Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-02-02 / 6. szám
Nőszövetségi híradó FELELŐSSÉGGEL, NE KIMAGYARÁZKODÁSSAL Tizoldalas jegyzőkönyvet lapozgatok. Helena Boksayová. nöszövetségünk nagykürtösi (Verky KrtíS) járási bizottságának titkára küldte. A jegyzőkönyv azt összegezi tömören, hogy milyen jelenleg a szolgáltatások és a közellátás színvonala a nagykürtösi járásban: a járási székhelyen, a járás községeiben, falvaiban, még a legkisebbekben is. A dokumentum egy széleskörű járási értekezleten Íródott, amelyen a helyi nőszervezetek tisztségviselői és a meghívott vendégek, a járás politikai és gazdasági vezetői, szakemberei vettek részt. A kezdeményezés a nőktől indult ki. Kanáth Erzsébet mérnök, a nöszövetség járási bizottságának elnöke. Helena Boksayová, a titkár, Málik Mária, elnökségi tag, a dolgozó nőkről való gondoskodás és a szolgáltatásokkal foglalkozó bizottság elnöke, Emília Vredíková, elnökségi tag, a JNB közellátási bizottságának elnöke jól tudták: a legpontosabb felmérés akkor születik, ha a nőket kérdezik meg. Ha ők mondhatják el, mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal, milyen segítséget jelentenek számukra, mennyit könnyitenek a második műszak terhén-gondján. Problémát jelent-e a beszerzés, főleg azoknak, akik napi bevásárlásukat munkaidő után, a késő délutáni órákban végzik. Az értekezlet előkészítő bizottsága kérdőívet küldött a nőszervezetekbe. Jól felépített kérdőívet. A tizenkét kérdés tárgyilagos megválaszolása pontosan jelzi, hogy milyen a helyzet a járásban. Az első kérdés: Elégedett-e a mozgótisztító szolgálataival, a munka minőségével, a begyűjtés és szállítás időpontjával? Tizenhat község kielégítőnek tartja ezt a szolgáltatást, hat rendszertelenségre, pontatlanságra panaszkodik, három a minőséggel nincs megelégedve, két további község kéri, hogy kapcsolják rá a hálózatra. Vidéken még nem mindenhová jutott el a gázvezeték, de gáztűzhellyel számos család rendelkezik. Ezért tartották fontosnak a következő kérdést: Megfelel-e önöknek a gázpalackok szállításának időpontja ? Problémamentes a palackcsere tíz községben, kilencben az eddigi gyakorlat nem vált be, két további község kéri a szolgáltatás bevezetését. Külön megjegyzésként szerepel a jegyzőkönyvben a lakosok kérelme: nyáridöben gyakrabban cseréljen palackokat a szolgáltató üzem. A harmadik kérdés igy hangzott: Milyen további szolgáltatásokat igényelnek? A válaszból kitűnt, hogy például a járási székhelyen még sokféle szolgáltatás hiányzik. A nagykürtösiek kérik, hogy vezessék be náluk az órajavítást, táskajavítást, szemfelszedö-harisnyajavító szolgálatot, létesítsenek további cipőjavítót, bőripari szolgáltatást, cipzárjavítót, gyermek- és további női fodrászatot, szőnyegtisztítást (a lakásban is), paplantisztítást, tolltisztítást, bőrdíszmű-javítószolgálatot, takarítószolgálatot, vágottvirág-árusítást. A községekben a rendszeres szemételszállítást kérik, fehérneműbegyüjtöt. villanygép-javítószolgálatot, kozmetikust, cukrászdát, amely vasárnap is nyitva tart, varrógép-javitót, mozgó textilboltot. A működő szolgáltatások címére is több megjegyzés érkezett: a zárás és nyitás idejének be nem tartása sok bosszúságot okoz a dolgozó nőknek, nem elégedettek a fodrászszalonok munkájával, nem ismerik a modern hajviseleteket, hajnyírást. A fodrászok átképzését kérik. A varrodákban a munka minőségét, az aránytalanul hosszú várakozási időt és a magas árakat kifogásolják a megkérdezettek. Szóvá tették azt is, hogy a tisztítókban miért nem függesztik ki az árjegyzéket és. hogy a tévé-jávitószolgálat a kisebb hibákat miért nem képes háznál megjavítani. A következő kérdés legfontosabb élelmiszerünkkel. a kenyérrel való ellátást érintette. Elégedettek-e a kenyér és a péksütemény minőségével és a szállítás időpontjával a fogyasztók? Elgondolkodásra késztet és elszomorító, hogy csak két községben nyilatkoztak kedvezően, tizenöt helyen komoly kifogásokat emeltek, hogy íztelen, keletien a kenyér és a péksütemény, nincs rendesen kisütve, reggel későn érkezik, szombaton sem hordják szét idejében, délután egyáltalán nem szállítanak