Nő, 1982 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1982-10-26 / 44. szám
Megrökönyödve olvastam egyik napilapunkban, hogy a soros autóbuszsofőr a tisztelt utas aprópénzét hogy megleckéztesse őt kihajította a tömegközlekedési jármű ablakán. Egy másik esetet viszont egyik járási lapunk tárgyalt: az történt, hogy a kalauz ahelyett, hogy lesegítette volna a vonatszerelvényről az utazó házaspár gyerekkocsiját jelt adott a szerelvény elindítására. A gyerekkocsiért utólag nem kevesebb, mint húsz kilométert kellett utazni. A harmadik eset szenvedő alanya kis híján én lettem. Az utolsó busszal utaztam hazafelé, s a sofőrtől megkérdeztem: — Maguk mennek V.-be? — Nem... — így a tömör válasz. A vezető láthatta, hogy félúton kiszállok. A szeme sem rebbent És ha azon a buszon nincs falumbeli utas, minden valószínűség szerint 12 kilométert kellett volna gyalogolnom. Mondhatnám epésen: tréfás kedvű alkalmazottai vannak a tömegközlekedési vállalatoknak. Csakhogy én ebben nem látok semmi „eredetiséget", hanem felelőtlen durvaságot. Hiszen könnyen lehet, hogy a tisztelt utas utolsó filléreiből váltotta volna meg a me-Mindennapi gondunk netjegyét, vagy hogy a korábban említett házaspárnak legalább négy teljes órájába került, hogy a gyerekkocsit viszszaszerezzék, arról ne is beszéljünk. Persze: ez esetben ismerjük a vétkeseket, akiket „drákói" módon megbüntethetnek. De többnyire a munkahelyi fegyelem megsértői ideig-óráig árnyékban maradhatnak. Az is előfordul, hogy évekig tart a fegyelem megszegése, amíg fény derül egyre s másra. Gyárudvarokra látogatva tanúi vagyunk, hogy mi megy nap mint nap veszendőbe anélkül, hogy valaki is szóvá tenné. Vagonszámra gyűlik úton-útfélen a különböző hulladék. Senki sem kérdezi: ki a gazdája. A következő eset egy nagyvállalat nevéhez fűződik, amely egy félreeső helyen felejtette az elhasználódott kotrógépet. Egy teljes éven át senki sem kereste, senki sem kérdezte, hogy a jónéhány tonna vasalkalmatosságot elszállitották-e a gyűjtőhelyre, s a hulladékért kapott pénzzel mi történt „Kis pénz" — nem pénz a nagyvállalkozóknál ? A kotrógép tizenkét teljes hónapon át állt egyetlen helyen, míg valakinek föl nem tűnt furcsa magánya, s fűhöz-fához nem szaladgált a hírrel, hogy itt és itt, ez és ez, stb... stb. A munkahelyi fegyelem megszegéseinek teljes tárházát fölsorolni nem lehet, hiszen ahány alaphelyzet, annyi formája kínálkozik. Az árnyalatnyi megszegésektől a legveszedelmesebb bűnökig sok-sok száz variáció előfordul. így például az is, ami néhány évvel korábban történt. A csoportvezető által felosztható különjutalékból a mester beleegyezésével ketten-hárman úgynevezett „ivó-alapot" nyitottak. A havi 1600 korona egy részét az említett vezető nem osztotta ki a brigád legjobb dolgozóinak, hanem megtartotta az „ivó-egylet" számára. Hónapok múltak el, amíg erre fény derült. Sorolhatnám tovább a példákat. Véleményem szerint szigorúbb ellenőrzésekkel, határozottabb büntetésekkel, s nem utolsósorban annak tudatosításával: ha önmagunkról mondunk „véleményt", akár megszüntethetők lennének a munkahelyi visszaélések. Vajkai Miklós Miért nincs, ha van? Azt hiszem, nem kell hangsúlyozni, hogy a cukorbetegek száma növekszik, s azt sem, hogy ez a betegség sok lemondást, önmegtartóztatást