Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-01 / 23. szám

Virág az erkélyen is Nőszövetségünk „Mindent az emberért” mozgalma már eddig is jelentős eredményeket ért el élet- és munkakörnyezetünk szépítésében. Vidéken — hazánk bármely részén járunk — rendezett virágágyak díszlenek a házak előtt, a hosszú utcákon végig. A helységek parkjaiban és más közterületein rózsafákat, díszbokro­kat ültettek ki, pázsitot vetettek nőszervezeti tagjaink, és egész évben gondozzák is. Sok még azonban a tennivaló a városi lakótelepeken, ahol a bérházak sivárságát növényzet telepítésével lehet csak feloldani. Ez a gondolat vezette nőszövetségünk központi bizottságát is. amikor az idei Flórán megrendezte a környezetszépítés napját. Szlovákia valamennyi járásából két-két nőszervezeti küldöttet hívtak meg a virágkiállításra, akik a ZARES dolgozóitól szakmai útmutatást, gyakorlati tanácsot kaptak arra vonatkozóan, miként lehet a lakótelepeken zöldövezetet létesíteni, a lakóházak erkélyeit virággal díszíteni. Koőová Éva és Markoviéová Gabriella mérnökök, a ZARES dolgozói, nemcsak arra vonatkozóan adtak szaktanácsot, milyen virágokat ültessünk a teraszra, erkélyre, hanem elmagyarázták aprólékosan azt is, miként kell ápolni a forró napnak, szélnek, zápornak kitett növényeket, hogy azok mindig üdék maradjanak, teljes szépségükben nyíljanak. A Flóra ’82 keretében megtartott munkaértekezleten a járások küldöttei is beszámoltak eddigi tapasztalataikról, a zöldövezetekkel kapcsolatos gondjairól­­örömeiről. A poprádi küldött azt panaszolta, hiába csöngettek be a bérházak lakásaiba, ajánlották fel segítségüket a virágpalánták beszerzésénél és elültetésénél, hogy a város erkélyei egységesen virágozzanak, nagyon sok helyen nem találtak megértésre. A szeminárium résztvevői az olyan esztétikai kérdésekre is választ kaptak, mint az egyes virágok csoportosítása szín és magasság szempontjából, a virágcserepek, a virágládák színének összhangja az erkélyre telepített virágokéval. Reméljük, hogy ez a hasznos találkozó meghozza a maga gyümölcsét, és városaink erkélyei rövidesen vetekedni fognak a virágos falusi utcákkal.-zárecky­levelezőink írják TERMÉSZETVÉDŐK A természetet, erdőt kedvelő embe­rek közössége, a nagyidai (Veiké Ida) vadászegyesület nemrégen értékelte tavalyi tevékenységét. A vadászegyesü­let tagjai szocialista felajánlásaikat túl­teljesítették, összesen 1824 órát dol­goztak le társadalmi munkában. Töme­gesen vettek részt a faluszépítési akci­ókban, 23 mázsa szénát adtak át a helyi magtermelö állami gazdaságnak, 17 600 kg vashulladékot gyűjtöttek össze. Az „Ifjú vadászok" csoportjával rendszeresen foglalkoznak, állat- és természetvédelmi előadásokat tartot­tak számukra. Vállalták, hogy új tagokat szereznek, hogy a helyi park és a va­dászterület egy részét gondozni fogják, hogy a község szabad területein leka­szálják a füvet és egy tonnával több szénát gyűjtenek össze, mint amennyit az erdei állatok téli etetésére kell s ezt az állami gazdaságnak adják át. Termé­szetesen, legfontosabb feladataikat sem hanyagolják el, óvják a hasznos állatokat, védik a természetet. BASKÓ JÁNOS SZABAD EGY TÁNCRA? A szülők és nevelők egyik panasza, hogy fiatalságunk nem eléggé kultúrál­tan szórakozik. Az idősebb nemzedék feladata úgy irányítani a gyermekeket, hogy igényeljék a szórakozás neme­sebb, kultúráltabb formáját.. . E gondolatok vezették az ipolysza­­kállasi (Ipeísky Sokolec) népművelőket a társastánc tanfolyam megszervezésé­hez. A kitűnő pedagógiai érzékű tanár­nő olyan jó kapcsolatot teremtett tanít­ványaival, hogy azok alig várták a szombati táncórákat. Az először nehe­zen engedelmeskedő lábak egyre ügye­sebben, ütemesebben mozdultak a ke­ringő, tangó, rumba, polka, csárdás, rock and roll zenéjére. A helyes viselke­dés alapjait is elsajátították. A tanfolya­mot ünnepéllyel zárták. A várva-várt napon zsúfolásig meg­telt a művelődési otthon szülőkkel, hozzátartozókkal és báli ruhába öltö­zött fiatalokkal. A siker nem maradt el. A 60 fiatal — csaknem két órán át — valamennyi tanult táncot bemutatta. Ezt követte a fiatalok tánca a szülőkkel. A papák és mamák boldogan ropták a táncot gyermekeikkel. APA MÁRTA AZ EDZETT CSALÁDÉRT Napjainkban sok szó esik a szabad idő hasznos eltöltéséről, az egészséges életmódról, a sportolásról. Igaz, más lehetőségek adódnak a városban és falun, és eltérően fogadják az emberek az új mozgalmakat. Nagydarócon (Vei­ké Dravce) azonban a lányok és asszo­nyok lelkesen fogadták Baky Olga és Németh Mária ötletét, akik felajánlot­ták, hogy vezetésükkel hetente egy al­kalommal kondíciós gyakorlatokat, testedzést tarthatnának a helybeliek. Az idő még nem elég jó, így kénytele­nek az alapiskola nagycsarnokában összejönni, ott tornázni. Újra „érezhe­tőbb" a tornaterem hiánya, mert egy igénylővel többen áhítoznak rá. A rend­szeres testedzéseken főleg azok az asszonyok vesznek részt, akik tagjai a női énekkarnak, s napi gondjaik mellett még erre is futja idejükből, erejükből. A Tavaszi szél kerületi döntői előtt meg­szaporodtak a próbák, de még senki sem hiányzott eddig egyetlen „torna­óráról" sem. Az irodában, ülő foglalko­zást végzőknek igazi kikapcsolódást je­lent a mozgás, de a kondíció, a jó közérzet eléréséért sok fizikai dolgozó is eljár az edzésekre. Most már nem­csak hetente egyszer, hanem naponta is 5—10 percet tornáznak. Azt vallják: egészségünk, jó kedélyállapotunk eny­­nyit igazán megér. DORÓK ERZSÉBET (nö 5)

Next

/
Oldalképek
Tartalom