Nő, 1981 (30. évfolyam, 1-52. szám)
1981-07-14 / 29. szám
A NÖ SZERKESZTŐSÉGÉNEK KÉRDÉSEIRE NÉMETH JENŐ MÉRNÖK. AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTERHELYETTESE VÁLASZOL MINDNYÁJUNK KENYERÉÉRT Lakosságunk egyre nagyobb igényeket támaszt az élelmiszerellátással szemben. A mezőgazdaságra is állandóan igényesebb feladatok hárulnak. A 7. ötéves terv megvalósítása nem lesz könnyű a mezőgazdasági dolgozók számára sem. Hogyan készült fel ezekre a feladatokra Szlovákia mezőgazdasága? Mindnyájan tudatában vagyunk annak, hogy a 7. ötéves terv feladatainak teljesítéséhez szükséges gazdasági erőforrásaink korlátozottak. A mezőgazdasági termelés fejlesztését a 6. ötéves terv eredményeire és a XVI. pártkongresszus által kitűzött feladatokra alapozzuk: a takarékosság, az ésszerű gazdálkodás mindenütt alapkövetelmény. Szeretnénk elérni, hogy 1985-ben az 1980-as évhez viszonyítva a mezőgazdaság össztermelése 10,8 százalékkal emelkedjen, ezen belül a növénytermesztés növekedése 14,9, az állattenyésztésé pedig 7,5 százalékos legyen. Ez idő alatt a piaci termelésnek 11,8 százalékkal kell emelkednie, melynek a növénytermesztés 17,8, az állattenyésztés pedig 9,3, százalékát képezi. Ezek a feladatok nagyon igényesek, teljesítésük mindenütt megköveteli a saját erőforrások következetes maximális kihasználását, a tartalékok feltárását és a befektetések hatékony érvényesítését. ' A 7. ötéves terv időszakában a mezőgazdaság milyen szerepet tölt majd be a népgazdaságban és társadalmunk gazdasági-politikai életében? Minden termelőágazat népgazdasági jelentősége attól függ, hogyan és milyen mértékben segíti elő a társadalom szükségleteinek kielégítését és szocialista valóságunk fejlődését. A mezőgazdaság szerepét azoknak a termékeknek a mennyisége és minősége szabja meg, amelyeket a lakosság és a közületi fogyasztás céljára termel, valamint a külkereskedelemnek átad, esetleg a termelés növekedésével csökkenti a behozatalt. Mindehhez azonban szükséges, hogy a mezőgazdasági ágazatokat egyre belterjesebbé tegyük, előtérbe helyezve a növénytermesztést. Tökéletesítenünk kell a termelést olyan módon, hogy az a legjobban megfeleljen a természeti és gazdasági feltételeknek, ugyanúgy nagyobb gondot kell fordítanunk a termelés specializálására és összpontosítására is. Meg kell erősítenünk a mezőgazdasági üzemek, a szakosított szolgáltatások, valamint a termelési eszközöket szállító vállalatok igazgatási szerveinek felelősségét, s növelnünk kell a tudományos kutatások eredményeinek felhasználását. Európai viszonylatban jelenleg milyen szerepet tölt be a csehszlovák mezőgazdaság? Ezt talán azzal tudnám legjobban érzékeltetni, hogy nálunk 1979-ben az 1961—1965-ös évekhez viszonyítva a mezőgazdasági össztermelés 48 százalékkal emelkedett, ami nagyobb, mint az NDK-ban és a Szovjetunióban, de kisebb a román, a bolgár és a magyar mezőgazdaságban elért eredménynél. A legutóbbi 19 évben a csehszlovák mezőgazdaság évi össztermelése átlagosan 2 százalékkal emelkedett — a KGST államai ez idő alatt az NDK kivételével nagyobb növekedést értek el. Csehszlovákia búzatermelése az 1976—1979-es időszakban az 1961—1965-ös évekhez viszonyítva 172 százalékkal emelkedett; Magyarországon ez idő alatt 146 százalékos, az NDK-ban pedig 119 százalékos növekedést értek el. A többi államokban, beleértve a kapitalista országokat is, a búzatermelés emelkedése sokkal kisebb volt. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi években mezőgazdaságunk komoly mennyiségi fejlődést ért el. Jelenleg a belterjesség növelése és az önköltségek csökkentése az első számú feladat, mert ma már nem elég csak többet termelni, az is fontos, milyen előállítási költséggel érjük ezt el. Az ésszerű táplálkozás érdekében strukturális változásokra is szükség van; az eddiginél több zöldséget, gyümölcsöt kell termelnünk, mert ezen a téren van a legnagyobb lemaradás. De ebben hasonló a helyzet a körülöttünk lévő országokban is. A XVI. pártkongresszus a mezőgazdaságot komoly feladatok elé állította: saját forrásból biztosítani az élelmiszer-ellátást. A XV. pártkongresszus ezt megerősítette, s célul tűzte ki az önellátás fokozatos megvalósítását. A XVI. pártkongresszus után hogyan állunk ezen feladatok teljesítésében? A XIV. pártkongresszus óta mezőgazdaságunk jelentős eredményeket ért el. Természetesen ezzel párhuzamosan emelkedett a lakosság élelmiszer-fogyasztása is, például 1979-ben 1970-hez mérten az egy lakosra eső húsfogyasztás 60,3 kg-ról 73,0 kg-ra emelkedett, a tej és tejtermékeké 194,4kg-ról 208,4 kg-ra, a tojás 251 darabról 315 darabra, a gabonafélék pedig 156,6 kg-ról 158,3 kg-ra. Ez a fogyasztás csehszlovákiai méretben még magasabb. Néhány termékből — mint a vaj, tej, tojás — az önellátást már elértük, sőt tojásfogyasztásból meghaladtuk az európai színvonalat. Nem vagyunk önellátók gabonaneműekből, ez a 7. ötéves terv elsődleges feladata. Ám mindnyájunknak tudnunk kell, hogy ennek biztosítása nemcsak a terméshozamok növelésétől függ, hanem lakosságunk racionális étkezésétől is — kevesebb tésztafélét, több zöldséget kell fogyasztanunk —, valamint attól, hogyan gazdálkodunk a rendelkezésünkre álló gabonamennyiséggel. Azt hiszem senkinek sem kell magyaráznom, milyen nemzetgazdasági károkat jelent a kenyérpazarlás, melynek tanúi vagyunk. Az állatok takarmányozására felhasznált szemes takarmány csökkentésével, valamint a szálas takarmányok mennyiségének növelésével is elősegíthetnénk a gabonafélékkel való önellátás mielőbbi elérését. Mindehhez azonban az első feltétel a jó terméshozam elérése. Mit ígér az idei aratás, hogyan lehetne a legkevesebb veszteséggel begyűjteni a gabonát ? Az eddigi időjárás alapján elmondhatjuk, hogy az idei aratás 4—6 nappal előbb kezdődik a szokottnál. Ez azt jelenti, hogy az aratásra való felkészülés ideje lerövidül, aminek bizony nem nagyon örülünk, mert a gépek javítása körül a hiányos alkatrészellátás miatt még sok problémánk van. Ezenkívül a korai aratás soha sem ígér rekordtermést! Célunk, hogy magasabb színvonalú munkaszervezéssel és a meglévő anyagi-műszaki felszereléssel gyors és veszteségmentes aratást biztosítsunk. Ez vonatkozik nemcsak a gabona és a szalma betakarítására, hanem az azt követő munkafolyamatokra is. A mezőgazdasági üzemek és a segítséget nyújtó vállalatok már kidolgozták részletes aratási tervüket, mind a gépeket, a szállító eszközöket, a munkaerőt, mind a raktározást illetően. Az aratási tervet, ennek maradék nélküli biztosítását részletesen megtárgyalják a mezőgazdasági üzemek termelési értekézletein, a nemzeti bizottságok tanácsában, a pártszervezetekben — falusi, járási, kerületi méretben —, hogy mindenütt a legsikeresebben birkózzanak majd meg e felelősségteljes feladattal. Hogyan készültek fel a mezőgazdasági üzemek gépekkel, szakemberekkel, raktárakkal? A mezőgazdasági