Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-09-22 / 39. szám

Kölcsön okosan, előnyösen Életszínvonalunk szubjektív mércéje nagyobbára az, hogy milyen a lakásunk, annak berendezése, van-e gépko­csink, színes tévénk, hol nyaralunk és így tovább. Az objektív mérce azonban az, hogy államunk — a szocialista állam — mit tud nyújtani polgárainak, miként teszi lehetsé­gessé, hozzáférhetővé — tehát tömegessé — a jólétet s ennek kisebb-nagyobb kritériumát. Csehszlovákia 1981—1985-ös gazdasági és szociális fejlesztési terve elsősorban arra irányul, hogy javuljanak a lakásviszonyok, és javuljon a lakosság szükségleteinek kielégítése. Ebben az ötéves tervben előirányzott 550 ezer új lakás építése, és vagy 40—50 ezer szocialista tulajdon­ban levő állami lakás korszerűsítése, továbbá a családi házépítkezés folyamatos támogatása. Ami a kereskedel­met, illetve a könnyű ipart illeti, tovább bővül a termékszer­kezet, magyarán a választék, főleg a tartós használatra szánt cikkekből. , Persze, a szövetkezeti vagy öröklakás megszerzése, a bebútorozás, a háztartás felszerelése, az autóvásárlás és más nagyobb befektetések rendszerint pénzbe, s nem is kevésbe kerülnek. Legalábbis a legtöbb esetben többe, mint amennyit akár néhány év alatt is, valaki meg tud takarítani a keresetéből. Az effajta nagyobb (és még na­gyobb) költségek fedezésében a szocialista pénzgazdálko­dás bankrendszere a legkülönfélébb kölcsönökkel, hitelek­kel siet a polgárok segítségére. Az állami takarékpénztár e szolgáltatásai tehát életszínvonalunk emelkedésének egyik fontos eszközei. A kölcsönök milyensége, módja és feltételei törvényhez kötöttek (Polgárjogi törvénykönyv 341—344. cikkely, a Tt. 47/1964 és 136/1969 sz. törvényrendelet.) A kölcsön, hitel felvételének jogi előfeltétele-formája a "Etánk és a folyamodó személy szerződése. A szerződés megkötése feljogosítja a polgárt, hogy a takarékpénztár pénzkölcsönt, hitelt nyújtson meghatározott célra. A takarékpénztár vi­szont jogosult — a szerződés értelmében — visszakövetel­ni határidő előtt a nyújtott pénzösszeget abban az esetben, ha a szerződő fél azt nem a szerződésben meghatározott célra fordítja. Bárminemű kölcsön nyújtásánál a takarékpénztár felada­ta, hogy meghatározza: a kölcsönt kérelmező, illetve felve­vő személy csak olyan mértékben adósodhat el, amennyit pénzügyi lehetőségei elbírnak, s hogy a kölcsön törlesztése ne veszélyeztesse az ő vagy családja létfenntartását. Tehát kölcsön, de csak addig, ameddig „a takaró ér" ... Végle­tes esetekben, ha a takarékpénztár úgy látja, hogy a törlesztés majd nehézségekbe ütközik, megtagadhatja a kölcsön nyújtását. Ez többnyire olyankor fordul elő, ha a kérelmező jövedelme nem bizonyul elegendőnek, vagy ha egyidejűleg több kölcsön vagy egyéb fizetségek törlesztése terheli, de abban az esetben is, ha a kérelmező sűrűn váltogatja munkahelyét. Kölcsön kikényszerítésére egyéb­ként állampolgárainknak nincs joguk. A kérvényező a szerződés aláírásával elfogadja a köl­csönt nyújtó pénzintézet feltételeit. Fontos tudni, hogy a házastársak elvszerüleg közösen viselik az adósság terhét. Még abban az esetben is, ha a feleség háztartásbeli, vagy a házastársak egyike nyugdíjas (a szerződést minden eset­ben mindkét házastársnak alá kell írnia). A kölcsön visszafizetését a kezes vagy kezesek szavatol­ják. A szerződés aláírásával