Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-09-08 / 37. szám
Karikatúra! Bár morva földön (Znojmo mellett) születtem, de 1936 óta — amikor is joghallgató lettem — jól akklimatízálódtam Prágában. Gyerekkoromtól vonzott az összefirkálatlan papír fehérje. Később e vonzalmamnak neves festők adtak helyes irányt. 1937 óta jelennek meg karikatúráim. Szerkesztő voltam a Práce c. napilapnál, majd a Dikobraznál, s mint „külső" nyugdíjas máig ott tevékenykedem. Több mint 330 humoros-szatirikus könyvet illusztráltam. Rajzaimat több kiállításon is láthatták idehaza és külföldön. Születési évemet (1917) eddig sikerrel titkoltam jól karbantartott külsőmmel, kopasz fejemmel. Legszigorúbb és legbecsesebb kritikusom saját nőm — aki még nálam is fiatalabb. vezeti: ZALKA KATALIN Már kéne EVZEN SEYCEK Ne sírj már annyit, Antóniám! Ügy teszel, mintha ez lenne az utolsó esküvőd. Évekkel ezelőtt annyira beléd voltam esve, hogy a nagy szerelemtől nem tudtam dolgozni. Látod, már rég nem vagyok szerelmes, de dolgozni azóta sincs semmi kedvem. Ki nem állhatom, hogy mindent a feje tetejére állítasz. Miért nincs, ha van? Elnézést, hogy a téma kissé szokatlan, nem éppen ízléses. A háztartási és lakberendezési cikkek boltjának eladója immár hetek óta messziről integetettmosolygott felém, természetesen NEM-et és NINCS-et jelentő fej- és kézmozdulatokkal. Félő, hogy „így marad", mert elég gyakran megfordultam ott vagy három hónap óta. A hasztalan keresett tárgy egy WC-csésze, a tetejére erősített műanyag öblítőtartállyal. Mert szoba-konyhás szövetkezeti lakásunk legkisebb helyiségében elpattant a nevezett porcelán használati eszköz. A bolti eladó vallomása szerint nálunk háromféle vécécsésze is kapható. Illetve kettő. Az a kétféle, amelyre nincs szükségünk, mert a legtöbb házgyári lakásba ama bizonyos harmadik fajtát szerelik ... S ez, mivel a leggyakrabban használt, elvétve kapható csak. A lakást közben elhagytuk, nagyobbra cseréltük, ám a beköltöző fiatal — ráadásul ismerős — házaspárnak balgamód megígértük, hogy tisztes határidőn belül megkapják az új WC-csészét. A szerelést ők biztosították volna, rokoni alapon. Csak ... Csak a határidő egyre húzódott. Bíztam a szerencsében, ám hiába. Végül elunva a keresést és restellve az ismétlődő magyarázkodást, elintéztem mindent. Miként? így: felhívtam a lakásépítő vállalat' illetékes miténtudom-kijét, és bejelentettem „szorult" helyzetemet. A probléma máris megoldódott. Háromszoros áron. És szereléssel... Nos, a tanulság? Sose akard kikerülni, ami a „szükség" által kiméretett rád, mert magad maradsz a Háromszor annyiért! N víö § tető fe/em föié.