követe! a pácienstől. Ehhez jön még a nomtális ételeknél jóval drágább diéta, mert nem laktató élelmiszerekből készül. Aki komolyan veszi és él az orvos tanácsaival, nincs ideje unatkozni, amíg naponta előteremti a szükséges alapanyagokat, hogy ásványokban. fehérjékben és vitaminokban gazdag, cukorban és szénhidrátban szegény, ám ugyanakkor változatos ételt készítsen magának vagy diétára szoruló családtagjának. Hogy ezekből a gondokból mennyit vállal magára az élelmiszeripar, azt nemcsak a rászoruló tudja, érzi. Bárki meggyőződhet róla, aki nyitott szemmel jár és ránéz az üzletben arra a bizonyos két-három polcra (ahol van egyáltalán ilyen), amelyeken az ürességtől tátongó kevés hely fölött ott „díszeleg” a tábla: diabetikus készítmények. Évek hosszú sora óta alig kerül valami új termék a piacra, és elég, ha turistautunkon széjjelnézünk a szomszédos országokban, mit kínálnak ők ott a cukorbetegeknek, máris „felmegy a pumpánk” az irigységtől Mérgelődünk a magunk krónikus betegségén: rugalmatlanság? kényelmesség? vagy közömbösség?. .. Az áruválaszték szegény, de még azt sem kapni, amit gyártanak. Egy-kétféle kompót, savanyúság (néha szörp is akad), egyféle és szinte ehetetlen keksz, diacsokoládé, elvétve egy-kétféle húsétel. Ez képezi a legtöbb helyen az árukínálatot. Pedig milyen jó lenne, ha a kisebb jövedelmű idős nyugdíjas többféle készítményből választhatná ki a napi étkét, és ha három-négy napra előre megvásárolhatná a gyorsan felmelegíthető készételt. Nem ábrándozom tovább, végül is az ember mindig abból indul ki, ami van. Ha nincs a boltokban, akkor főzni kell. A zöldséges ételek mellett elvétve a diabetikus is megengedne magának mondjuk egy édesített túrósgombócot, egy szelet rétest, amely enyhítené a cukor és liszt utáni vágyát, változatosabbá tenné az étlapját. Csakhogy ehhez a főzésre alkalmas cukorpótló, szorbit kellene, amit hónapok óta nem látni üzletben. Az említett ok miatt több diabetikus ismerősöm maradt az idén kompót és savanyúság nélkül, noha kertje van. Miután heteken keresztül hiába kutattam Brads lovában, vidéken és más városokban, felkerestem a fővárosban, a Csehszlovák Hadsereg utcában található diabetikus boltot. Hogy mit láttam benne? Azt, amit másutt. És mit mondott az elárusítónő: „Hónapok óta színét sem láttam a szorbitnak”... Ki magyarázza meg, miért nincs? Forduljak a Nő Fórumához? fórum ) Kérdez: Horváth Anna kiráiyhelmeci (Kráf. Chlmec) lakos Kassán (Kosicén) láttam az egyik üzletben, hogy a vásárló pénz helyett csekkel fizetett. Szeretném tudni, hol lehet ilyen számlát nyitni, milyen feltételekhez kötik, és milyen előny származik belöia? Válaszol: Lubica Strnádová mérnök, a Szlovákiai Állami Takarékpénztár vezérigazgatóságának dolgozója A zsírószámlákat 1972-ben létesítettük mint a lakosságnak nyújtott új fizetési szolgáltatást, amely a betétkönyvektől eltérően lehetővé teszi a tulajdonosnak a számlák rendszeres és egyszeri fizetését. Zsírószámlát bármelyik takarékpénztárban nyithatunk, föltétele a szerződéskötés, amelyben rögzítjük a tulajdonos jogát és kötelességét A szerződéskötéskor a zsírószámla leendő tulajdonosa megmondja, havonta mekkora pénzösszeget akar fizetéséből munkaadójával átutaltatni a számlára. Ez képezi az alaptőkét. Ezenkívül