a kezes vállalja a kölcsön visszafizetését, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem fizet, vagy fizetésképtelen. Kezességet egyébként olyasva­laki is vállalhat, akinek már magának is van kölcsöne. Mikor nincs szükség kezesre? Az állami takarékpénztár éppen a kezesek révén biztosítja csaknem valamennyi nyújtott kölcsön visszafizetését. Mégis vannak kivételek: a kiegészítő és célhiteleknél valamint a készpénz-kölcsönnél nincs szükség kezesre, ha mindkét házastárs állásban van, arányos keresettel-jövedelemmel rendelkeznek, és kérel­mük nem haladja meg az 5000 koronát. Az 5000-től 10 000 koronáig terjedő kölcsönnél egy kezes szükségel­tetik, tízezren felül kettő. Az építkezésre kérelmezett hitelnél a szerződéskötés egyéni megítélés alá esik. De ebben az esetben a kezesek csakis nagykorú, fizikailag és pszichikailag egészséges, állandó munkaviszonyban lévő csehszlovák állampolgárok lehetnek. További feltétel, hogy a kőtelező katonai szolgá­latot teljesítették, s hogy jövedelmük (és életkoruk) olyan magas legyen, amelyből levonható — a nem fizető adós esetén — a megállapított havi törlesztés. Ami a kezesség vállalását illeti, itt olvasóinkat hangsúlyo­zottan figyelmeztetjük: a kezesség-vállalás távolról sem formális aktus! Ha az adós többszöri figyelmeztetésre, felhívásra sem fizeti a törlesztést, a bank a kezest kötelezi a hiteltörlesztésre a megállapított részletekben. Ellenben a kezesnek joga van az általa fizetett pénzt az adóstól visszaperelni. Mennyit lehet „kölcsönkérni"? A készpénzben nyújtható kölcsön 5000 korona, egészen kivételes esetben ennél több is lehet. A kiegészítő és célhiteleknél vagy a hitel egyéb formáinál az összeg nagysága nem meghatározott, tetszés szerinti. S most nézzük, milyen kölcsönöket, hitelt kínálnak hazai pénzintézeteink: 1. Állami hozzájárulásos fiatalházas-kölcsön 2. Áruvásárlásra nyújtott kölcsön 3. Személyi kölcsön 4. Lakásépítkezési kölcsön 5. Más, személyi ingatlan vásárlásra nyújtott kölcsön 6. Főiskolásoknak nyújtott kölcsön ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOS, FIATAL HÁZASOKNAK NYÚJTOTT KÖLCSÖN: A takarékpénztárak 1973. április 1-től nyújtják a fiatal házasoknak, a célból, hogy megkönnyítsék a családalapítást és végső fokon az állam szempontjából is a népesedés kedvező alakulását. Az egyéb hitelekkel szemben ennek a kölcsönnek számos előnye van: az összeghez viszonyítva alacsony a kamat és hosszú a visszafizetés ideje. Nagy előnye az állami hozzájárulás gyermekszületésnél. Ezt a kölcsönt a fiatal házasok harmincéves korig (elég ha az egyik fél teljesíti a korhatár követelményét) vehetik fel, ha dolgoznak, állandó lakhelyük Csehszlovákia s legalább az egyikük csehszlovák állampolgár; további feltétel, hogy házasságukat 1970. március 31 -e után kötötték meg, s hogy a házasságkötést megelőző naptári évben — és a szerződés megkötésekor — közös évi jövedelmük nem haladta meg a 60 000 koronát. Ezt a hitelt, illetve kölcsönt igénybe vehetik azok a személyek is, akik nem élnek házasságban — például a leányanyák, az özvegyek (férfiak, nők) és elváltak, akik legalább egy kiskorú gyermekről gondoskodnak, ha a gyermek 1973. április l-én még nem töltötte be harmadik életévét. A fiatalházas-kölcsönt a takarékpénztárak részben azért nyújtják, hogy a fiataloknak könnyebb legyen berendezked­niük, részben, hogy