Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1981-07-14 / 29. szám

mm Levelezőink írják a NO fóruma GYERMEKNAPI NEM IS MEGLEPETÉS Deménden (Demandice) az Ipolysági Építkezési Válla­lat dolgozói két év alatt építették fel a gyönyörű iskolai étkezdét és a négytermes napközi otthont 400 gyermek számára. Tipary István építésvezető példásan irányította a mun­kákat, kiválóan dolgozott a Mudrák László mester és Bállá István vezette hattagú munkaközösség. Az I 700 000 koronát érő létesítményt ünnepélyesen adták át rendeltetésének az idei gyermeknapon. Az étkezdében 120 tanuló étkezhet egyszerre. A konyha és a négy napközi helyiség korszerűen van berendezve, a lévai (Levice) járási iskolaügyi szakosztály jóvoltából. Az ünne­pélyes átadáson részt vettek a szakosztály vezető dolgozói a járási nemzeti bizottság képviselői, Stutika Gyula hnb­­elnök, aki értékelte a szülői munkaközösség és a nőszerve­zet segítségét. Dicséretre méltó munkát végeztek a ma­gyar és a szlovák tantestület pedagógusai, az iskola pionírjai, akik rendbetették az új létesítmény környékét. Palcsovics Ernő gondnok is sokat tett. Deménd község e büszkesége szeptember elsejétől teljesíti majd küldetését. Belányi János JÁTÉK ÉS VERSENYLÁZ A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Keleti lakótelep önkormányzata szórakoztató versenyeket rendezett a gyermeknapon. Volt kerékpárverseny, kaláesevés, zsákba­­ugrálás. A tikkasztó hőségben sok gyerek és felnőtt lelkesedett a kijelölt helyen. Kicsik és nagyok elszántan versenyeztek, vagy buzdították a versenyzőket. A győzte­sek kipirultan vették át jutalmukat. Aznap éjjel biztosan szépet álmodtak. Kurtái Edit 0, Ó. VAKÁCIÓ Gyermekeink jó része pionírtáborokban tölti a nyár pár hetét. Magabiztosabb honismereti, földrajzi ismeretekkel, no meg élményekkel gazdagodnak majd az 1—4. évfo­lyam tanulói is. Amit hazánk térképe előtt állva hetente kétszer keresgéltek — természeti kincseink földrajzi jeleit, városok, folyók, hegységek jelzéseit — a valóságban is övék lesz. ..Az életet nem tanulással, hanem cselekvéssel kell eltöltenünk. Ezért minél előbb kellő műveltséget kell szereznünk, hogy felkészüljünk az életre, a cselekvésre" — írja Comenius. A gyerekek felkészülten indulnak a természetbe, testi-szelleriii felkészültségük az ..élet” min­tájára szervezett táborokban kellemes, hasznos cselekvés­re válthatják. A szakszervezetek hazánk legszebb tájaira küldik dol­gozóink gyermekeit. Hajtman Kornélia. Párkány (Stúrovo) Öten várakozunk a hivatal folyosó­ján. egy fapad és két szék szolgálja a feleket, tehát a várótermet hat sze­mélyre méretezték. Némán ülünk, ki-ki gondolataiba, gondjaiba mélyed. Az ajtón tábla: félfogadás szerdán és pénteken H—12 óráig. Azon tűnődöm, miért szabott ily kevés időt a feleknek az illetékes. Telekkönyvi hivatalról van szó. több mázsányi irattal, térkép­pel. nyilvántartási számokkal. . . Vagy minden fél elintézheti) ennyi idő alatt? Az idő múlik, az ajtó nem nyűik. Se ki. se be. A szomszédos ajtó — „kizá­rólag itt dolgoznak"felirattal — an­nál többször. Ennyi alkalmazott len­ne? No jó. tudom, hogy a ..nem itt dolgozók ” surrannak-vonulnak ki-be, csak ők valamilyen oknálfogva „jogo­sultak ” erre. Közben a félfogadás ide­jén mindenki előtt nyitva álló ajtó — makacsul zárva. A boldog vagyontalanokra gondo­lok, azokra, akiknek nincsen ingatla-FÉLFOGADÁS пик. nincsenek halaszthatatlan hivata­los ügyeik, melyekhez kell az ingatlan nyilvántartási száma, természetesen frissen, pecséttel, okmánybélyeggel hi­telesítve . . . Meg arra gondolok, csak úgy érdemes ingatlantulajdonosnak lenni, ha a kiskapuk világában is otthonosan mozgunk . . . Két impozáns fiatalember jön, s már tűnnek is el a nem hivatalbelieknek fenntartott ajtó mögött. Az egyik naiv várakozónak villan a szeme, már nem állhatja szó nélkül. „A közeli falu helyi nemzeti bizottságáról jött... In­tézhetnék a szervezetek ügyeit más napon, más időpontban is! Bár. . . ” NcFn folytatja, elvégre falubeliek, s tudja, hogy a „közügy” ez esetben baráti segítség-szívesség. Csak éppen, félfogadás lévén másutt is. vajon há­nyán várnak hiába a hnb-dolgozóra. egy aláírására? Élhetetlen, „fapados" szomszédom is morgolódik, ismeri az ügyintézést, szabadságol vett ki mára. de már fogytán a reménye, hogy valamit is elintéz. Egy másik várakozó éjjeli mű­szak után jött, s már csak a bosszúság tartja ébren. Egy nyugdíjas férfi meg­jegyzi, öt annyi helyre küldték már. hogy ideges sem tud lenni, meg külön­ben is: ő időmilliomos. Kétórás várakozás után végre beju­tok. Mutatom az irataimat, mondom, hogy csak egy szám kellene. A tisztvi­selőnő közli: azt csak Kassán (Kosice) kaphatom