Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-08-25 / 35. szám

C^^^OTFÉLEF^^^^^^^^^^^^GÉSZSÉGUNtn/ÉDELMÉBEN j JOGI TANÁCSADÓ I NÉGYSZEMKÖZT A postán Hosszú sor kígyózik a postahivatal kis abla­ka előtt. Egy hirtelenszőke, csinos fiatal nő settenkedik a sor elejéhez és valami össze­függéstelen magyarázattal — a postahivatal előtt az utcán hagyta gyermekét —. két életerős férfi közé próbál beóvatoskodni. A fiatalemberek megértő gavallériával szorítanak helyet a hálásan mosolygó fiatal nőnek. A dolog rendben is volna, de messze, a sor végén hirtelen felcsattan egy egyénien borízű, erélyes, mondhatnám úgy is: vezény­léshez szokott mély női hang: — Hé, maguk, ott elöl...! Azt hiszik, én dísznek állok itt a sorban?! A harsány hangra egy emberként fordul hátra a sor, hogy alaposabban szemügyre vegye e nem mindennapi erély forrását. A megállapítás teljesen egyöntetű: tényleg nem dísznek áll ott. .. nyolcvan egynéhány kiló­jával. csapzott hajával, borvirágos orcájával. A goes Vilmos SZERETNÉK RÁTALÁLNI Huszonhárom éves. 170 cm magas, barna hajú főiskolai hallgató ezúton szeretne meg­ismerkedni vidám természetű, intelligens lány­­nyál házasság céljából. Jelige: „S. Barbara” Harmincéves, 167 cm magas tanítónő szeretne megismerkedni korban hozzáillő fiatalember­rel. Jelige: „Tavasz” Huszonkét éves, 153 cm magas, főiskolát távolon végző lány. ónálló lakással, ezúton szeretne megismerkedni komoly, intelligens fiatalemberrel. Gyermek nem akadály. Fény­képes leveleket vár. Jelige: „Szeretnék rátalálni” Huszonhárom éves. 160 cm magas, barna hajú fiatalember, ezúton szeretne megismer­kedni komoly, becsületes lánnyal. Fényképes levelek előnyben. Jelige.- „Piros tulipán” Huszonöt éves. 160 cm magas, barna szemű, falusi elvált asszony három gyermekkel, ezú­ton szeretne megismerkedni komoly férfival hamincöi éves korig, aki nem kalandra, ha­nem boldog családi életre vágyik, és aki gyermekeinek jó apja. neki pedig lm társa lenne. Fényképes leveleket kér. Jelige: „Szeretnék boldog lenni” Beteg a családban Sok ember manapság csak az orvosoktól, a gyógyszeres kezéléstől várja a csodát. Pedig a kórházi ápolás, a gyógyszer, az orvosi tanács csak akkor teheti teljesen egészségessé a beteget, ha az otthon is megfelelő ellátást kap. ha úgy főznek neki, úgy táplálják, hogy megerősödjön. Ez. nem boszorkányság, nem külön „tudomány”, csupán okos. ésszerű étrendösszeállítás. A beteg ember betegségétől függetlenül is kímélő, úgynevezett diétás élelmezésre szo­rul. akkor is. ha emésztése jó. anyagcseréjé­ben nem következett be olyan jelentős válto­zás, amely már önmagában különlegesebb étrendi megszorítást igényel. A beteg közér­zete rendszerint romlik, étvágya csökken, hangulata rossz. Élelmezéskor e szemponto­kat is tekintetbe kell venni. Különbséget kell tennünk az élelmezés tekintetében aszerint is, hogy a betegség előreláthatólag csak rövid ideig tart majd vagy elhúzódó lesz. A rövid ideig tartó, átmeneti, könnyebb betegségek általában különlegesebb étrendi előírásokat nem igényelnek, de az étrend a beteg ízlése, kívánsága szerint állítható össze, kivéve ha olyan kívánságai vannak, amelyek szerveze­tére ártalmassá válhatnak (sok alkohol, túl sok folyadék, szigorú éhezés). A már előreláthatólag hosszabb ideig tartó betegségek esetében azonban bizonyos szempontok alapján kell az élelmezést irá­nyítani. Ez vonatkozik a lábadozó betegekre is, hogy gyógyulásuk meggyorsuljon és köz­érzetük minél hamarabb megjavuljon. A beteg élelmezése mindenképpen bizto­sítja azt a tápanyagmeúnviséget, amely az egészség helyreállításához szükséges. A fel­használt készítmények, ételek, italok