Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-26 / 44. szám
£ KICSIK ÉS NAGYOK J.C EGÉSZSÉGÜNK VÉDELMÉBEN KIHEZ FORDULJUNK? NÉGYSZEMKÖZT Nevelni tudni kell... Hatalmas embertömeg toporog a távolsági autóbusz megállójában. A sor elején csinosan öltözött fiatalasszony áll, bal kezébe parányi kislány csimpaszkodik. Igazi mintagyerekként viselkedik. pedig egyre nehezebben tűri a hosszúra nyúlt várakozást. Legszívesebben ö is odajutna a mellettük vidáman ugrándozó, fogócskázó — nála alig idősebb — két fiúcskához. Ennek ellenére mozdulatlanul, a semmibe bámulva ál! édesanyja mellett, aki cigarettát kotor elő táskájából és rágyújt. A kislány ezt a pillanatot használja ki, és júrge kisnyülként iramodik el mellőle. Most már három gyerek ugrándozik, fogócskázik önfeledten. — Ircsi, azonnal idejössz! Majd otthon megbeszéljük ezt a dolgot! — kiabál az asszony. Irénke visszasomjordái. — Anyuci jó leszek, soha többé nem fordul elő. csak ne beszéljük meg otthon . . . kérlek szépen, ne bánts engem! — suttogja sírással küszködve. Az asszony emelt fővel büszkén néz végig a körülöttük álló embereken, majd elégedett pillantása megpihen az egyik férfin és hozzá intézi mondandóját: — Látja uram, nevelni tudni kell! T. J. A hárfa Rita és anya bevásárolni ment. A pénztárnál egy kicsit várniuk kellett és Rita unalmában végighúzta ujjacskáit a pénztár melleti álló rácson. — Milyen szép hangja van! — csodálkozott. Visszafelé is hallani akarta az előbb elhangzott dallamot és rátette ujjacskáit az újonnan felfedezett hangszerre. —' Kislány, ne húzogasd az ujjad a rácson, mert bedoblak a pincébe! — szakította félbe a megkezdett koncertet a csomagolónő dörgedelmes hangja. Rita értetlenül nézett anyára. Rövid csend után anya megszólalt: — Kérem, mi nem szoktuk a gyereket a pincébe dobni . . . — Hát elég baj az. Nem is csoda, ha olyan neveletlenek a mai gyerekek — volt a válasz. Anya fizetett és Ritával az ajtó felé tartott. — Kezét csókolom! — köszönt el Rita és nyomban anya felé fordult: — Anya, ugye mi is veszünk ilyen hárfát! T. Gergely Katalin „Kegyetlen ősz’" jeligéjű olvasónk pa- I naszolja levelében: „minden évben, főleg | ősszel, többször is meggyötör egy-egv | hosszantartó influenza. Azt hallottam, oltással is védekeznek már ellene .. Az őszi, változékony időjárású hetekben valóban gyakori az influenzás megbetegedés. Okozója sokfajta vírus. Cseppfertőzés útján terjed. A fertőzötteknek kb. 30—40 százaléka betegszik meg, csakhogy a vírusokat azok is terjesztik, akik hordozzák, de nem betegednek meg, tehát igen gyorsan terjed. A tünetei általánosan ismertek: egykét napos lappangás utána hidegrázás, láz, a végtagok fájása, a légutak nyálkahártyájának hurutja, gyengeség, nem ritkán hasmenés vagy hányás, hányinger. Az influenza gyógyítása — az esetleges szövődmények elkerülése végett — feltétlenül szükséges. Bár az orvos felír bizonyos gyógyszert, a kezelése nem könnyű, hiszen csak mikroszkopikus vizsgálat mutatná ki, pontosan melyik vírusfajtáról van szó. -Tüneti kezelésként főleg lázcsillapítást alkalmaznak, izzasztóporokkal kiegészítve. Fontos a bő C-vitamin tartalmú gyümölcsnedvek (vagy savanyú ká- | poszta) fogyasztása, ha szükséges, az or- I vos C-vitamint is felír, bár sok orvoskuta- I tó esküszik a „természetes” C-vitamin