meg. Ők erre nem hivatot­tak. Repülök kifelé, mint egy lég­gömb ... De mégsem, mert nem va­gyok olyan könnyű, s ha valóban léggömb lennék, most szétpukkad­nék . . . Vagy elszállnék olyan helyre, ahol a fegyelmezett, türelmes emberek nem kerülnek hátrányos helyzetbe, s ahol pontos információkat ad minden egyes hivatal arról, a szükséges adatot melyik intézménytől szerezze be az ügyfél, hogy érvényes tegyen. Győri Sarolta, Szepsi (Moldova п/В.) Kérdez: Virágh Vilmosáé felsöszeli (Horné Saliby) lakos Magam s munkatársaim is gyakran gondolkodunk, vitázunk arról, melyik hónapban, mennyi időre zárhatják be nyáron az óvodákat? Mennyi ideig — hány órától hány óráig — kell nyitva tartani az óvodákat, különösen falun, a nyári „csúcsmunkák” idején? Válaszol: Elena Porubská. az SZSZK Oktatásügyi Minisztéri­umának központi tanfelügyelője Az óvodák nyitvatartásának kérdése elsősorban a kerületi nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozik, az oktatásügyi minisztérium csak javaslatot adhat. A helyi körülményeket azonban ott ismerik. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma 1980. június 26-án életbe lépett irányelvei értelmében a gyermekek 6.30-tól 18.00 óráig tartóz­kodhatnak az óvodában. A nyitvatartási időt a szülők igényeihez igazítják, ezért óvodáink legnagyobb része reggel hat órakor nyit. A felnőtt is elfárad a nyolcórai munkában, hogy is ne merülne ki a gyermek az óvodában, ha nyolc, nyolc és fél órát itt kell töltenie, „dolgoznia” (hiszen állandóan fegyelmezettnek kell lennie, ha játéko­san is, de tanulnak). Bármilyen időigényesek is a nyári munkák, a gyermekek nem láthatják kárát; nem tölthetnek ezért mondjuk tíz-ti­­zenkét órát távol a családtól, az óvodában. Különösen ott nem, ahol egy-egy osztály létszáma magas. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma fentebb említett irányelvei 2. cikkelye 1. pontjának értelmében az óvodák egy-egy osztályába maximum 30 gyermeket szabad beíratni, fölvenni! Az 5. pont értelmé­ben egy-egy osztályba korcsoportok szerint osztják be a gyerekeket, ha a gyermekek létszáma arányos, egy-egy osztályba különböző korcso­portba tartozó gyermekeket is beoszthatnak. Az irányelvek 6. pontja világosan kimondja, hogy a beiratkozáskor a szülőtől (vagy a gyermek más törvényes képviselőjétől) az óvoda igazgatója kéri a személyazo­nossági igazolványát, a pontosan kitöltött kérvényt: azokban a helysé­gekben, ahol a lakosság nemzetiségi összetétele különböző, a gyerme­kek törvényes képviselője feltünteti a kérvényen, milyen tanítási nyelvű óvodába akarja íratni gyermekét, (gy elkerülhetjük egy-egy óvoda túlzsúfoltságát. Hiszen sokan csak azért nem adják anyanyelvi óvodába gyermeküket, mert vagy tájékozatlanok, vagy egyszerűen kényelmesek, s nem tudatosítják, hogy így több kárt okoznak mint hasznot. Ezt azért is említjük, mert bár már a következő iskolaévre az év elején be kellett adni a kérvényeket, módosítani rajtuk szeptember előtt még lehetséges az oktatásügyi minisztérium törvényei 5. paragra­fusa 2. cikkelyének értelmében. Ugyancsak itt jegyzem meg. hogy az oktatásügyi minisztérium 1980. augusztus 29-én hatályba lépett törvé­nyei 4. paragrafusa 1. cikkelyének értelmében óvodát abban az esetben nyithatnak, ha az igénylők száma eléri a húszat. A nemzeti bizottságok azonban, ha a körülmények indokolják, már abban az esetben is nyithatnak óvodát, ha tizenöten kérvényezik azt. A 2. cikkely értelmé­ben pedig kétéves korú gyermekek számára is nyithatnak óvodát, ha nincs mód a gyermekek kis létszáma miatt bölcsödét nyitni. Természe­tesen ehhez az szükséges, hogy legalább húszán kérvényezzék az óvodát, akiknek két-öt éves gyermekük, gyermekeik vannak. A gyere­keket körzetek szerint veszik föl az óvodába, de indokolt esetben más körzetbe tartozó óvodába is fölvehetik (pl. ha a szülő munkahelye nagyon távol esik az óvodától, egészségügyi okokból, vagy ha a helységben egyetlen nemzetiségi óvoda van). Sok mindenre kitérhettünk volna még. hiszen az óvodahálózat igen bonyolult, a gyermekek nevelése itt összetett, igényes feladat, ezért sem várhatjuk el, hogy óvodáink szünet nélkül üzemeljenek. A lényeg azonban — a kérdést illetően — az, hogy nyáron legalább két hétre minden óvodát be kell zárni, egyrészt, mert az óvónőknek is joguk, szükségük van a pihenésre, másrészt mert ekkor festik ki (tehát fertőtlenítik) a helyiségeket. Viszont az óvoda bezárását az év elején meg kell beszélni a szülőkkel, és azon gyermekeknek akiket szüleik ennek ellenére sem tudnak hol elhelyezni, a legközelebbi óvodában kötelesek a kérdéses időre helyet adni. Köszönöm a tájékoztatást: GRENDEL ÁGOTA E3

Next

/
Oldalképek
Tartalom