megkönnyítsék számukra a lakásszer­zést. De tudni kell, hogy ezt a kölcsönt nem lehet igénybe venni már kész családi ház vagy lakás — szülőktől, család­tagoktól való — megvásárlásra. A már meglevő lakás berendezésére adott hitelben benne foglaltatik a bútor, a szőnyeg, a háztartási gépek, a televízió, az ágynemű, a gyermekágy, -kocsi és hasonló, feltétlenül szükséges tár­gyak beszerzése, amelyek megkönnyítik s tehermentesítik a fiatal családok életvitelét. Viszont: ez a kölcsön nem vehető fel garázsépítésre, autóvásárlásra, sport- vagy fotó­­felszerelések, zenegépek vagy tárgyak vásárlására. A fiatal házasok kölcsönének maximális összege 30 000 korona. A harminc éven túliak házasságkötésénél is van ilyenfajta kölcsön — például leányanya és özvegyember házassága esetén —, de ez nem haladhatja meg a 20 000 koronát lákásszerzés céljábóí, s hozzá a berendezésre további 10 000 koronát. Ezekben az esetekben a kölcsön megoszlik a házastársak között, mert a kamatláb különbö­ző. A lakásszerzésre nyújtott hitel után a kamat egy százalék, a lakásberendezésre kérelmezett kölcsön után pedig 2,5 százalék. Tehát különleges esetekben az igénylők nem egy, hanem két kérvényt nyújtanak be. A törlesztés ideje 10 év. Még egy fontos tudnivaló: a fiatalházas-köl­­csönöknél nem lehet készpénzt fölvenni. Ezt a kölcsönt csak az a körzeti bankfiók nyújthatja, amely az illető fiatal házasok állandó lakhelyén van. A házaspároknak az igény­lést még a gyermek születése előtt kell beadniuk, hogy jogosultságuk a gyermekszülési állami támogatásra ne évüljön el. A magányos — tehát a nem házasságban élő szülők — kérvényüket a gyermek születése után adhatják be. Amennyiben a házastársak még nincsenek munkavi­szonyban, két kezesre van szükségük. Ha csak egyikük nincsen alkalmazásban, illetve a feleség szülési szabadsá­gon van. elegendő egy kezes. A fiatalházas-kölcsön kérvé­nyéhez csatolni kell a kereseti, illetve jövedelmi kimutatást, valamint az illetékes nemzeti bizottság igazolását, ha az előző évben nem voltak munkaviszonyban. A hitelszerző­dés megkötéséhez be kell mutatni még a házasságlevelet, a személyi igazolványt, úgyszintén a kezes(ek) személyi igazolványát. A gyermekét egyedül nevelő szülőnek be kell mutatnia a kérvényhez csatolva a gyermek(ek) születési bizonyítványát, valamint a munkaadó igazolását a családi pótlék folyósításáról. A lakásszerzéshez szükséges kölcsön esetében is csatolni kell a kérvényhez az illetékes szervezet igazolását, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülőnek folyósítják a családi pótlékot. Es most hadd térjünk ki bővebben a fiatalházas-kölcsön különleges előnyeire. Az állam hozzájárulást ad azoknak a fiatal szülőknek, akiknek a kölcsön felvételét követően gyermeke született, ebben az előnyben azok a polgárok is részesülnek, akik egyedül nevelik gyermeküket, vagy akik örökbefogadott gyermeket nevelnek, és további gyermeke­ik születtek. Az állami juttatás igénye azzal a nappal lép érvénybe, amelyen a gyermek megszületett. Az első gyer­meknél az engedmény 2000 korona, a másodiknál további 4000 korona. A visszafizetés összege tehát ennyivel keve­sebb, de minden esetben szükséges az illetékes hatóság bizonylata arról, hogy a gyermek(ek) megérte első életévét. JUDr. GUSTÁV OLÁH (A kölcsönök további formáiról következő számunkban lesz szó).

Next

/
Oldalképek
Tartalom