üzemek idén is több nagy teljesítményű kombájnnal gazdagodnak: az NDK-ból 165 darab E—516-os és ugyanennyi E—512-es kombájnt kapunk, először érkezik hazánkba Lengyelországból 136 darab Bizon-Super kombájn, valamint 7 darab Gloria CP—12 jelzésű, dombos területre alkalmas román gyártmányú kombájn. Egy kombájnra idén 129,8 ha gabona betakarítása jut, vagyis Szlovákia területén összesen 5449 saját, valamint a kooperációs segítségnyújtás keretében 3000 kombájn (a Szovjetunióból, Magyarországról és Csehországból) fog dolgozni. Az aratáshoz szükséges gépek állapotát figyelemmel kíséri a minisztérium szakbizottsága, amelynek tagjai kö-. zött vannak az érdekelt szállító vállalatok dolgozói is, akik szükség esetén operatívan intézkednek. Ám a meglévő gépek állapota minden igyekezetünk ellenére kritikus, roszszabb az elmúlt évekhez viszonyítva. Ezt elsősorban a hiányos alkatrészellátás okozza a hazai és a behozott gépeknél is. Az NDK-ban vásárolt kombájnokhoz például többszöri tárgyalás után sem sikerült még biztosítani a pótalkatrészeket. Hogy mérsékeljük a hiányosságokat, igyekszünk mozgósítani mindenhol a javítószolgálatokat, szervezzük a védnökségi üzemek ilyen irányú segítségét. Problémáink vannak a raktárakkal is: a számítások szerint 2 051 220 tonna gabonát kellene tárolnunk, de jelenleg csak 1 744 730 tonnára van raktárunk. A hiány a nyugat-szlovákiai kerületben a legnagyobb, 300 101 tonna, a kelet-szlovákiaiban 22 890 tonna. Közép-Szlovákiában jelenleg 6691 tonna többlet mutatkozik. A hiányzó raktárakat ideiglenes helyiségekkel, utak, szabad területek erre a célra való felhasználásával szeretnénk pótolni. A szervezés terén az elmúlt években milyen hiányosságok merültek fel, amelyekből idén okulni kellene? Az elmúlt évek tapasztalataiból bőven lehet tanulni. Tavaly például a nehéz feltételek között elhúzódott az aratás, mégis rekordtermést értünk el. A változó időjárás gyakran olyan tények elé állított, amelyek rugalmas szervezést, operatív intézkedéseket követeltek. A legtöbb esetben a nehéz körülmények között is megmutatkozott a jó munkaszervezés, az alapos felkészültség, mely maximális méretben biztosította az aratás zavartalan folyamatát. A vezetők és a dolgozók jó hozzáállásának köszönhető, hogy a gabonafélék begyűjtése, a szalma összeszedése, a tarlóhántás és az ezt követő vetés a lehető legrövidebb idő alatt ment végbe. Ennek idén is így kell lennie. Milyen feladatok várnak aratás idején a nőkre, egyáltalán szükség van-e még munkájukra a gabonabetakarításnál? Az igaz, hogy az aratást ma már nagy teljesítményű kombájnok végzik, a nehéz kézi munka a múlté. Ez azonban nem jelenti, hogy a nők segítségét elutasítjuk. Ellenkezőleg, rossz időjárás esetén nagyon nagy szükség lesz rájuk. Éppen ezért élek az alkalommal hogy már most megkérjem őket, ha úgy kerül, vegyenek részt a termés megmentésében, mielőbbi betakarításában. Ha a szövetkezet elnöke, az állami gazdaság igazgatója," vagy a nemzeti bizottság dolgozója segítségül hívja őket, ne utasítsák vissza. Szükség lesz a nőkre az aratással egyidejűleg folyó munkáknál; a gyümölcs-, a zöldség-, a szénabetakarításnál. Mert ezek főleg rájuk hárulnak majd. NÉMETH JENŐ MINISZTERHELYETTES A KÖZELMÚLTBAN ÜNNEPELTE JUBILEUMI SZÜLETÉSNAPJÁT, AMELYNEK ALKALMÁBÓL MUNKÁJA ELISMERÉSÉÜL ÁLLAMI KITÜNTETÉSBEN RÉSZESÜLT. SZERKESZTŐSÉGÜNK ÉS OLVASÓTÁBORUNK ŐSZINTE JÓKÍVÁNSÁGAIT EZÚTON TOLMÁCSOLJUK.