kenyeret, s akik csak négy óra után jutnak el az üzletbe már nem kapnak kenyeret. Hasonló a helyzet a tejjel és tejtermékekkel is. A ötödik kérdés erre vonatkozik: Elégedettek-e a tej és tejtermékek minőségével és mennyiségével? Minőségi szempontból csupán a vaj és a tejeszacskó „megbízhatósága" ellen volt kifogás, de a választékbővítést szinte mindenhol igénylik. Kevés a teljes tej, a tartós tej. hiányzik a joghurt, a tejföl, a túró, a tej félliteres csomagolásban, és nagyon szegényes a sajtválaszték. Az üzletek rendszertelen ellátása miatt sok helyütt teljesen kifogynak a tejtermékek. A hatodik kérdés válaszai — amelyek az alapélelmiszerekkel és a csemegeáruval való ellátást érintették — a boltok korszerűsítését szorgalmazták, azt, hogy helyhiány miatt a legfontosabb áru ne fogyjon ki a raktárakból. Az alkoholmentes italok választékának és mennyiségének bővítését kérték — különösen nyáridőben — és azt, hogy következetes ellenőrzéssel szüntesse meg az előforduló „hiánycikk" pult alatti, árusítását. Milyennek látja az üzletek műszaki felszerelését? — volt a hetedik kérdés. És a válaszok többsége: hiányzik a hűtőpult, vele együtt természetesen a félkész áruk bővebb választéka is, a kiváló mélyhűtött konyhakész élelmiszerek, amelyekből „terülj asztalkám" módra készülhet el ebéd, vacsora. A nyolcadik kérdés: Elégedett-e az üzletek tisztaságával? A válaszok azt jelzik, hogy a járás számos községében van szükség az élelmiszerbolt és a többi üzlet korszerűsítésére, tatarozására, illetve új bevásárló központok létesítésére,, és gondosan ügyelni kellene arra is, hogy az üzletek körül ne halmozódjon a szemét, rothadó zöldség, ne legyenek papírdoboz vagy ládahegyek. Az elárusítók és a vevők közötti viszonyra vonatkozott a kilencedik kérdés. Megdöbbentő összegezés, hogy a kereskedelmi egységek nagy többségében van kifogásolni való az eladók magatartását illetően. Hiányzik belőlük az „üzleti szellem" a vevővel szembeni készség és a keresett áru hiányában hasonlónak a felkínálása. A hússal és a hústermékekkel való ellátásra kért választ a tizedik kérdés. A felmérés szerint tizenöt község húsellátása a rendszertelenség miatt elégtelen. A központi helyeken is gondot jelent a beszerzés azoknak, akik délelőtti műszakban dolgoznak. A bevásárlást úgy oldják meg, hogy munkaidő alatt mennek húst vásárolni és a „késett" időt rádolgozzák. Tudják, hogy ez nem helyes, ezért kérik, hogy a húsboltokba délután is szállítsanak árut vagy a meglévőt fele-fele arányban délelőtt illetve délután tegyék a pultra. A következő pont a zöldség-, textil- és a lábbeli-ellátás, valamint a vendéglátóipar szolgáltatásainak problémáit foglalta össze. Több friss zöldséget és gyümölcsöt igényelnek a vidéki boltok is. és azt, hogy az I. osztályú minősítésnek ne csak az ár. hanem a minőség is megfeleljen. A lábbeli- és a textiláru-ellátásban a választékot hiányolják: több korszerű, divatos holmit a fiataloknak, több alkalmas cipőt, papucsot, ruhaneműt az idősebbeknek, teltkarcsúaknak. Egyértelműen elmarasztaló volt szinte minden válasz, amely a vendéglátóipart érintette. Piszkos, füstös, szellőzetlen helyiségek, ritkán cserélt, foltos asztalnemű, rossz minőségű, állott. íztelen étel, figyelmetlen, udvariatlan pincérek. Kifogást emeltek az ellen is, hogy a kávéházakból nem tessékelik ki azokat a vendégeket, akiknek viselkedése megbotránkoztatja és zavarja a többieket, sérti a szocialista életmód szabályait. Az utolsó kérdés: Egyéb megjegyzések és javaslatok — közt szerepelt több üzlet megnyitása. Például egy Mototechna szaküzleté, alkoholmentes kávéházé, tejcsarnoké, tejbáré stb. És helyi közlekedési járatok indítása a járási székhelyen, mert az egyre terebélyesedő városrészeket gyalogosan üres kézzel is körülményes megközelíteni, nem még megrakott szatyrokkal, kisgyerekkel a karjukon, ahogy most a dolgozó anyák tenni kényszerülnek. A felmérés végeredménye kimutatta, hogy a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén és a közellátásban sok még a javítani való. A megoldás attól is függ, milyen felelősség- és kötelességtudattal veszik kézbe az