Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-21 / 30. szám
30. számunk riportja NAGY MIHÁLY Befőzés kicsiben, nagyban — elmaradhatatlan tartozéka a nyárnak. Nem csoda hát. hogy a konzervgyárakban most van dandárja a munkának. most van szükség a legtöbb dolgos, szorgos kézre, a jó gépekre és a jó kapcsolatokra. A jó termelői-feldolgozói kapcsolatokra, hogy folyamatos legyen a nyersanyag-szállítás, ütemes a munka, ne legyenek üresjáratok, amikor anyagra várnak a dolgozók, és ne legyenek túlzsúfolt napok-órák. amikor a felhalmozott nyersanyag csak nem akar elfogyni. örvendetes tény, hogy a mezőgazdasági üzemek és a konzervgyárak közt az eddiginél ésszerűbb megállapodás jött létre a folyamatos üzemelés biztosítása érdekében. A diószegi (Sládkoviéovo) Major István Cukorgyár zöldség- és gyümölcsfeldolgozó részlegén elsősorban erre lettünk figyelmesek. Az idény kezdetén, igaz, de abban a reményben, hogy végig így marad. A zöldborsót és epret szállító teherautók egymást érték, s befutott a magyarországi meggyszállítmány is. Az üres autókra pedig fölkerülnek a már szállításra kész zöldborsó- és eperkonzervek. melyekből hazai és külföldi piacra egyaránt kerül. Böhm Juraj gyártásvezető-főmérnök és Súlyúk Elemér technikus bizakodók, remélik, nem lesz semmilyen meghibásodás a gépekben. Mert amúgy folyamatos ellátás ígérkezik. Segített az időjárás. A korai nagy kánikula után enyhébb, csapadékosabb napok jöttek, s ez kedvezett minden kertészeti terménynek és gyümölcsfélének. Magnusz Ottó mérnök, a gyár igazgatója szép mennyiségi és minőségi eredményekről adhat számot, de inkább az „elégedetlenséggel” kezdi: — Csaknem hatvan éve termel az üzem. ám annak ellenére, hogy a mostani technológia és a gépek nem hasonlíthatók a kezdetekhez, sok még a korszerűtlen, rossz hatásfokú, a mai követelményeknek egyáltalán nem megfelelő gép. Ez persze befolyásolja némiképp a termelési programot is. melyei az idény elején úgy állítottunk össze, hogy a szocialista brigádok verseny-vállalásai, a termelési követelmények kielégítése, a termelési költségek csökkentése, az ésszerű takarékosság és a minőség javítása egyaránt elérhető legyen. Idényben három műszakban. szombaton és vasárnap is dolgozunk, hogy minden üvegbe-konzervdobozba kerüljön, ami hozzánk érkezik. f eldolgozóiparunk és konzervgyáraink vezetőinek gyakori panasza, hogy sokféle árut. terméket gyártanak, kisebb mennyiségben, s hogy tulajdonképpen ez a tény is hátráltatja a fejlesztést. az igazán korszerű és nagy teljesítményű gépek, gépsorok vásárlását és üzemeltetését. Diószegen epret, cseresznyét, meggyet, sárga- és őszibarackot, szilvát, almát, körtét, szőlőt s — ha a termelők hoznak — ribizlit dolgoznak fel. Zöldségfélékből salátákat készítenek: paprikái, zöldbabot, borsót, uborkát, káposztát, zellert, sárgarépát, petrezselymet, céklát, paradicsomot használnak fel. Pilléket, lekvárokat, zöldség- és gviimöleskrémcket. befőtteket, lecsót, savanyúságokat. felkészárukat és tizenöt fajta készétel félét nem könnyű egy üzemben úgy előállítani. hogy a hatékonyság és a minőség ne hagyjon maga után kívánnivalót. A nyersanyagot — ilyen bő választékban — egy-két szállítótól nem lehet beszerezni. — A löldművesszövetkezetekkel és az állami gazdaságokkal jók a kapcsolataink, tőlük kapjuk a gyümölcsöt, a zöldséget. A peredi (Tcscdíkovo). a felsőszeli (Horné Saliby). a nagylödémesi (Veiké Úfany) és a Pusté Sad\ i a legjobb szállítónk. Az éberhardi (Malinoso) állami gazdaság nagy mennyiségű epret termel nekünk, kevesebbet a födémesiek. rajtuk kívül azonban egyetlen szállítónk sem. Az. epertermelés, bár jól jövedelmez, igényes, ezért évről évre ismétlődő jelenség, hogy mi sokkal többet is fel tudnánk dolgozni, ám alapanyag híján be kell érnünk az adott mennyiséggel. Pedig külföldön is keresik ezt a termékünket. Több más, jó minőségű készítményünk is exportra kerül, elsősorban befőttek és zöldségkonzervek, összesen mintegy 225 tonna. De teljesítményünkbe beleszól, hogy vannak partnereink, akik nem tartják be a szállítási határidőt, vagy a velünk kötött szerződés ellenére a zöldségfelvásárlónak adják el termékeiket, mert a pillanatnyi felvásárlási ár ott magasabb. Eperrel, zöldringlóval, málnával és ribizlivel éppen ezért nem számolhatunk. Sok gondot okoz a konzervdobozok és a szállításkor nélkülözhetetlen kartondobozok beszerzése is. Eredményeink tehát nem csak gépeink és dolgozóink munkájának minőségét tükrözik. Az. üzemben öt szocialista brigád versenyez, egymással, külön dicséretet érdemel l.auko Judit. Mestvánek Valéria, Botló Aranka és Vcinlráger Katalin kollektívája. A nyári csúcsidényben sokat segítenek a Komcnskv egyetem természettudományi és gyógyszerészeti karának hallgatói, valamint a közép-é^ tanonciskolások is. Am arra is kíváncsi vagyok, az állandó dolgozók, főleg az anyák milyen feltételek közt készítik a befőtteket? — Saját üzemi konyhánk van — mondja az igazgató —. itt mind a délelőtti, mind a délutáni műszakosoknak főzünk, így ebédet, vacsorát kapnak. A gyár területén üzlet nincs, de a büfében alapélelmiszerek vásárolhatók, tehát a munka után már egy üzlettel kevesebben kell sorban állniuk. Amit még fontosnak tartok, egyre több dolgozónknak biztosítunk lakást. Persze, tudjuk, ezen a téren is van tennivaló, de minden egyszerre nem megy . . . Valahogy úgy vagyunk vele. hogy ez a nyár sem lesz, könnyebb az előzőknél A sikeres rajt után már szaporábban érkeznek a nyersanyag-szállítmányok, a zajos, forró gőzzel teli csarnokokban gumicsizmás, fehér köpenyes lányok-asszonyok. víz áztatta kézzel sürögnek-forognak. Kézről kézre jár a gyümölcs, a zöldség, míg végül a takaros címke-is rákerül a konzervre. A sok „egyes” ember, aki munkáját adta hozzá, a címkén feltüntetett gyárnév mögé bújik, nevét veszti ... Ha otthon rakja üvegbe a gyümölcsöt, fogyasztói tudják, ki készítette a befőttet. Az üzemi befőzés „nagykonyhai" íze azért emlékeztet a Diószeg környéki otthonira E3!-. Ez a n
