Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-06-01 / 23. szám
saládi kör Ml FÁN TERMEK? Ahogy szüleim mesélik, nagyon nyafogós. rossz gyermek voltam. Sikítottam, mindenkitől féltem. Járni is későn kezdtem, nem volt bátorságom elindulni. A járókából minden játékot kidobáltam, egyedül a könyvet nem. Az volt a csitítószerem. Forgattam, lapozgattam, mutogattam és természetesen ha értetlenül is, de elmondtam, mi van benne. így rengeteg képeskönyvet forgattam naponta. Még ma is van belőlük egynéhány kopott darab. Az óvodában még közelebb kerültem a könyvekhez, ami nagy örömet szerzett számomra. Eljött az iskoláskor. Alig vártam, hogy a könyvekkel a hátamon, először lépjem át az iskola küszöbét. De milyen nyelvű könyvekkel? Tudom, ezen volt a vita. Nem is azért, mert apám szlovák anyanyelvű, anyám pedig magyar, hanem azért, mert abban az évben csak hat kisdiák jelentkezett magyar nyelvű iskolába. Bátran jelenthetem ki. boldog vagyok, hogy a hat között ott voltam én is. Természetesen összevont osztályba jártam, hisz akkor nem volt újszerű oktatás. Ennek ellenére hamar, ügyesen megtanultam írni és olvasni. Szüleim ma is azzal magyarázzák, hogy kiskoromtól a mai napig a könyv a segítőtársam. Valóban így van. anyanyelvemet nagyon szeretem, és örülök, hogy szétoszlattam azoknak az aggályait, akik édesapámnak szóvá tették, hogy miért tanul gyermeke anyja nyelvén. Először a munkahelyén akadtak olyanok, akik kérdőre vonták, de ő mint egyszerű munkásember megfelelt Komensky elvei segítségével. Hviezdoslav verssorait olvasva könnyű választ adni. Én különben nem azt nézem az emberben, hogy milyen a nemzetisége, hanem a jellemét, a magatartását veszem figyelembe. Szlovák nagyszüleimnek ugyanolyan kedves unokája vagyok, mint a helybelieknek, a rokonok — természetesen szlovák rokonok — ugyanúgy kedvelnek, mintha köztük nőttem volna fel. Ez lenne szűk, de tartalmas feleletem azoknak, akiknek emiatt borúlátásuk támadt. Mindenesetre külön köszönet jár ezért jó apámnak, aki alkalmazkodva családunkhoz, a mi környezetünkhöz, nem erőszakolt más nyelvű iskolába. Úgy érzem, ezért szép számomra minden, ami körülöttem van. Azért szeretem hazámat, amelynek déli csücskében egyenrangú műveltséget szerezhetek az ország más helyein nevelkedő fiatalokéval. HAJTMAN BÉLA Sinkovics István: Monika FELHÍVJUK FOTÓZNI KEDVELŐ OLVASÓINK FIGYELMÉT, HOGY CSALÁDI TÉMÁJÚ KÉPEIKET TOVÁBBRA IS VÁRJUK, FELVÉTELEIKET PEDIG EZENTÚL A SZLOVÁK KÉPZŐMŰVÉSZETI ALAP FOTÓMŰVÉSZETI SZAKBIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI ÉRTÉKELIK. Vincze Tivadar: A kockabüvölő Farkas Ottó: Portré