kivá­lasztását a beteg igénye. ízlése határozza meg. Az ételek emészthetőségét több mód­szerrel fokozhatjuk, ezek közül kiválaszthat­juk a legmegfelelőbbet, hogy olyan ételeket, étrendet biztosítsunk, amelyet a beteg öröm­mel, jó étvággyal fogyaszt el, de a szervezeté­re nagyobb megterhelést nem ró. A nyersanyagok kiválasztásakor az ' • " emészthetőséget figyelembe kell venni. A gabonafélék emészthetőségét rostanyagtar­talmuk határozza meg. A rizs és a búzadara nagyon jól emészthető. A liszt, minél fehé­rebb, annál kevesebb rostot tartalmaz, annál könnyebben emészthető. A fehér kenyér, fehér lisztből készített péksütemény, keksz, kalács könnyen emészthető, de' ezt még fo­kozhatjuk: mert a másnapos vagy pirított kenyér, péksütemény, kalács, briós, a két­szersült emészthetősége kedvezőbb. A gyúrt tészta emészthetőségét nemcsak a fehér liszt, a bőséges tojásfelhasználás fokoz­za, hanem a vékony lapokra nyújtás és a finom darabolás is. A puffasztott rizs emészthetősége fokozott. A hús emészthetőségét az" izomszövet, kö­tőszövet, zsírszövet aránya befolyásolja. Mi­nél több az izomszövet, a hús annál köny­­nyebben emészthető. A látható zsírt, hártyá­kat. poreogókat a húsdarabokról lefejtjük és a kímélő étrendhez ..színhúst'' használunk fel. A gerinetáji részekből és a combból lehet legkönnyebben színhúst nyerni. A társadalom az ifjúságért Szocialista társadalmunk fokozott mérték­ben gondoskodik az ifjúságról, számos intéz­kedéssel segíti és támogatja a szülőket abban a törekvésükben, hogy gyermekeikből öntu­datos. dolgos és becsületes állampolgárok váljanak. Természetes tehát, hogy az állami és társadalmi szervezetek is részt kérnek a gyermekek nevelésében, és figyelemmel ki­sérik, hogy a szülők teljesítik-e kötelessége­iket gyermekeikkel szemben. A szülőknek is jogukban áll bármikor • ha ezt a gyermekeik érdeke megkívánja — az iskola, a nemzeti bizottság, a bíróság,'más erre erre hivatott állami szerv vagy társadal­mi szervezel segítségét igénybe venni. Ugyancsak minden állampolgárnak és a társadalmi szervezeteknek is joga van, hogy a gyermekeik helytelen viselkedésére figyel­meztessék a szülőket. Ha az ilyen jóindulatú figyelmeztetés eredménytelen marad, ha a szülők maguk nem tudnak vagy nem akar­nak megfelelő nevelési intézkedést tenni, vagy ha maguk a szülők sértik meg szülői kötelességeiket, vagy elm ulasztják a kötelező ellenőrzést és felügyeletet, akkor bárki kér­heti a nemzeti bizottság, vagy a társadalmi szervezetek közbenjárását és segítségét. Az illetékes szerv — nemzeti bizottság, bíróság, vagy más állami hivatal — köteles a figyel­meztető bejelentés alapján a megfelelő intéz­kedést megtenni, és a gyermek neveléséről gondoskodni. A gyermekek nevelésével elsősorban az iskola, a nemzeti bizottság, a társadalmi szervezetek (ifjúsági szövetség, szakszerve­zet, sporszervezetek stb.) foglalkoznak, ame­lyek a saját körzetükben megfelelő feltétele­ket teremtenek ahhoz, hogy a fiatalkorú gyermekek nevelését, művelődését testi és szellemi fejlődését a legcélszerűbben bizto­sítsák és érdekeiket védjék. Amennyiben a társadalom érdeke megkí­vánja. hogy a gyermekek rendes nevelése biztosítva legyen, a nemzeti bizottság a kö­vetkező intézkedéseket teheti: 1. meginti a kiskorúi, figyelmezteti a szü­lőket vagy más személyeket, akik veszélyez­tetik a gyermek nevelését, esetleg valamely társadalmi szervezethez fordul, és azt bízza meg a megfelelő intézkedés megtételével; 2. a kiskorú fölött felügyeletet rendel el. amit az iskola vagy a társadalmi szervezetek segítségével valósít meg; 3. a kiskorú számára korlátozásokat ren­del el, hogy kiküszöbölje a nevelésére ható