Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-21 / 30. szám
Hetedhét határon ét Kóma jelképe, a capiloliunii A Fórum Románom uőstényfarkas Michelangelo Mózes-szobra a S. Pietro in Vincoli templomban Rómába az ember tulajdonképpen nem is utazik, nem is látogat el — Rómába az ember elzarándokol. Az „Örök városhoz”, a távolabbi és a közelebbi Múlthoz, a Történelemhez, mert „Rómához kapcsolódik az egész világtörténelem” — ahogy Geothe írta 1789-ben az Itáliai utazásokban. Nem az első utas-zarándok volt ő. akit egy életre megejtett az. Urbs szépsége, kiapadhatatlan élményadó ereje. Rómát majdnem ezer esztendőn át az ókori világ középpontjának, sőt urának tekintették. Rómában dobogott a birodalom szive, innen igazgatták az óriási Imperium Rdhianumot, a mai Angliától Szíriáig, Hollandia partjaitól egészen Egyiptomig. Messze földekről ezrek és ezrek utaztak s értek el Rómába a Via Appián, amelyet az „utak királynőjének” neveztek, hogy akár maguk, akár mások ügyét intézzék, vagy ebben a fényes nagyvárosban szerencsét próbáljanak. És a középkorban ismét zarándokok ezrei szálltak hajóra, vagy keltek át az Alpeseken, dacolva az időjárás viszontagságaival, a tengeri és hegyi utak sokszoros veszélyeivel, hogy fogadalmuk teljesítéseképpen — ekkor már a katolicizmus középpontja — Róma szent helyein elrebegjék imáikat. А XVII. századtól kezdve mindinkább szokássá vált, hogy nagyurak fiai, vagy a tudásvágy hajtotta emberek, művészek római utazással fejezzék be tanulmányaikat. Az ifjú II. Rákóczi Ferenc vagy Széchenyi István éppen úgy elutazott Rómába, mint Liszt Ferenc vagy Frédéric Chopin. A festők, szobrászok, költők közül sokan éltek hosszabb-rövidebb ideig Rómában; а XIX. század nagy angol költői, Percy Bysshe Shelley és John Keats még haló poraikban is itt kívántak nyugodni. Róma híres temetőjében, a Cimitero Protestante-ban áll síremlékük. Shelleyén, amit az Örök Város másik nagy szerelmese, Lord Byron emeltetett, egyszerű a felirat: Cor Cordium (Szívek szive); Keatsén. kívánságához híven: Itt nyugszik valaki, akinek neve a vízre volt írva. Róma hét halmon és a halmok között elterülő völgyekben épült. A hagyomány szerint i. e. a Vili. században alapították a halmokon élő pásztornépek, a latinok és a szabinok. A városalapítás mondájából ismert nőstény fa rk'as etruszk mester készítette szobra ma a Capitoliumi Múzeum büszkesége. Az Örök Várost nem kímélték meg a történelem nagy viharai a népvándorlástól és a barbárok, germánok, vandálok, vízigótok dúlásától, a nagy tűzvészektől és a pusztító pestis-, kolerajárványoktól. sőt a második világháború harcaitól sem. De közeledvén a harmadik évezredhez, ijiíikincseit — amelyek tanúi voltak a régi Róma nagy államférfiak hadvezérei, egyszerű polgárai és katonái dicsőségének, s ahol szentek éltek és vértanúk vére öntözte a földet —, amelyeket lángeszű művészek. Michelangelo és Bernini s még annyi más nagy mester tervezett, épített, ékesített, új, alattomos, lassan, de biztosan pusztító veszély fenyegeti: a gépkocsiforgalom, a zajártalom és a levegőszennyezödés. is megkésve bár. de a mentési munkálatok megkezdődtek, többek között lezárták a Colosseum környékét. a császárok szobrait a tudósok mentik meg az utókornak. Védekezőén az elmúlás ellen. KÉRDÉSEK: 1. Hogy hangzik a Várossal kapcsolatos szállóige? 2. Kik voltak a monda szerint a város alapítói? 3. Hogy hívják a Róma területén belüli városállamot? Hetedhét határon át NŐ/30 George Bemard Shaw müve Rejtvényünkben G. B. Shaw angol drámaíró öt művének címét találják. Készítette: L. L. A 28. számú rejtvény helyes megfejtése: Lomonoszov egyetem, Kreml palota, Lenin stadion, Tretyakov képtár, KGST palota. A tizennégy helyes megfejtés után könyvjutalomban részesült: Gazsi l.-né. Alsólánc (Nizny Lanec). Juhász I. Tornaija (Safárikovo), Csölle G.-né, Dunaszerdahely (Dun. Streda), Dr. Széchy l.-né, Szolnok, Plachy I. Kassa (Kosice). Dadej S.-né, Kassa (Kosice), Tóth I. Hetény (Chotin). Úttörők köszönésé Geotge Bemard Shaw müve George Bemard Shaw müve George Bemard Shaw müve Ilyen szer is van Cseh drarnauo Fiúnév Alátétre iga keverve Szlovák színész George Bemard Shaw müve Napszak ШК Madrtdi napilap Tova