ügyet az illetékes vezető dolgozók. Bariak alelnök, a kékkői (Modry Kameri) Fogyasztási Szövetkezetből ígéretet tett, hogy tájékoztatja a problémákról szövetkezetük elnökségét, és igyekeznek a hatáskörükbe tartozó hiányosságokat felszámolni. Az üzletek nyitvatartási idejének módosítását javasolta, hogy a késő délutáni órákban is zökkenőmentes legyen a bevásárlás. Mozgó húsboltból három is van már a járásban. Hetenként kétszer jut el a falukba, és gondjuk lesz rá, hogy a hús- és hústermék választéka kielégítő legyen. A zöldségkérdést a kistermelőkkel együttműködve oldják meg. Gondot jelent azonban a hűtőpultok beszerzése. Repcok igazgató, a Közép-szlovákiai Péküzemekböl Ígérte, hogy az üzem tatarozása után jobb lesz a minőség is. Viszont szeretné, ha több pék- és cukrászsütemény fogyna. A fejenkénti átlag kevés. (Szerintünk a fogyasztás a minőséggel függ össze.) Ondrej Cifer, a JNB szakosztály-vezetője elmondta, hogy havonta 130 tonna hús kerül kimérésre a járásban. Mindenkinek jutna belőle, ha egyesek nem vásárolnának aránytalanul sokat. A kért tejbár megnyílik a járási székhelyen és egy halüzlet is. aminek biztosan szintén örülnek a lakosok. A húsellátás kérdéséhez szólt hozzá Józef Kováőik mérnök is, a közép-szlovákiai húsipari vállalat igazgatója olyan értelemben, hogy felszólítják a húsboltok vezetőit, nagyobb választékban és mennyiségben rendeljenek hústermékeket. A mostani gyakorlat szerint más járásba szállítanak többet, mert a „hazaiak" nem igénylik. A tejtermékekkel összefüggő kérdéseket Kmák elvtárs, a pötori közép-szlovákiai tejüzemek vezetője összegezte. Új tejüzem épül a járásban, ahol üvegbe töltik majd a tejet. Elmarad a zacskóstej problémája! Sajtfélékből valóban kicsi a választék — állapította meg — elsősorban azért, mert a tejüzem sok másfélét is termel. (Hogy mit és miért, arról nem esett szó a jegyzőkönyvben, csupán annyi, hogy ennek okáért az ömlesztett sajtokat a kelet-szlovákiai kerületből kénytelenek megrendelni. Esetleg rendelhetnének többet.) A Kisipari Szövetkezetek képviselője, Kuzma elvtárs, ígérte, hogy javul a tisztítószolgálat, mert tatarozzák a helyiséget és új gépeket helyeznek üzembe. Zsélyen (Zelovce) felépitik a szolgáltatások házát, Lukanényén (Nenince) és Szölőskén (Vinica) borbély- és fodrászszalont nyitnak. A tolltisztítás gondolatával egyelőre nem foglalkoznak munkaerőhiány miatt. (Ha az üzem megvásárolná a tolltisztító gépet, amely szinte gombnyomásra működik, nem hiszszük, hogy ne akadna a még munkaképes korban levő háziasszonyok között, aki kezelését elvállalná.) A női szabóság aránytalanul magas árjegyzékét azzal indokolta, hogy a varroda veszteséges, predig nagy befektetéssel rendezték be. (Talán megérne egy bizonyos összeget a varroda dolgozóinak szakképesítésére is fordítani, hogy a megrendelők a pénzükért minőségi munkát kapjanak.) Ez évben Nagykürtösön megnyílik egy bőráru-javítószolgálat. További cipőjavító megnyitását és a javítások határidejének betartását azonban gátolja az ifjúság érdektelensége a szakma iránt. (Most, amikor az iskolaév végén nemcsak a kilencedikes, hanem a nyolcadikos tanulókat is el kell helyezni, erre a pályára is toborozhatnának fiatalokat.) Továbbá mozgóboltok és hűtőszekrények, tévé-készülékek, rádiók házi javításának kérelmét a vezető dolgozók közül többen is azzal utasították el, hogy köti őket az üzemanyagtakarékosság. A helyzet ismeretében mégis megkockáztatunk egy megjegyzést. A takarékosságot talán másutt kellene hatékonyabban érvényesíteni, nem ott, ahol a megszorítás a közösség kárára van. Egy nagyon lényeges kérdésben az emberek — illetve a vevők és elárusítók — jó viszonyának kialakításához nöszövetségünk járási bizottsága adott ötletet, mégpedig egy vetélkedő formájában. Kis kártyákat nyomtattak ki „Az elárusító mosolyáért" felirattal, szétosztják a lakosok között, akik vásárláskor „megjutalmazzák" vele a készséges üzletvezetőt, elárusítót. Kiértékeléskor nőszövetségünk járási bizottsága oklevéllel tünteti ki a legjobbakat. A felmérésnek és az értekezleten elhangzott vitának bizonyára lesz foganatja. Jandáné H. Magda Cnö 7)