átutalható a zsírószámlára bármilyen más bevételi forrásból származó pénzösszeg is, esetleg készpénzben helyezhető el a takarékpénztárban. A zsírószámláról a tulajdonos által meghatározott állandó fizetési kötelezettségek alapján a takarékpénztár rendszeresen fizetheti a lakbért, lakásüzemeltetési díjakat, a biztosítást, a multiszervizt, stb. E havonként ismétlődő befizetéseken kívül a zsírószámláról egyszeri átutalással, csekkel is fizethetünk. Természetesen, ehhez szükséges, hogy a számlára rendszeresen érkezzen bevétel, legyen rajta elegendő pénz. A zsírószámlán elhelyezett pénzösszegre 2 százalékos kamatot kapunk. Tehát meg van az az előnye, mint a betétkönyvnek, s ezenkívül még az is, hogy fizetési eszközként szolgál. A már említett befizetési szolgáltatásokon kívül igénybe vehetjük az áruvásárlásnál is. Ehhez csekk-könyv szükséges, melyet az állami takarékpénztár akkor ad a zsírószámla tulajdonosának, ha az rendszeresen teljesíti a szerződésben meghatározott feltételeket és az alapbetét elérte az 5000 koronát. Csekkel fizethetünk mindazoknak a szervezeteknek, amelyek az állami takarékpénztárral megegyeztek e fizetési mód realizálására. Ide tartoznak a Prior áruházak. Rövidáru-üzletek (Drobny tovar) bútorüzletek, Öedok utazási iroda stb. Több kereskedelmi szervezet — Háztartási Árucikkek, Drogéria. Bördiszműáru stb. — üzlethálózatának egy részére — a kijelölt üzletekre — korlátozta e fizetési módot. Ezekben az üzletekben egy hét leforgása alatt ötezer korona értékű áruért fizethetünk csekkel, ha ennél nagyobb összegről van szó (például bútorvásárlásnál) az üzletvezetőnek telefonon ellenőriznie kell, van-e a számlán ekkora összeg. A zsírószámlára — hasonlóan a takarékbetétkönyvhőz — készpénzt tehetünk be. ki is vehetünk róla. Abban a takarékpénztárban, amelyben a zsirószámlát nyitottuk, az alapbetétig kivehetjük a pénzt, más takarékpénztárban csekkre 5000 koronát vehetünk ki. ha bemutatjuk a csekk-könyvet és a személyazonossági igazolványt. Kétezer korona összegig kaphatunk pénzt csekkre más takarékpénztárban anélkül, hogy bemutatnánk a csekk-könyvet, elegendő ilyenkor a személyazonossági igazolvány. A zsírószámla tulajdonosa más személyekre is átruházhatja a számla használatát. E személyek nevét fel kell tüntetni a csekkkönyvön. Ha az üzletben ők fizetnek csekkel, kilétüket személyazonossági igazolvánnyal kell igazolni. A zsírószámlák nagyon fontos feladatot töltenek be a készpénz fizetés nélküli fizetési formák racionalizálásában. Előnyük elsősorban a rendszeresen ismétlődő befizetések esetén mutatkozik meg: a tulajdonos időt, fáradságot takarít meg. A zsírószámlák a lakosság körében egyre kedveltebbé válnak: jelenleg Szlovákiában már több mint százezer lakos használja. Köszönöm a tájékoztatást. Tapasztalatból mondom, hogy a zsírószámla valóban terhet vesz le tulajdonosa válláról. Nem kell számontartani, mikor érkezik a lakbérszedő, a tévé-, rádió-, telefon-, villanyszámlával sem kell havonta a postára menni. S ha az izletben éppen akkor kapom meg a rég keresett árut, amikor ■ így fillér sincs nálam, elég elővenni a csekk-könyvet és kiírni a megfelelő összeget. Az állami takarékpénztár e lakosságnak nyújtott szolgáltatását ajánlani merem bárkinek. H. Zsebik Sarolta (nő 7)
