeti vagy pedig családi házban van-e. Amennyiben a kérdező szeretné beüvegeztetni lakása erkélyét. legelőször forduljon ahhoz a szervezethez, amelynek gondnokságában van az épület. Ha ez a szervezet egyetért a módosítással, akkor rajta keresztül forduljon az építésügyi hivatalhoz, tehát az illetékes nemzeti bizottság építészeti szakosztályához, mert a módosítás megváltoztatja az épület külsejét. A szövetkezeti lakások bérlőinek rendelkezési jogát a lakásépítő szövetkezetek alapszabályzata határozza meg. Az állami iakások bérlői a gondnokságot gyakorló szervezet beleegyezése nélkül nem végezhetnek lényeges változtatásokat lakásukon. A közfal bontásához építési engedély szükséges, mert a bontás megváltoztathatja a lakás használatának módját, de akár a tartószerkezeteket is érintheti. Az ablak berácsozását elég az építésügyi hivatalban bejelenteni A családi házak tulajdonosai csak építési engedély alapján, vagy az építésügyi hivatalban tett bejelentés után végezhetnek házukon módosítást vagy karbantartó munkát. A családi házak mellett csak kiegészítő építmények helyezhetők el. Az apró építmények földszintesek, nem alápincézettek, alapterületük nem nagyobb 16 m:-nél és magasságuk nem haladja meg a 4 métert. Ilyenek: a fészer vagy kocsiszín, a mosókonyhák, a szeméttárolásra szolgáló berendezés, a különböző mezőgazdasági célokat szolgáló apró építmény, a fürdőmedence, a pince és az emésztőgödör, de a kerítés is. Az 50/1976. sz. törvény 55 §-a 2. bekezdése értelmében, ha az apró építmény nem befolyásolja az életkömyezetet, elegendő ejelenteni az építésügyi hivatalnak, amely viszont elrendelheti az építési engedély szükségességét. A kivitelezésre tehát az építésügyi hivatal igenlő írásos válaszának kézbesítése után kerülhet sor. A karbantartó munkákat az építő abban az esetben elvégezheti. ha a bejelentés után 30 napon belül az építésügyi hivatal nem értesíti arról, hogy a munkálatok kivitelezéséhez építési engedély kell. Építési engedély az építkezés minden fajtájához szükséges, tekintet nélkül annak küldetésére, tartamára és kivitelezési módjára. Tehát hozzáépítésre, ráépítésre és módosításra, ha csak nem elegendő az írásos bejelentés az építésügyi hivatalnál. Köszönöm a tájékoztatást. Akit érint ez a téma. sok bosszúságot és kellemetlenséget kerülhet el a jövőben, ha az említettekhez tartja magát. BARANYAI LAJOS (nö ?)