forrásokra... Ennyiből is kitűnik, hogy fontos a betegség megelőzése. Vagyis ilyenkor, a ködös. esős. hideg—meleg őszi napokban fokozottan ügyeljünk öltözködésünkre, testi-lelki erőnk megtartására, edzettségünk fokozására, főleg' pedig arra, hogy étrendünkben legyen bőségesen C-vitamin. ami a szervezetet védi a vírusoktól. Az influenza-vírusok ellen valóban létezik már hatásos védőoltás. Ennek azonban csak az azonos törzsű vírus ellen van védő hatása. Előre viszont nem lehet tudni, hogy melyik vírustörzs, és annak is melyik csoportja okozza a tömeges megbetegedést, esetleg egyidőben több víruscsoport is okozhatja, vagy következhet egymás után. Tehát a védőoltás — amely tömegesen alkalmazva nemcsak költséges. hanem korlátolt értéke miau — sokszor felesleges is lenne. Járványos időszakban, a vírusok gyors terjedése miatt, a lakosság nagy része fertőzött. Elkülönítésére elsősorban ott van szükség, ahol nagyobb embercsoportok dolgoznak egy helyen. Viszont feltétlenül indokolt kórházakban, sebészeten, nőgyógyászati és gyermekosztályokon a védelmi rendszabályok, esetleg a védőoltás bevezetése, mert a betegek, az idősek és a gyerekek hajlamosabbak a szövődményekre. Dr. M. A. Válasz S. J.-nek Szüleinek sírja körül van kerítve vaskerítéssel és a kapuja kulcsra záródik. Öccse kicserélte a kapu zárját, de kulcsot nem adott a többi testvérnek. Azt kérdezi, kihez forduljon, hogy a szülei sírjához hozzáféljen, hogy testvére a többieknek is adjon kulcsot. A gyermeki szeretet, a szülők tisztelete, az örökösök hálája olyan szocialista erkölcsi és viselkedési elvek és szabályok, amelyeket ebben az esetben is tiszteletben kell tartani és alkalmazni keü. A Polgári Törvénykönyv alapelvei közé tartozik az is, hogy senkinek sem szabad a jogaival mások kárára visszaélnie, valamint az is, hogy a polgárjogi viszonyokból eredő jogok és kötelességek gyakorlásának összhangban kell lenniük a szocialista együttélés szabályaival. öccse eljárása nincs összhangban ezekkel az elvekkel és sérti a többi örökös — a többi gyermek — természetes emberi jogait. A Polgári Törvénykönyv 5. szakasza úgy rendelkezik, hogy a helyi nemzeti bizottságot felhatalmazza a szükséges intézkedés megtételére, ha a szocialista együttélés szabályait a helyi nemzeti bizottság meghagyhatja annak, aki más jogát megsértette, hogy ezt a jogellenes állapotot szüntesse meg. Természetesen a jogosult a bíróság segítségét is igénybe veheti és jogát rendes bírósági eljárásban is érvényesítheti. Azt ajánljuk tehát hogy forduljon az illetékes hnb-hoz és kérje, hogy ez idézze meg az öccsét, illetve hagyja meg neki. hogy egy kulcsot adjon maguknak is, illetve hogy maguknak is tegye lehetővé a szülei sítjának meglátogatását. Természetesen a temető gondnokságának a segítségét is igénybe veheti, vagy saját maga is csináltathat a vaskerítés záijához kulcsot. Dr. B. G. (j[ SZERETNÉK RÁTALÁLNI j) Huszonkilenc éves. 170 cm magas gyógyszerész szeretne megismerkedni házasság céljából becsületes, minden káros szenvedélytől mentes közép- vagy főiskolát végzett férfival. Fényképet cserél, esetleg visszakülti. Jelige: „Nincs lehetőségem" Huszonnyolc éves, 170 cm magas, elvált férfi társaság hiányában ezúton szeretne megismerkedni házasság céljából elvált vagy özvegyasszonnyal, aki szintén boldog családi életre vágyik. Jelige: „Bojnice ’83” Harminchárom éves. falun élő. házias, mólén, csalódott, de lelkileg gazdag asszony — 13 éves fiúgyermekkel —, aki szereti a virágot. zenét, tagja az éneklő asszonykórusnak, komoly ismeretségei szeretne kötni őszinte, becsületes, minden káros szenvedélytől mentes komoly, nőtlen vagy özvegvemberrel 40 éves korig. Lehet kisebb testi hibája is. Kalandorok kíméljenek. Jelige: „Váljatok még őszirózsák ...” I Kedves Margit! Azt kérdezi, hogyan lehet védekezni a harmadik" ellen, s különben valós tényeket megállapító levelében felsorolja, milyen hátrányban van a feleség a férj munkahelyi kapcsolataival szemben. Igaz, hogy élete nagyobb, aktívabb részét ott tölti, éli. Hogy a munkában valamiféle érdekközösség, baráti szövetség alakul ki a kollégák között, s az sem vitás, hogy élményei, harcai — győzelmei, eredményei, illetve kudarcai döntő és meghatározó többségét itt szerzi az ember. Mi marad akkor a házastársa számára belőle, hazatérve, este öt-hat után, reggel nyolc előtt? Fáradtsága, ingerültsége, s a „mindenből elegem van, hagyj legalább Te békén", „ne akarj még itthon is probtémázni velem", „még te is a munkámról kérdezel, legalább itthon legyen békességem" stb., bizony nem a mélységes figyelmet és gyöngédséget sugalló kijelentések egy feleség számára, aki a férj minden gondolatát szeretné megosztani. Igaz, fennáll a lehetőség, sőt a kísértés is, hogy belépjen a körbe a harmadik, akivel szívesen megosztja munkája gondját a férfi, aki mindig ápo/tan látja, s mosolygósán. Mert otthoni fáradtságának más a tanúja ... Elcsépelt tanácsokat adjak ? Hogy az otthon legyen tényleg az erőgyűjtés, a pihenés helye, hogy a gyermekek, a szabad idő, amit együtt tölt a család adjon annyi és olyan gazdag érzelmi élményt ami kiegyenlíti a munkahely önmegvalósítás-sikerélmény ígéretét? Mindezt feltételezem, saját maga is tudja. Azt viszont én nem tudhatom, indokoltan fél-e a „harmadik "-tói, vagy csupán rémeket lát előre festi az ördögöt a falra? Tudnak-e még egyáltalán egymással beszélgetni? Mennyire bíznak egymásban, kicserélik-e még olyan őszintén gondolataikat mint házasságuk első időszakában. Sajnos, sok házasság a némaságon fenekük meg, megy tönkre. Először csak egy pici félreértést nem tisztáznak, azután lenyelik a véletlen sértést majd elhallgatják a bántódást Hetek, hónapok, évek során úgy felgyűlnek a vélt s valóságossá jegeseden sérelmek, hogy nem olvasztja szét őket még a mechanikussá váló hétköznapi-ünnepi szokások sora sem, kezdve az ágytól az asztalig, s folytatván a gyermekeken, tulajdonképpen az étel, a ruha, a beosztás, a gyerek, ebben cserélnek, váltanak csupán néhány szót hogy úgy tűnjön, semmi sem változott. Pedig megváltozott: az a belső érzelmi fűtöttség, ami nélkül közhellyé silányul minden mondandó... Az ilyen házasságokba, kapcsolatokba lép be a friss figyelmével, a még rá nem fagyott bizalmatlanság nélkül a „harmadik", akinek van szeme, füle, szive a közlési vágytól majdnem megfulladó számára... Nem a küllem, a frizura, az évek, meggyőződésem, a legtöbb helyen ez az oka, s ilyen egyszerű a titka annak, hogy a harmadik jön, szétnéz — és győz De az elmondottakban azt hiszem, benne van a lehetséges védekezés módja is ellene. Üdvözlettel