káros befolyásokat, például megtiltja a kis­korú számára nem alkalmas nyilvános he­lyek, szórakozások látogatását. Ezeket az intézkedéseket nemcsak a nem­zeti bizottság, hanem a bíróság is megteheti. Ha a nemzeti bizottság már intézkedett, ehhez nem szükséges a bíróság jóváhagyása. Az a szerv, amely az intézkedést hozta, ezt később meg is változtathatja vagy megszün­tetheti. Csak a szülői jogokat korlátozó vagy meg­szüntető intézkedésekre illetékes kizárólag a bíróság. Erre akkor kerülhet sor, ha a szülök jogaik gyakorlásában akadályozva vannak, vagy ha nem teljesítik rendesen kötelessége­iket, vagy szülői jogaikkal visszaélnek. Kedves Ildikó! Panaszoddal, kéréseddel, sajnos nem vagy egyedül. Sok gyerek kénytelen ilyen családi körülmények között felnőni, mert a szülök egyike — rendszerint az édesapa — alkoholis­ta. Érthető, s jogos a türelmetlenséged, megol­dást sürgetsz, vársz. Hogyan, honnan, kitől? Viszonylag egyszerű a megoldás, ha az édesapa a család kezdeményezésére vállalja a gyógykezelést, önként jelentkezik elvonókúrá­ra. Ez azonban csak az esetek elenyésző hányadában fordul elő. mert a legtöbb alkoho­lista agresszív, durva és visszautasít minden olyan nézetet, véleményt, mely szerint ö beteg — tehát az ivása betegség —, kezelésre szorul. Ha a család már minden eszközt kimerített, ha úgy érzik, sem a szép szó. sem a szigorú felelősségre vonás nem használ, a munkahely: a baráti társaság hatása sem elég, hogy az apa megváltozzék — a legtöbbször bizony nem elég —, akkor a helyi nemzeti bizottság alkoholellenes bizottságához fordulhat pana­szával a feleség illetve a gyerek. Persze nem minden bizottság dolgozik egyenlő intenzitás­sal. nem mindegyik tud határozottan, eredmé­nyesen cselekedni, elvonókúrára beutaltatni az alkoholistát anélkül, hogy az felháborodá­sában durván ne bántalmazná a családját. Ha édesanyád viszolyog, húzódik attól, hogy ezt megtegye. Te fölkeresheted a járási ifjúságvédelmi osztályt, ők is intézkedhetnek, hogy ne kelljen ilyen áldatlan viszonyok kö­zött tengődnötök. Megteheti-e ezt egy gyerek a saját apja ellen ? — kérdezed. Nem ellene — érte leszed! Jobb lenne, ha édasanyád intézkedne, hiszen még kiskorú vagy, de valakinek mindenkép­pen mozdulnia kell. Édesanyádnak rátok, gyerekeire kell gondolnia, akik érzékenyeb­ben reagáltok minden durvaságra, az öt én hántásra is, és joggal szeretnétek olyan ren dezelt, békés családban felnőni mint többi kortársatok. Te már nem vagy kisgyerek. Felnőtt se még, igaz. Éppen ezért jó! tetted, hogy a család összefogását, a szülök irántatok érzeti felelősségét kérted számon. Sajnos, sok lány a Te korodban éppen erre nem érez erőt. s futamodik meg, hagyja ott családját. Fejetle­nül, meggondolatlanul és éretlenül cseréli fel otthoni rendezetlen körülményeit egy alig is­mert fai házassági ígéretével, egy bizonytalan érzelmi kapcsolattal. Cseberből vederbe kerül. Ez nem megoldás, nem kiút. Jó lenne, ha vállalnátok édesapád gyógyke­zeltetését. ha mellette lennétek közben — .s utána egv nyugodlabb. kiegyensúlyozottabb családdá válnátok. Sokszor javasolja a kezelőorvos ilyen eset­ben a beteg munkakörnyezetének megváltoz­tatását, mert előfordul, hogy ott dívik a „bor­barátság ". Viszont másutt éppen a munkahely szakszervezeti bizottsága hat kedvezően az elvonókúráról visszatérőre, biztatja, munkafel­adatokat ad neki, hogy ne essen vissza. Mert azzal is számolni kell. hogy csupán az elvonó­kúra nem segít. Mindannyiotok érdeke, hogy kérjétek édes apád kezelését. Reméljük helyreáll még a család nvugal ma! Szeretettel! (folytatjuk) Dr. B. G E3 n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom